„Bebizonyítottam, hogy nem csak mellébeszéltem”

KIKÜLDÖTT

MUNKATÁRSUNKTÓL

Sokan csak legyintettek, amikor arról beszélt, az első hatba akar kerülni az olimpián. Miklós Edit azonban nem törődött a hitetlenkedőkkel, és majdnem teljesítette is a célkitűzést. A csíkszeredai születésű, immár magyar színekben versenyző alpesi síző Mancusót, Höfl-Riescht, Görglt és Hospot is megelőzve 7. lett lesiklásban Szocsiban – a magyar sísport sosem ért még el ilyen jó eredményt az ötkarikás játékokon. A sporttörténelmi pillanatot követően Miklós Edit boldogan nyilatkozott.

Hogyan látta belülről a versenyt?

A pálya első felében rontottam, az időimet pontosan nem tudom, de éreztem, hogy nem sikerültek olyan jól az ívek. A meredek rész előtt próbáltam mindent beleadni, és a lapos részen nagyon jól csúsztam. Szerencsére van egy jó szervizemberem, Stark Marci, akinek köszönöm, hogy ilyen jól vaxol. Az utolsó részt is nagyon jól vettem.

A pálya elején elkövetett hiba nem zökkentette ki?

Nem, ez már a vérünkben van. Elindulunk, és harcolunk. Ahogy kiugrunk a rajtból, egészen a célig harcolni kell. Mindenki hibázik menet közben, és az nyer, aki kevesebbet hibázik.

Kockáztatott a pályán?

Igen, mert tudtam, hogy most van esélyem nagy eredményt elérni. Mindent beleadtam, százszázalékosan, sőt, száztíz százalékosan mentem.

A pályának az egyik részén többen kiestek, változtatott ez valamit a taktikán?

Az enyémen nem, mert nem néztem őket. Nem néztem egyáltalán senkit, csak a verseny legelején néhány versenyzőt. Próbáltam csak magamra koncentrálni, a külvilágot kizárni, és a pályára figyelni.

Milyennek találta a pályát? Az utolsó két szakaszon, ahol mindenki nagyon sok időt vesztett, ön jól tudta tartani a tempót az éllovasokkal.

A felső része még kemény volt. A bemenet a meredek részre nem sikerült túl jól, így kínlódtam egy kicsit. A laposon viszont már jól mentem.

Az idei szezon elejétől fogva arról beszélt, hogy a top hatba szeretne kerülni az olimpián. Mióta érezte, hogy ez az eredmény reális lehet?

A Vk-futamok kezdetétől éreztem, hogy sokkal jobb vagyok, mint tavaly, egyre jobban és jobban csúsztam. Hogy mi a titka? Rengeteg munka, a támogatás, amit a síszövetségtől kapok, és a kitartás.

Új időszámítás kezdődik most az életében?

Remélem, hogy ez az első lépcsőfok az igazi karrieremhez.

Még nincs vége az olimpiának, mi vár még önre?

Még van egy szuper-G és egy óriásműlesiklás-menetem. A szuper-G-ben még várhatunk eredményt, veszítenivalóm már nincs. Megmutattam, mire vagyok képes. A hátralévő számokban is mindent beleadok.

A hatodik és a hetedik között minimális különbség van, de míg a 6. hely még pontot ér, a 7. már nem. Mikor célba ért, a hatodik helyen állt, de aztán a norvég Sejersted még jobb időt futott. Hogyan élte ezt meg?

Ha ez jutott nekem, ezt kell elfogadnom, és ennek kell örülnöm. Úgy érzem, a célom teljesült. Igaz, egy helyezéssel lejjebb vagyok, mint terveztem, de így is jó.

Mire gondolt, amikor beért a célba, és meglátta a hatost a neve mellett?

Hogy megcsináltam. Sikerült.

Azt azért biztosan érezte, hogy amikor az első hatba kerülésről beszélt, sokan nem vették komolyan.

Kicsit zavart, hogy nem hisznek bennem az emberek, de részben igazuk volt, mert nem volt olyan múltam, ami alapján elhihették volna, tényleg meg tudom csinálni. De bebizonyítottam, hogy nem csak mellébeszéltem.

A Vk-ban eddig egy 12. hely volt a legjobb eredménye. Minek köszönhető, hogy pont az olimpián jött össze a top tízes eredmény? Számított, hogy itt egy ország kevesebb versenyzőt nevezhet, mint a Vk-futamokra?

Nem az a lényeg, hogy hány osztrák volt itt, mert mindet megelőztem, ahogy a franciákat is. Ez nem ezen múlik. Ha az olimpiára mész, az aranyéremért küzdesz. Nem Vk-pontokért, hanem az olimpiai győzelemért. A Vk-ban még azért nem volt ilyen jó eredményem, mert most lépegetek a lépcsőn felfelé. Most még csak az elején vagyok, de haladok előre. (bt)