Arc nélküli Slovan

Pozsony. Amikor az első öt percben Nemec két szép akció utáni lövéssel leadta a vendégek névjegyét, senki sem vette komolyan a figyelmeztetést. Pedig hát látszott, a határozottan, nagy önbizalommal támadó Žilina nehéz perceket okoz majd a hazaiaknak. Erőteljes, gyors középpályásai magabiztosan uralták a mezőnyt, rendre egyből indították társaikat, akik nem oldalra és hátra passzoltak, hanem mindig és kizárólag előre, a lendületesen beindulók elé.

Előbb Ďurica ugratta ki Reitert, aki elegánsan helyezte a hálóba a labdát (30.), majd Čvirik szabadrúgása bombaként vágódott a felső sarokba (32.). A góloktól a mostanában egyébként sem masszív Slovan megszédült, stílustalanul, jellegtelenül, kaotikusan futballozott (nem mintha előtte ez másként lett volna), amolyan arc nélküli masszát alkotott, mintha az utcáról betévedt civilek alkották volna a csapatot. A 38. percben Ďurica elfutott, beadott, és Mintál nem kegyelmezett. Nyolc perc alatt három gól!

A szünet után amolyan hurrá stílusban kétségbeesetten ment előre a Slovan, rúgott két gólt Onofrej (50.) és Pecko (54.) révén, a kapu elé ívelésekkel sok meleg helyzetet teremtett Rzeszoto tizenhatosán belül, de nem tudott egyenlíteni. Persze, 1:3-nál Nemec és Mintál tiszta helyzetből nem találta el a kaput.

A végeredmény a szervezett, modern játék logikus következménye. A jobb gyorsasági erőnlét, a kifinomult csapatjáték, a jól megkomponált akciók és a bátor egyéni alakítások eredményezték a vendégek megérdemelt sikerét. Most kezd beérni Ladislav Jurkemik vezetőedző kemény, céltudatos munkája, aki csapatát a progresszív támadó labdarúgás szellemében irányítja.