Zemplén nevéről és történetéről

Az utóbbi években tapasztalható, hogy szlovák hatásra a honi magyar nyelvhasználatban a Zemplén szó tükörfordításként jelenik meg, és egy olyan régióra vonatkozik, amely a magyar kultúrkörben nem azonos a mostanában gyakran emlegetett ún. „historický Zemplín” kifejezéssel. A kialakult gyakorlat szerint ugyanis elsősorban Nagymihály és környéke tollforgatóinak ihletésére az ún. „történelmi Zemplén” határait kitolták egészen az államhatárig, és ami sajátságos, ebben az összefüggésben mintha háttérbe szorulna az a terület, amely a valódi történelmi zempléni régió magját képezi, mégpedig a Bodrogköz, a Zempléni-szigethegység vidéke és az egykori Zemplén megye magyarországi része, amely jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. Sőt olyan állítással is lehet találkozni, hogy Zemplén központja Nagymihály volt.

Semmi köze a földgázhoz

Eőször is tisztázni kell, hogy két Zemplén létezik. Első a község, amely egykor mezőváros volt, és a Bodrog-folyó jobb partján fekszik Szlovákiában, a Tőketerebesi járásban. Talán nevetségesen kioktatónak tűnik az előbbi megállapítás, de jómagam is találkoztam már olyan érveléssel, hogy Zemplén neve tulajdonképpen a földgázból (zemný plyn) ered, és az illető meglepődve vette tudomásul, hogy ma is létezik a régiónak nevet adó Zemplén település, továbbá hogy a mai földgázmezők zöme az egykori Ung megyében található.

A ma kisközségnek számító Zemplén egyike a legrégebben lakott helyeknek a régióban, mivel kiemelt fekvése következtében egyrészt védett volt az áradásoktól, másrészt közelében, jól védhető helyen már legalább két évezrede katonai erősség (földvár) áll. Ezt építették át királyi várrá a XI. század elején, és I. (Szent) István király ezzel a székhellyel alapította meg Zemplén vármegyét, amely mint autonóm közigazgatási egység lényegében még századunk első két évtizedében is megvolt. Zemplén mezőváros (oppidum) egészen a 18. század közepéig a megye hivatalos központja volt, ezután viszont Sátoraljaújhelyre került át a székhely, és maradt ott a történelmi megye megszűnéséig. Egy kicsit talán félrevezető, hogy a megyegyűlések máshol is zajlottak, de ez mit sem változtatott a székhelyek státuszán, hisz ilyen jogon nemcsak a már említett Nagymihály, hanem pl. Gálszécs, Vásárhely, Sárospatak, Szerencs is vetélkedhetne ezért a címért, mert itt is tartottak megyegyűléseket. Ha a korabeli térképekre tekintünk, egyértelmű, hogy Zemplén megyének zömmel természetes határai voltak – hegyek és folyók – valamint, hogy a ma erőszakosan a Zempléni régióhoz sorolt terület, a Laborc-folyótól keletre, a Latorcától északra és a Vihorlát hegységtől délre sohasem tartozott a történelmi Zemplén megyéhez, mert a 11. század elejétől Ung megye része volt. Ebben az összefüggésben, pl. paradoxon a Zemplínska Šírava (Zempléni-tó) név, mivel egész vízfelületével az egykori Ung megyében fekszik, akárcsak a zempléninek kikiáltott szobránci borvidék, közvetlenül Ungvár szomszédságában. Ezért is helyes az Ung-vidék fogalmának használata erre a területre. Hogy ne csak a szlovák publicisztikát vádoljuk a történelmi fogalom történelmietlen kitágításával, említést érdemel, hogy hasonló zavar tapasztalható Magyarországon is. Példaként elég megemlíteni a Zempléni-hegység megnevezést (az Eperjes-Tokaji Hegylánc magyarországi szakasza), amely csaknem teljes egészében az egykori Abaúj megyében fekszik.

Ellentmondásos névhasználat

Bizonyos ellentmondás tapasztalható a régiók különböző szintjeinek megnevezésében, illetve a nevek használatában is. Tudatosítani kell ugyanis, hogy Felső- és Alsó-Zemplén fogalma a mai szlovák és a hagyományos magyar használatban nem azonos. A magyar történelmi fogalom ezekről a régiókról többször változott, először csupán a Szerencsi járásra vonatkozott, majd hozzávetőleg a Latorca-folyó nyugat felé meghosszabbított vonalára volt tehető, de többé-kevésbé csupán az egyházmegyék felosztásában figyelhető meg. A vármegye kettéosztása (Trianon következményeként) után elterjedt, hogy a magyarországi részt nevezik Alsó- és a szlovákiait Felső-Zemplénnek. Bár az utóbbi megoldás nem egyezik a régebbi történelmi gyakorlattal, tekintetbe véve a fogalom viszonylagosságát, jobban elfogadható, mintha ezt a szlovákiai szakasz déli részére vonatkoztatnánk.

Helyes tehát, ha ragaszkodunk a történelmi régiók hagyományos, pontos, szabatos megnevezéséhez. Nem szerencsés és nem is helyes a magyar nyelvben az önálló Zemplén fogalom alkalmazása egy adott területre, mert csupán a Zemplén megye, esetleg a Zempléni régió megnevezés a pontos. Erre annál is inkább szükség van, mert az utóbbi évtizedek közigazgatási gyakorlata is bizonyítja, hogy a mesterségesen és történelmi hagyományok nélkül létrehozott területi egységek – elsősorban a kerületek és részben a járások, körzetek – hosszú távon életképtelenek.