Ökotudatos kertészek találkozója Negyeden

A hétvégén tartottak első alkalommal találkozót a magyarországi látogatható magánkertek közösségének tagjai Negyeden, akiket Futó Éva látott vendégül. Az általa alapított Táncoló virágok kertje a magyarországi szerveződés mintájára jött létre. A magyarországi közösséget Szomoru Miklós alapította, akit sokan ismerhetnek a televízióból, illetve az Egy Kertész Kertje Pilisszentkereszten közösségi oldalról.

Bővül a kert

Futó Éva egy éve tart rendszeresen kertlátogatásokat az érdeklődőnek, hogy minél több embert megismertessen az ökotudatos kertészkedés alapelveivel. Az elmúlt egy évben a föld minőségének javításán munkálkodott, valamint a 950 négyzetméteres virágoskert kibővítésén dolgozik, miután sikerült megvásárolnia a szomszédos telket, így 1550 négyzetméterrel nagyobb területen kertészkedhet. 

„Az év folyamán a permakultúrás kertészkedésről tanultam, a jövő héttől a tanfolyam lezárásaként egy tanyán mélyítem el a tudásomat. Az ott tanultakat már kamatoztatni tudtam a hátsó kertben az ágyások kialakításánál. Az egyik érdekessége a Rozuma-féle, etetőárkos ágyás. A lényege, hogy az ágyás két szélére ültetett növényeket a középen fekvő speciálisan felépített etetőárokban elhelyezett kerti és konyhai hulladékkal tápláljuk. Az árkot rendszeresen gyarapítom földi mikroorganizmus-törzsekkel, amelyek még a felmagzott gyomot is lebontják, így nagyon effektíven táplálják a növényeket. Már most látni, hogy a növények nagyon jól érzik magukat, a termés máris sokkal nagyobbnak mutatkozik, mint a hagyományos termesztésnél” 

– magyarázta. Az új kertet úgy szeretné kialakítani, hogy sok legyen a fa, a szűrt fény és az árnyékos részek, amikkel elviselhetőbbé tehető a nyári forróság. Hangsúlyozta, ez rendkívül fontos lesz a jövőben. Futó Évánál a kertlátogatásokon mindig szóba kerül a megfelelő talajművelés, a növényválasztás, így sok hasznos tanácsot kaphat tőle az, aki kertet tervez vagy művel. Vallja, hogy ha valaki ökotudatos, lényegében önfenntartó kertet szeretne, annak meg kell tanulnia együtt élni a kertjével, tehát mindenki leginkább magának tudja a legjobban megépíteni. Mindig megbeszéli a látogatókkal, hogy mi az, ami leginkább foglalkoztatja őket, hol tartanak éppen, miben tud nekik segíteni, ezek alapján formálja az előadásait, hogy a látogatók választ kapjanak a kérdéseikre. Kifejtette, mindennek az alapja a jó termőföld, ami szakemberek szerint nagyjából ötven évre elegendő még. 

„A mezőgazdasági termelés olyan mértékben kiélte a földet, hogy nincs benne humusz. Az éghajlattól függően 100-1000 év alatt alakul ki 1 cm vastag humuszréteg. Ha tudatosan elkezdünk nagy figyelmet fordítani termőföldjeink védelmére, akkor a közeljövőben az lesz a gazdag, akinek jó minőségű földje van. Ha gyom nő benne, az is jobb, mint ha csupaszon lenne. A jó minőségű termőföld alfája és omegája a földi élet, a mikrobiom. Enélkül nincs termesztés, mert a növény nem tudja felvenni és felhasználni a trágyát, csak abban az esetben, ha a földben tevékenykedő mikroorganizmusok a növény számára felvehető formába hozzák azt. A gyomot tehát nem szabad minden áron kiirtani, hiszen a növényi élő gyökérzet nélkül nem tudnak a mikrobák fejlődni, a gyomnak helye van a földben, a természet ezt jól állította be. A gyomirtó- és a műtrágyagyártás azonban hatalmas üzletág, a nagy mezőgazdasági termelés alapja. Sokkal jövedelmezőbb, mint a regeneratív gazdálkodás. Amerikában már évtizedekkel ezelőtt szembesültek az emberi tevékenység káros hatásaival a mezőgazdasági termelésben. Térségünkben is már felismerték ezt a problémát, de nehéz az átállás, miközben csak ez az egy lehetőségünk” 

– húzta alá Futó Éva.

Felvilágosítás és tanácsadás

A farkasdi kultúrházban Szomoru Miklós és Németh Benjámin beszélt az ökotudatos kerttervezésről. Az érdeklődőknek így alkalmuk nyílt a magyarországi látogatható magánkertek tulajdonosaival beszélgetni, kérdéseket feltenni nekik, tanácsot kérni tőlük. A tanácsadást mikrobiológusok és a kerti tavak szakértője egészítette ki. Szomoru Miklós örömmel jött a találkozóra. Mint mondta, eleinte a kert és a közös természetszeretet hozta össze a kertészeket, mostanra azonban barátainak mondhatja őket. Azt tapasztalja, hogy aki ebben részt vesz, annak a világnézete, a gondolkodásmódja is nagyon hasonló. Elmondta, hogy jelenleg nagy küzdelem a kertészkedés az aszály miatt, közel hat hete nem volt eső. 

„Az öntözésnek és a vastag mulcsnak hála azért van termés, de a napégés komoly gondokat okoz. Ehhez sajnos hozzá kell szoktatni a növényeket. Minél több fát, cserjét kell ültetni, javítani a mikroklímát, párásítani. A mezővédő sávokat nem véletlenül ültették régen, hiszen nagyon fontos szerepük volt a növényvédelemben, a mikroklíma javításában, a szélfogásban, csak sajnos a legtöbbjét kivágták, felszántották, hogy minél többet lehessen termelni. Ha meleg van és még a szél is fúj, a párolgási sebesség megtöbbszöröződik, miközben csapadék alig van” 

– fejtegette Szomoru Miklós. Azt is elmondta, hogy ásásmentes kertészkedést folytat, a mángoldból, a paradicsomból és a cukkiniből nagyon sok termett a kertjében. Véleménye szerint fontos tudatosítani, főleg azoknak, akik kertet terveznek, hogy ne fertőtlenítsék, ne permetezzék a földet, hanem hagyják békén, esetleg kaszálják le néhányszor a nyár folyamán, mert a benne lévő gyomok segítik a talajt, ássák helyettünk és olyan talajlakókat, mikroorganizmusokat telepítenek, amelyek a később odaültetett növényeket segítik. Mint mondta, a legnagyobb hiba, ha például valaki építkezik és két-három évig elhúzódik az építkezés, addig tisztán tartja a földet, mert az nem a természetes léte. Évente közel száz kertet tervez, amihez kihasználja a digitális eszközök adta lehetőséget. A megrendelőtől lehetőleg minél több képet és videót kér a kertről és online tervezik meg közösen az elképzelések és anyagi keret alapján a kerteket. Csak olyan kert tervezését vállalja, amelyben sok a fa, a növény, az évelő, nincs műfű, nincs geotextil.

Zakar András, a FŐKERT Nonprofit Zrt. korábbi igazgatója az önkormányzatok képviselőinek tartott előadást a közterületek parkosításáról, közel húsz, a környékről, valamint a Komáromi és Dunaszerdahelyi járásból érkezett érdeklődőnek. Azzal a céllal érkezett, hogy megpróbálja átadni a szakmai tapasztalatait és iránymutatásait, hogy hogyan érdemes elindulni úgy, hogy általában minden település szűkös anyagiakkal rendelkezik. 

„Sok jó gyakorlat van, ami már működik a városokban és a kis falvakban is. Budapest, de kisebb városok és falvak példáján is bemutatom, mi mindent lehet megvalósítani nagyon kis összegű beruházással. Ezek például a gyümölcs- és zöldséges kertek. Van olyan település Magyarországon, ahol a lakosok saját maguknak termelik meg a gyümölcsöt és a zöldséget, a saját üzemükben feldolgozzák és 11 környékbeli település óvodáját látják el. Ez a közösségépítés szempontjából is jelentős, mindezt itt is meg lehetne valósítani” 

– fejtette ki. Úgy véli, ha egy új park épül egy településen, akkor mindig érdemes kiülőket, tűzrakó helyeket kialakítani ugyancsak a közösségépítés végett. Fontos kérdés, hogy ha egy fasort szeretnének telepíteni, akkor milyen fát válasszanak, továbbá az óvodakertek kialakításának jelentőségére is igyekezett rávilágítani, amelyekkel a gyerekeket már kicsi kortól rá lehet vezetni az ökotudatos életvitelre. A parképítés, zöldítés előtt Zakar András szerint elengedhetetlen, hogy kikérjék a város lakosainak véleményét, akár kétszer-háromszor konzultálják velük a terveket, úgy lehet sikeres projekteket megvalósítani. Elárulta, jó érzés volt bejönnie a faluba és látni, hogy Negyeden még vannak konyhakertek, egyre divatosabb a tudatos kertészkedés, de közel sem vagyunk ott, ahol lenni kellene, hiszen nagyon divatos a műfű, a tuja, a kavicskert is. Arra kell szerinte felhívni a figyelmet, hogy ne lépjenek bele az emberek ezekbe a buktatókba, hanem törekedjenek az önellátás felé. Kiemelte, a permakultúrának éppen az a lényege, hogy kevés energiabefektetéssel lehet fenntartani a kertet, miközben kiváló termést kaphatunk. Úgy véli, nagyon hasznosak a közösségi kertek, ahol több család gazdálkodik, így a munkát is fel lehet osztani, lehet egymás segítségére számítani, de megszólíthatjuk a szomszédunkat, a barátainkat is, hogy legyenek társaink a munkákban.