Bakui kedélyborzolás

Baku/Pozsony. Szlovákia női kézilabda-válogatottja eddig sikeresen veszi az akadályokat a 2003. évi világbajnokság selejtezőjének első körében. Macedónia kétszeri legyőzése után szerdán Bakuban Azerbajdzsán is meghajolt (28:24) Vojtěch Mareš védenceinek tudása előtt. A tapasztalt cseh szakembert arról kérdeztem, mivel elégedett csapata eddigi szereplésében, és mi okoz neki fejtörést. „A hat pont megszerzése mindenképpen jót jelez, és az is megörvendeztetett, hogy Kumanovóban nyertünk. Szombatig ott már régen nem nyert senki. Csapatom a nagysurányi meccsen játszott elképzelésemnek megfelelően, vagyis gyors, állandó mozgáson alapuló kézilabdát. Aztán már voltak hibák is, kiütköztek védenceimen az idegen környezet zavaró körülményei. Szerencsére rendre megtaláltam a megfelelő összeállítást, olyanokból, akik jobban elviselték a fárasztó napok terheit.”

Valóban leterhelő időszakon van túl a válogatott, főleg a sok utazás és a vendéglátók furfangos viselkedése miatt. Bakuban önkényesen lerövidítették az edzésidőt, a megrendelt spagetti helyett burgonyával tálalt menüt szolgáltak fel, s a szállodában az apró állatkák jelenlétén kívül még patkányhajszolásban is volt részük. „Néhány üveg is landolt a pályán, egy a hátamat érte. A zavaró hatások lecsapódtak a csapat játékán is. Az első félidőben 11 ziccert, köztük három hetest hagytunk ki. Ha értékesítjük őket, nem 12:10-es vezetéssel fordulunk. Ez bonyolította a helyzetünket. A második játékrész közepére nyolc góllal elhúztunk, utána üresjárat következett, és a vendéglátók feljöttek háromra. Izgalmas percek után a hajrát mi bírtuk jobban” – összegezte az ázsiai út tapasztalatait Vojtěch Mareš. (jmk)