Minden, ami a kertben terem, kincs a földnek

Az ősz a betakarítás és a kertek kitisztításának, így a zöldhulladék összegyűjtésének időszaka. Ilyenkor a házak előtt kupacokba hordott növényszárakat, ágakat látni. Van, aki kisebb mennyiséget halmoz fel, mások egészen megdöbbentő méretű boglyákat tesznek ki az út szélére, arra várva, hogy a település önkormányzatának alkalmazottai elszállítsák azokat, vagy megrakott utánfutókkal közlekednek a gyűjtőhelyek felé. Ezzel szemben a permakultúrás kertészkedés képviselői azt vallják, semmit sem szabad a kertből kivinni, mindennek ott a helye, ahol megtermett. Futó Éva, a negyedi Táncoló virágok kertje tulajdonosa több ötletet is adott arra, hogyan hasznosíthatjuk a zöldhulladékot. 

Elsőként a lehullott faleveleket említette, amelyeket szerinte legjobb otthagyni a fák alatt, ellenben ha füves területen van a fa, akkor mindenképpen össze kell gereblyézni, mert ha rothadásnak indul a falevél, azzal együtt a fű is elrothad alatta. Az elszáradt falevelekkel nagyon jól táplálhatjuk az ágyásokat.

A kertész szerint nagyon hasznos, ha a kert félárnyékos részén komposztálót készítünk, amelybe ilyenkor összegyűjthetjük a kerti hulladékot. A faágakat tanácsos megszárítva ledarálni. 

Minden, ami zöld, az nitrogént tartalmaz, ami pedig száraz, az szenet. A szárazból általában kevesebb van a kertben. A komposztáláshoz azonban a szén és a nitrogén keverésénél az 1:25-30-hoz arányt kell betartani, vagyis ha van egy maréknyi zöld színű, még friss hulladékom, ahhoz 25-30 maréknyi szárazat kell keverni, hogy a száraz felszívhassa a nedvességet a zöldből. Ezzel tudjuk megakadályozni, hogy ne kezdjen el rothadni és bűzölögni a komposztunk. Ha büdös a komposzt, akkor nem jók az arányok, nagy valószínűséggel kevés benne a szén vagy nem elég levegős a keverék”

– magyarázta.

A komposztálást Futó Éva szerint úgy jó kezdeni, hogy villával meglazítjuk, lyukakat csinálunk a földbe, de nem megforgatjuk meg. Ezután száraz hulladékkal, szalmával, levéllel megszórjuk, erre kerül a zöldhulladék és így rétegezzük. Ha van tyúkudvar, az onnan származó trágyával is szórjuk meg, mert mint mondta, hihetetlenül jól beindítja a komposztálódási folyamatot. Ezután le kell takarni a komposztrakást, hogy ne száradjon ki, nagyjából állandó hőmérséklete legyen, hogy a kémiai folyamatok végbe tudjanak menni. Mivel magas hőmérséklet keletkezik közben, a felmagzott gyomot is bátran rádobhatjuk. Időnként meg is kell locsolni és nagyon jó, ha át tudjuk forgatni legalább egyszer. Ezzel levegőt juttatunk be, levegős lesz és minden részében lebomlanak a növények. Ha így járunk el, Futó Éva szerint tavaszra nagyon jó minőségű komposztunk lesz, amivel elkezdhetjük az ültetést. Ahhoz, hogy a benne lévő baktériumok tovább éljenek, mulccsal, szalmával le kell takarni, vagyis nem szabad hagyni kiszáradni.

A kertész szerint fontos alapszabály, hogy minden növényt a földnek arra a részére tanácsos visszatenni, ahol növekedett, mert onnan vette fel a tápanyagokat. Ha például paradicsomot termesztettünk, legjobb, ha a ledarált szárát oda szórjuk, ahol nőtt, így vissza tudjuk juttatni a tápanyagokat a földbe, amelyeket onnan kivett. 

Nagyon fontos, hogy a komposztáláshoz mindent ledaráljunk vagy felaprítsunk, ne csináljunk nitrogén-halmokat, illetve adjunk hozzá széntartalmú nyesedéket, falevelet, aprított faágakat, szalmát. Így akár egyenesen az ágyásra is szórhatjuk a hulladékot, nem kell külön komposztálni, hiszen ott helyben is komposztálódnak a növények. A levágott füvet is vékony rétegben szétszórhatjuk az ágyásokon, csak ügyeljünk rá, hogy ne fulladjon be, ne kezdjen el rothadni”

– hangsúlyozta.

Futó Éva úgy véli, egyenesen bűn a kerti hulladékot a kukákba dobni vagy a gyűjtőhelyekre vinni, hiszen minden, ami a kertben nőtt, az olyan kincs, ami a kert, vagyis a föld, a növények javát szolgálja. Elárulta, még az utcán is összegyűjti a lehullott leveleket, mert azokban a szén és a nitrogén mennyisége tökéletes arányban van, egyenesen lehet az ágyásokra szórni. Hozzátette, hogy akinek nincs speciális darálója, amivel a leveleket is le lehet darálni, az egyszerűen terítse szét és menjen végig rajta a fűnyíróval, hogy könnyebben komposztálódjon, de a levelek egy részét egészben is rászórhatjuk az ágyásokra. Kiemelt még egy fontos gondolatot: ami tápanyagot a növény kivesz a földből, az mind benne van, ezért fontos visszajuttatni a földre, hogy a tápanyagok is visszakerüljenek oda. Így sokkal kevesebbet kell trágyáznunk, mégis sokat segítünk a földnek.