A vizesárokban ért véget az atlétikai vb negyedik napja

A magyar fővárosban uralkodó forróság napról napra fokozódik, de a szervezők ingyenes frissítőpontokkal, vízosztással és legyezők biztosításával is igyekeznek enyhíteni a szurkolók hőségérzetét. Ennek ellenére kedd este sem olvadt le a magyar versenyzők arcáról a mosoly. Elsőként a női 100 méteres gátfutás előfutamaiban léptek pályára magyarok. Kerekes Gréta, Tóth Anna és Kozák Luca is szemmel láthatóan élvezte a közönség szeretetét és utóbbi szezonbéli legjobb idejével, a végén kicsit kiengedve jutott tovább az elődöntőbe. „Amikor bemutattak, láttam a családomat, a barátaimat és a szurkolókat, akik mind nekem tapsoltak, csodálatos volt. Ez extra motivációt adott. A futam alatt nem hallottam semmit, de tudtam hogy a magyarok a legjobbat akarják kihozni belőlem és végig nyomtam, de éreztem a végén, hogy nincs a közelemben senki így ott már nem erőlködtem. Az országos csúcs lesz a célom (12,69)” – nyilatkozta Kozák aki az elődöntőben szerdán, lapzártánk után próbálta megdönteni saját nemzeti csúcsát.

Könnyek között

A magyar Eb-ezüstérmes futamában a szlovák Viktória Forster is nagyobb tapsot kapott a többieknél, de a 21 éves sprinter a fedettpályás Eb után most sem bírta el a rá nehezedő nyomást. Forster rosszul rajtolt az első akadály előtt így megtorpant és ugyan kis lépegetés után átugrotta azt, fel is gyorsult és egy vetélytársát meg is előzte a végén, a hibája megpecsételte a sorsát és nem jutott tovább. „Nem tudom mi történt… Nem tudom… A bemelegítés is jól sikerült, nagyon jól éreztem magam. Azt hiszem ezt még sokáig nem is fogom megérteni. Elrontottam azt a versenyt amire leginkább készültem. Tudom, hogy képes lettem volna arra amit elterveztem és ez így még inkább elkeserít. Csalódást, ürességet érzek. Az első akadály után tudtam, hogy ez ennyi volt, de megpróbáltam még küzdeni, de ez már felesleges volt. A legjobbakkal akarok harcolni, ilyenkor találkozok is velük, de ma semmi nem jött össze” – értékelt sírva a mix zónában az Universiadet ebben a számban megnyerő atléta.

Bár Hullar Dániel és Vindics Balázs sem tudott továbbjutni a férfiak 800-as előfutamaiban, egyikük sem volt csalódott. Mindketten jól versenyeztek, továbbjutó helyen is álltak, de az utolsó 150-200 métert már nem bírták szusszal. A 400-asok között Molnár Attila már azzal a valaha volt legjobb magyar eredményt érte el, hogy ott lehetett az elődöntőben, ahol ugyan nagyon jól mozgott, de nem sikerült továbbjutnia és megdöntenie az előfutamban futott egyéni csúcsát és végül a 12. helyen zárt.

Meglepetés

A kedd esti program nehézsége a nézők szempontjából az volt, hogy egyszerre 3-4 versenyszámban is világklasszisok versenyeztek egymással. A női diszkoszvetők győztes dobásáról például a többség lemaradt, hiszen a magasugrók mellett a futószámok döntői és előfutamai is vonzották a tekinteteket. Annál is inkább, mert nem az esélyes amerikai olimpiai bajnok, Valarie Allman dobta a legnagyobbat, hanem honfitársa, Laulauga Tausaga. A világranglista 8. helyén álló atléta 65,46 méteres egyéni csúccsal érkezett Budapestre, ahonnan 69,49 méterrel és egy aranyéremmel utazhat haza.

Izgalmas versenyeket hozott a férfi 3000 méteres akadályfutás és a női 1500 méteres síkfutás döntője is. Előbbit a marokkói Soufiane El Bakkali okos és taktikus versenyzéssel nyerte meg, utóbbit pedig a napjaink egyik legjobb középtávfutójának tartott kenyai Faith Kipyegon húzta be.

Dob, ünnep, vizesárok

Talán a világbajnokság eddigi leglátványosabb döntőjeként lehetne jellemezni a férfi magasugrók fináléját. Az egész kezdődött azzal, hogy a bemutatásnál az olasz Gianmarco Tamberi, aki visszatért korábbi szokásához és félig borotvált arccal érkezett a versenyre, beült a kísérőzenekar dobfelszerelése mögé. A nagy esélyesnek tartott katari Mutaz Essa Barshim ugrásai között úgy feküdt el relaxálva a földön, hogy félő volt, bő 30 ezer ember zsivaja mellett is el fog aludni. Miközben az általában visszafogott ázsiai versenyzők sztereotípiáját megdöntő, korai Hvang Szun Vunál csak az olasz bánt jobban a közönséggel. A versenybíróknak a mezőny közel fele fejfájást okozott azzal, hogy egyikük-másikuk lazán kisétált a futópályára, miközben ott az érmekért csatáztak.

A versenyt végül Tamberi nyerte, aki először a második amerikai Harrisont is megünnepeltette a közönséggel majd saját ámokfutásba kezdett. Az olasz sportolók és szurkolók közé futva már félmeztelenül ünnepelt, amikor jelezte, hogy utolsó megmaradt kísérletével azért megdöntené egyéni csúcsát. Ez nem sikerült, hiszen bőven a léc alatt ugrott egy látványosat a szivacsra, majd újra a közönség közé vetette magát. Ott nagy ölelkezések, táncolások és éneklések közepette újra lekerült róla a póló. Bő 10-15 perc után jelezték neki, hogy össze kéne pakolnia a kispadnál lévő holmiját. Ekkor úgy tűnt teljesíti is a kérést, de végül éremmel a nyakában egy tigrisbukfenccel a szivacsra vetődött, majd egy kisebb szaltóval zárta produkcióját. A bepakolt táskáját végül az edzői közé dobta, majd az egyik olasz tisztviselőtől egy telefont kapott a kezébe, amelybe egy hatalmasat kiabált, majd néhány szót váltott a vonal túlsó végén lévővel is. Ha pedig ez nem lett volna elég, belevitte a rosszba El Bakkalit és a mögötte harmadik kenyai Kibiwot is és együtt fürödtek meg a vizesárokban.

Bár a vb kabalafiguráját, Youhuut tartották eddig kezelhetetlennek, ha az őt megszemélyesítők nem érnének rá, Tamberi könnyen át tudná venni a helyüket.

„Ezért jöttem. Történelmet akartam írni, hogy meglegyen mind az öt aranyérmem. A selejtező még nem sikerült túl jól, de ma már minden összeállt. Persze már előre nézek, a jövő évi római Eb-re, ahol végre hazai pályán versenyezhetek, de ott van az olimpia is, ahol kétszer még nem nyert senki magasugrásban. De ma az első a buli. Meg kell ünnepelni ezt a sikert” – mondta a mix zónában az immár olimpiai-, valamint fedett- és nyitottpályán is vb- és Eb-győztes olasz.

Újabb magyar bravúr

A szerda délelőtti programban újra futott a szlovákok első számú versenyzője, Ján Volko. A pozsonyi sprinter azonban a 100 után a 200 méteres síkfutásra sem tudott felpörögni és futamában az 5. helyen zárva kiesett. „Elfogyott az erőm. Nem vagyok elégedett, sőt, inkább azt mondanám csalódott vagyok. Nem nézett ki előtte ez ilyen rossznak, mint amilyen lett. Nem találom a szavakat, ez nem volt jó. Az edzői stáb és mindenki a maximumot tette bele, talán én nem és ez így néz ki. Mindent megtettem a szurkolókért is, akik végig biztattak. Nagyon bosszantó” – válaszolta az újságírók kérdéseire csalódottan Volko.

A magyarok közül ugyan ebben a számban Wahl Zoltán egyéni csúcsot teljesített, de beállította legjobbját a távolugró Németh Mátyás is. A női gerelyhajítás selejtezőjében Szilágyi Réka és Moravcsik Angéla állt rajthoz, míg női 200 méteren Sulyán Alexa és Takács Boglárka versenyzett. A női 800-asok között a szlovák Gabriela Gajanová három századdal maradt le a továbjutásról, míg a magyar Kéri Bianka ott lehet majd a csütörtöki elődöntőben.

„Én és az edzőm is hittünk benne, hogy be tudok jutni az elődöntőbe. Idegtépő volt a q-szobában várni az utolsó két futamot. Szurkoltak a lányoknak, de magamnak is. Jó viszonyban vagyunk, így szép pillanat volt, mikor mindhárman akik vártunk, továbbjutottunk. Talán volt egy kis előnyöm, hogy az első nap már a vegyeváltóval versenyeztem. Az egy afféla stadiontúra volt. Megismertem az útvonalakat, a pályát és ez segített, hogy most csak a versenyre figyeljek. Csodálatos érzés a barátaim, a családom előtt futni, és látni, hogy mennyien kijöttek már a délelőtti programra is. Biztos vagyok benne, hogy az elődöntő egy olyan pillanat lesz, amit sosem felejtek el. A szurkolók még különlegesebbé fogják tenni a számomra és a többiek számára is” – bizakodott a mix zónában Kéri.