Táncoló virágok kertje Negyeden

Futó Éva saját vállalkozást vezet már hosszú ideje, közben évek óta álmodozott arról, hogy olyan szép virágoskertje legyen, amilyenhez hasonlót szeretett nagymamájánál látott.

Elmondása alapján a Covid-19 világjárvány miatt elrendelt lezárások éppen jókor érték, mert úgy érezte, hogy kezd kiégni, a munkáját, amit egyébként nagyon szeret, kezdte nyűgnek érezni. Több lett a szabadideje és rájött, hogy otthon is pont olyan hatékonyan tud dolgozni, mint az irodában.

„Hosszú ideje szellemi munkát végzek. Estére hazaérve mindig úgy éreztem, fizikailag nem vagyok fáradt, de szellemileg annál inkább. Olyankor kellett erőt venni magamon, hogy kimenjek a kertbe, és elég volt hozzá negyedóra, hogy újjászülessek és ismét tele legyek energiával”

– fogalmazott. Évának a járvány miatt elrendelt lezárások adták meg a löketet ahhoz, hogy a kertet megépítse. Az elmúlt három évben elkészült a régebben tervezett kültéri konyha, terasz, medence és kerti tó is, majd az elmúlt másfél évben az egész udvart beültette virágokkal, bokrokkal, fákkal. Ha teheti, a korábban nem nagyon kedvelt adminisztratív feladatait is a kertben vagy annak közelében, a teraszon végzi, amelyeket így egyáltalán nem érez tehernek, annyira jó hatással van rá az idilli környezet.

Kevés munkával szépet

„A táncoló virágok kertje, ahogy elneveztem, egy teljesen természetes alapú kert, vagyis nagyon ügyelünk arra, hogy olyan növények kerüljenek oda, amelyek a mi éghajlatunkon jól érzik magukat. Rengeteg az olyan növény, amit nagymamanövénynek hívok, mert gyerekkoromban a nagymamám kertjében voltak. A mai napig nagyon jól érzik magukat itt, hiszen őshonosak. A célunk olyan kertet létrehozni, amelyben nem kell magunkat agyondolgozni és nem megy el a kedvünk az egésztől, hanem szeretnénk örömünket lelni benne. Ha sok munkát igényel egy kert, az nagyon fárasztóvá és egy idő után nyűggé válik, ezért sokan fel is adják. A divatból telepített virágok szinte mind Hollandiából vagy trópusi vidékekről kerülnek ide, amelyek nem bírják az itteni klímát, vagy olyan ellenségeik vannak, hogy nem tudnak rendesen fejlődni, csak túlélnek. Folyamatosan permetezni kell ezeket, ami a permakultúra alapelveivel ellentétes”

– magyarázta Éva, aki a kertje kialakításánál arra is odafigyelt, hogy mindig virágozzon valami.

Alapelvek

A legfőbb alapelv, hogy megfigyelik és segítik a természetet, nem ellene dolgoznak, így el tudják érni azt, hogy a kertet később nem kell permetezni, gyomlálni. Éva szerint nagyon fontos, hogy ha valaki ilyen kertet szeretne, először megvizsgálja, milyen a föld az adott területen. Általában az új építésű házak körül a föld halott, mivel előtte meg volt mozgatva, forgatva, az élővilág egyensúlya ezért felborul.

„A föld minőségéért különféle baktériumok felelősek, ha ezek a forgatás miatt elpusztulnak, újra megfelelő környezetet kell nekik teremteni az élethez. Ha például agyagos földbe ültetünk virágot, tanácsos a kiásott gödörbe jó minőségű, humuszos földet tenni. A megvásárolt növényt cserepestül jól beáztatni ültetetés előtt. Ami nekem nagyon bevált, az a granulátum formában kapható marhatrágya és huminsav keveréke, amit a humuszos földdel összekeverek és ebbe ültetem az előzőleg beáztatott növényt, miután a növény gyökérrészét beszórom mikorrhiza gombával. Szinte mindig ezt használom ültetéskor. Ezek mindegyike természetes anyag, semmi köze a műtrágyához. Úgy vélem, ezért van az, hogy nálam minden növény megmarad. Ha valamelyik mégis kipusztul, annak az az oka, hogy rossz volt a növényválasztás vagy nem megfelelő helyre ültettem”

– fejtette ki. A következő szempont, amire oda kell figyelni, az a növények magassága. Mindig a magasabbakat kell beljebb ültetni, az alacsonyabbakat kijjebb. Ha ezt nem tartjuk be, a nagyobbak elfojtják a kisebbeket.

„Rendkívül fontos odafigyelni a talajra. A növények ugyanúgy működnek, mint az ember. Ha megfelelő táplálékot kapnak, tele lesznek energiával, élettel, erősek lesznek, így ha külső hatás éri őket, könnyen le tudják győzni. Célunk, hogy a látogatható kertek projekt keretében minél több embernek elmeséljük ezeket a tudnivalókat. Éppen ezért július 22-én szeretettel várom az érdeklődőket a kertmegnyitóra, amit Szomorú Miklós, Magyarországon elismert és közismert kertészmérnök fog megnyitni előadásával. Az érdeklődők a Táncoló virágok kertje Facebook oldalán találják a megnyitóval kapcsolatos további információkat. Úgy gondolom, hogy egyénenként is sokat tehetünk azért, hogy a világ megváltozzon körülöttünk, kellemesebb, jobb környezetet alakítsunk ki magunk körül. Jó lenne, ha minél többen indulnának el ebbe az irányba. Már az is hatalmas pozitívum, ha felhagyunk azzal, hogy geotextíliával vagy kavicsággyal takarjuk be a talajt”

– hangsúlyozta.

A talajtakarásról

Éva szerint a megfelelő növényválasztással tudjuk megalapozni a jól funkcionáló kertet. Az évelők azért hasznosak, mert elég egyszer elültetni és akár évtizedekig is gyönyörködhetünk bennük.

„Ideális esetben a kertünkben a növények benövik az egész területet, ami az öntözés szempontjából is nagyon hasznos, mert megtartják a nedvességet, illetve elnyomják a gyomnövényeket, így nem kell gyomlálni, kapálni, mulcsozni. A talajtakarás, főként a kezdeteknél, az alfája és az omegája mindennek. Ha olyan kertünk van, amelyben sok a fedetlen, napsütötte rész, a természet mindig gondoskodik arról, hogy ez ne így legyen. Ha mi nem ültetünk semmit, akkor elkezd gyomosodni, mert ezzel védi magát a talaj az eróziótól. A legtöbb gyomnövénynek egy csomó pozitív hatása van a talajra, hiszen táplálékot juttatnak bele. Mi ezt a folyamatot úgy tudjuk kiváltani, hogy növényeket ültetünk és mulcsozzuk a szabadon maradt területeket. A legjobb erre a minél apróbb fakéreg, amelyet meg is vásárolhatunk, de ha van a kertünkben fa, bokor, akkor azok nyesedékét is használhatjuk. Ugyancsak fontos alapelv, hogy mindent, ami megterem a kertben, otthagyjunk. Miután elhervadt a tulipán, megvárjuk, míg elszárad a szára és a levele, majd felaprózva takarásként rajta hagyjuk. Ugyanezt megtehetjük bármilyen növénnyel, főleg ősszel, miután minden letermett, elszáradt. A mulcsot 15-20 cm vastag rétegben tanácsos alkalmazni”

– magyarázta Éva. Elmondta, hogy a kertjében korábban rendkívül elszaporodott a perje, amit rengeteg munkával próbált kiirtani, de nem lehetett, ezért abba ültetett virágokat, közéjük mulcsot tett. Ahogy fogalmazott, bekövetkezett a csoda, eltűnt a perje. Abból, hogy milyen gyom fajták jelennek meg a kertünkben, arra is következtethetünk, milyen a talaj állapota, milyen tápanyag hiányzik belőle. Körülbelül három év kell ahhoz, hogy a növények összenőjjenek és teljesen betakarják a talajt. Ha ez bekövetkezik, már csak igazgatni, alakítgatni kell a kertet, lényegében csak ősszel és tavasszal van vele munka, a többi tennivaló elenyésző. A téli időszak után a metszés és a vágás az, ami fontos, de őszig már csak az egyénen múlik, hogy még szeretne-e dolgozni a kertben.

Régiből újat

További fontos szempont a Futó családban, hogy semmit sem dobnak ki, a régi dolgokat újrahasznosítják. Így készült Éva kültéri konyhája bontott téglából, régi faragott ablakkal díszítve, a konyhabútor deszkáit az egykori farkasdi bakterház omladozó viskójából mentették meg, a falat egy nagyjából százéves gerenda díszíti. Éva nagy örömmel gyűjti a régi porcelánokat, amelyek mind helyet kapnak a konyhában, a kerti bútort pedig régi konyhai székek alkotják. Egy régi fa gereblye most akasztóként szolgál, a mosdó talpát díszes varrógépből alakították ki. A virágoskertben van egy nagyon régi norton kút, amelyet felújítottak és újra működik, mellette madáritató is van.

Őshonos zöldségek

A permakultúra alapelveit Éva a hátsó kertben, a zöldségek termesztésénél is alkalmazza, de mint mondta, ez amolyan kísérletezés az őshonos zöldségekkel, tehát nem hibrid fajtákkal.

„Ezek régen szinte mind megtalálhatóak voltak a mi vidékünkön, de a hibrid fajták kiszorították őket. Érdemes az interneten keresgélni, hol juthatunk hozzá az őshonos növényfajtákhoz, magokhoz. Így találtam rá egy nagyszerű kezdeményezésre. A kertészek, termesztők összegyűjtik a növények magvait és a település központi helyén leadják, így bárki vihet belőlük, akinek szüksége van rá. Legtöbbször a könyvtárakban lehet csereberélni a magokat. Szerintem ezt minél több helyen el kellene terjeszteni nálunk is”

– emelte ki. A zöldségeskertben az úgynevezett mélymulcsos módszert alkalmazza. Magaságyásokban, lótrágya és szalma alapba ültet különféle zöldségeket és fűszernövényeket, de padlizsánt például a virágok közé is tett, mert úgy véli, a virágja és a termése is szépen mutat az ágyásokban. Itt is leginkább arra ügyel, hogy őshonos fajtákat válasszon, amelyek különösebb odafigyelés nélkül is megteremnek. Példaként a mángoldot említette, amely régen minden kertben megtalálható volt, mára viszont szinte feledésbe merült, pedig tele van tápanyaggal és sokféle finomság készíthető belőle. A negyedi kertész elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben kibővíti a kertjét és a permakultúra elvei alapján állatttartással is foglalkozik, de ehhez még szeretne több ismeretet gyűjteni.