Repceolaj a traktorba

# Az agrárágazat jelentős nagyságrendű üzemanyagfelhasználási igénye miatt az utóbbi években nálunk is kutatási és fejlesztési sőt, gyakorlati eredmények születtek a növényi alapanyagból, olajokból készített üzemanyagok kihasználása terén. Az ún. zöldolajnak is nevezett biodízel alapanyagát növényi olajok képezik, amelyek közül nálunk a repce- és napraforgóolaj jöhet számításba. Az olajból, vegyi eljárás útján észterezéssel állítják elő, erre ma már kidolgozott technológiák és gépek állnak rendelkezésre. A biodízel alkalmazásának ellenzői ugyan hangoztatják, hogy a kisajtolt étolaj még semmilyen motort nem képes meghajtani, tehát bonyolult vegyi eljárásra van hozzá szükség, ugyanakkor az észterezés folyamata ebben az esetben sem bonyolultabb és költségesebb, mint a kőolajből készülő dízel előállítása.

Gyakorlati tapasztalatok alapján egy tonna repcéből mintegy 300 kg biodízel állítható elő, a folyamat melléktermékeként csaknem ugyanannyi takarmányként hasznosítható olajpogácsa és mintegy 200 kg egyéb hasznosítható termék (pl. glicerin) keletkezik. Ez anynyit jelent, hogy egy hektár repce terméséből annyi biodízelt lehet előállítani, amennyi személygépkocsival például mintegy 20 ezer km megtételéhez elegendő. Ha például generátorban használjuk a biodízelt, a számítások szerint egy 3 ezer lakosú település szántóterületének 10 százalékán annak az évi teljes áramszükségletéhez elegendő nyersanyagot meg lehet termelni.

Elméletileg és gyakorlatilag is bizonyított tény, hogy a növényi olajok alkalmasak a dízelmotorok meghajtására. Csak kevesen tudják, hogy Rudolf Diesel a róla elnevezett eredeti motorjában földimogyoró-olajat alkalmazott. Természetesen az ásványi dízelolajra működő motorokban némi átalakítás nélkül közvetlenül nem alkalmazható a biodízel, bár a motornak gyakorlatilag csaknem teljesen mindegy, hogy mit égetnek el benne. Kétségtelen az is, hogy a biodízel alkalmazásának vannak hátrányai, ezek azonban kiküszöbölhetők, főleg azáltal, hogy a biodízelt nem tisztán használják, hanem mintegy 30 százalékban az ásványi alapú, kőolajból készült üzemanyaghoz keverik. Hozzá kell azonban tenni, hogy a motor gyakorlatilag 100 százalékos biodízellel is működőképes. Komoly hátrányt jelent, hogy a magasabb üzemi hőmérséklet miatt a motoron belüli vezetékek nem lehetnek gumiból vagy műanyagból, helyettük fémcsöveket kell alkalmazni. Ugyanezen ok miatt nagyobb a kenőolaj-veszteség is. Feltételezhető azonban, hogy a konstruktőrök a rohamos fejlődésnek köszönhetően rövidesen erre a problémára is megtalálják a megoldást.

Mivel a repce és a napraforgó termesztéséhez nálunk is megvannak a feltételek, a vetésterülete jelentősen növelhető lehetne a biodízel érdekében történő feldolgozásra, amelynek kőolajimportot kiváltó hatása lehet. Természetesen az említett növények vetésterületének meghatározásakor figyelembe kellene venni a vetésforgó követelményeit és a növények kórtani problémáit (a napraforgó például csak 4—5 év múlva, a repce 2—3 év múlva vethető ugyanarra a helyre), az ország szántóterületének jelentős részén számolni lehetne az olajosok termesztésével. Az említett két növény fontos talajlazító szerepet is betölt, így a betakarítás utáni szántás során jelentős energia takarítható meg. Sőt, statisztikai kimutatások alapján a repce után vetett kalászosok mintegy 10 százalékos terméstöbbletet produkálnak. Ugyanakkor mivel őszi vetésű, a tavasszal vizenyős, művelhetetlen területeken is biztonságosabban termelhető.

A repce- és napraforgótermesztés felfuttatása fontossá válhat az EU csatlakozásunk utáni termesztési kvóták meghatározása során. A gabonapiacok túltelítettsége miatt várhatóan nálunk is inkább a gabona vetésterületének visszafogására kell számítani, ebben az esetben jól jönne, ha a repce és/vagy a napraforgó vetésterületével ellensúlyozni tudnánk a kiesést.

A biodízel előállítása során keletkezett melléktermékeknek is fontos szerepük van. Az olajpogácsa 30 százalék fölötti fehérjetartalmával a BSE miatt a piacról jelentősen kiszoruló állati fehérjéket helyettesítheti a takarmányozásban, ugyanakkor az egy hektárról származó olajpogácsa mintegy fél hektárnyi egyéb takarmánynövény tápértékével is egyenlő.

Nem elhanyagolható szempont a biodízel környezetkímélő hatása sem. A biodízel veszélytelen és az egészségre ártalmatlan anyag, kezelése, mozgatása nem igényel olyan kötelező óvintézkedéseket, mint a kőolajból származó üzemanyag (gyulladási hőmérséklete 110—150 oC közötti). Nem mérgező, biológiailag könnyen klebomlik. Ha például ásványi olaj kerül a folyóvízbe, komoly károkat, nagymértékű halpusztulást okozhat, biodízel esetén viszont némi túlzással ez inkább táplálék a halaknak, nem méreg, s a vízben néhány hónap alatt lebomlik. Legnagyobb előnye a kipufogógázoknál jelentkezik. Mivel a kőolajnál nagyságrendileg kevesebb ként tartalmaz, a levegő kerülő káros rákkeltő anyagok mennyisége több mint 90 százalékkal kevesebbre tehető.