„A magyar foci technikásabb, mint a szlovák”

Néhány mondatban összefoglalná eddigi karrierjét, hogy milyen út vezetett Gyirmótig?
Léván kezdtem focizni 5 évesen, itt is maradtam 14 éves koromig. Ekkor kerültem Szenicére, az U17-es csapatba, majd az U19-es csapat következett, innen pedig bekerültem a felnőttek közé. Hat évet fociztam Szenicén, majd másfél évvel ezelőtt Gyirmótra igazoltam. A szlovák válogatottban pedig 15 éves koromtól fogva játszom, megjártam az összes korosztályos csapatot. 

Eredetileg a DVSC akarta leigazolni önt, igaz, azonnal kölcsön is adták volna a Gyirmótnak. Miért döntött úgy, hogy inkább egyből a Gyirmóthoz igazol? A Debrecen mégiscsak egy NB I-es klub.
Igen, úgy volt, hogy a Debrecen igazol le, már meg is egyeztünk a DVSC-vel. Azért akartak kölcsönadni azonnal a Gyirmótnak, hogy szokjam a felnőtt focit, mert az utolsó fél évemet ificsapatban játszottam. Azonban elbeszélgettem a Gyirmót vezetőségével arról, hogy ha egy jobb szezon után, egy esetleges felkerülés után visszamennék Debrecenbe, az nem lenne fair a csapattal szemben. Így ajánlottak egy 1+1 éves szerződést, amit én el is fogadtam. Idén nyáron pedig meghosszabbítottuk a szerződésemet plusz három évvel, így most 2021-ig van érvényes kontraktusom a gyirmóti csapattal.

Hogy sikerült a beilleszkedés? 
Hat éven keresztül csak a családdal beszéltem magyarul, néhány szót. Nem használtam a magyart napi szinten. Így kezdetben akadt problémám azzal, hogy újra megszokjam a magyar nyelv mindennapi használatát. De ezen kívül nem volt problémám. Már akkor több szlovákiai magyar játékosa volt a Gyirmótnak (pl. Szarka Ákos, Kontár Zoltán – a szerk. megj.), akik segítettek beilleszkedni. 

Mennyiben más a magyar másodosztály, mint a szlovák első osztály?
Ahogy megfigyeltem az NB I-et és ahogy tapasztaltam az NB II-ben, a magyar foci technikásabb, mint a szlovák. A szlovák foci fizikálisan nehezebb, sokkal több a párharc, mint a magyar bajnokságokban. 

És önnek jobban fekszik ez a technikásabb foci?
Igazából teljesen mindegy számomra. Szlovákiában hozzászoktam a fizikális futballhoz, a Gyirmótnál pedig a technikás játékhoz. Nincs problémám egyik játszásával sem. 

Az idény 22 meccséből 20-szor pályára lépett, mindig kezdőként. Minek köszönhető, hogy alapemberré vált a csapatban?
Az edzéseken és a meccseken is megpróbálom a maximumot nyújtani. Ezt pedig az edző értékeli.

A tavalyi szezonban még védekező középpályást játszott, idén azonban jobb oldali védőként szerepelt az összes eddigi meccsén. Mi a változás oka?
Hú, ezt nehéz megmondani, igazából magam sem tudom. Egész pályafutásom során védekező középpályás voltam, és még most is így tekintek magamra. A válogatottban is a középpályán szerepelek. Ez egy edzői döntés volt, és ha az edző azt mondja, hogy a kapuba kell mennem, akkor felveszem a kesztyűt és beállok a kapuba. 

A Gyirmót csupán jobb gólkülönbséggel ugyan, de vezeti a Merkantil Bank Ligát. A cél a feljutás?
Igen. A vezetőség már a szezon elején elmondta, hogy a cél a feljutás. Állhatnánk jobban is, több ponttal kellene vezetnünk, de az őszi szezonban volt pár rossz meccsünk, amelyeken pontokat veszítettünk. A tavaszi szezonban ezeket a hibákat ki kell javítanunk, és akkor meglehet a feljutás. Ráadásul idén nem olyan kiegyenlített az NB II, mint tavaly volt, így most van a legnagyobb esélyünk, hogy feljussunk az NB I-be. 

A jó teljesítményének köszönhetően Adrian Guľa, a szlovákiai U21-es válogatott edzője januárban behívta a válogatottba, így ön is ott lehetett a törökországi edzőtáborban. Milyen volt? 
Váratlanul ért, nem is számítottam a meghívóra. Ezért nagyon örültem, amikor felhívott Adrian Guľa. Először úgy volt, hogy a gyirmóti vezetőség nem enged el az edzőtáborba, mivel rövid volt a felkészülésünk a tavaszi szezonra, ezért nem akarták, hogy hosszabb ideig hiányozzak. Szerencsére sikerült megegyeznünk, így ott lehettem Törökországban. A Fenerbahce ificsapata elleni mérkőzésen pályára léptem, 35 percet játszottam. Nagyon örültem, hogy újra a válogatottban játszhattam, és megpróbáltam bebizonyítani az edzőnek, hogy ott a helyem a csapatban úgy is, hogy másodosztályt játszom. Az üzbegisztáni U23-asok elleni mérkőzésünk sajnos a rossz időjárás miatt elmaradt, így csak egy meccset játszottunk.

Az edzőtábor során mondott önnek valami konkrétat is Guľa edző, hogy mi az, ami jó volt, mi az, amiben még fejlődnie kellene?
Így konkrétan nem mondott semmit. De tudom magam is, hogy még sok mindenben fejlődnöm kell, hisz a nemzetközi szinten sokkal nagyobb az iram, és a taktikai felkészültség is magasabb fokon van. Fejlődnünk kell fizikálisan is és eredményességben is. Csapatszinten nagyon jól játszottunk, lefociztuk a Fenerbahcét. A helyzetkihasználásunk viszont gyenge volt. Csak 1:0-ra nyertünk, de nyugodtan lehetett volna 5:0 vagy 6:0 is, ha a helyzeteinket kihasználjuk. 

Ha hívnák a magyar válogatottba is, akkor melyiket választaná? 
Két éve már egyszer felmerült a magyar válogatottság. Mivel játszottam az összes szlovák korosztályos válogatottban, technikailag nem tudom, mennyire megvalósítható a magyar válogatottságom. Az biztos, hogy ha hívnának, elgondolkodnék rajta, lehet, el is fogadnám. Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni.