Viera Tomanová Vágsellyén

Bár a találkozó helyszíne az egyik nyugdíjas otthon volt – ahol Jaroslav Barcúch, a Smer járási alelnöke fogadta a magas rangú vendéget –, nemcsak nyugdíjasok, hanem középkorúak, sőt fiatalok is szép számmal megjelentek. Köztük volt Martin Alföldi, a város polgármestere is. Kiderült, a miniszter asszony jól ismeri a szűkebb régió problémáit, ami talán annak is köszönhető, hogy az őt kísérő hivatalvezetője, Stanislav Šimko korábban az egyik szomszédos község, Mocsonok polgármestere volt.

A miniszter asszony bevezetőjében leszögezte: a munkatörvénykönyv elsősorban a munkavállalókat, nem pedig az őket foglalkoztató vállalkozókat szolgálja. A törvénykönyv módosítására szerinte azért is szükség volt, hogy a hazai szabályozás megfeleljen az európai uniós rendszernek – mondta Tomanová.

Elutasították például, hogy az alkalmazottak folyamatosan éjszakai műszakban dolgozzanak; ezt elsősorban az autóipari nagyvállalatok szerették volna alkalmazni. Ha az alkalmazott nem veszi ki az adott évben rendelkezésre álló szabadságát, az így fennmaradó napokat a munkaadó köteles kifizetni. A szakszervezeti érdekképviselet szempontjából fontos, hogy az alkalmazottak képviselőit egy évnél korábban nem bocsáthatják el. Ez biztosítja, hogy a munkaadó ne szabadulhasson meg a kényelmetlenné váló szakszervezeti aktivistától.

Sok szó esett a nyugdíjbiztosítás második pilléréről is. Tomanová szerint a hat magánbiztosító néhány éven belül akár egybillió koronával is gazdálkodhat. „Mit gondolnak, hogyan gazdálkodnak majd ezek a magáncégek? Úgy, hogy a biztosítottaknak minél nagyobb összeget fizessenek ki, vagy hogy a saját hasznukat növeljék?” – tette fel a szónoki kérdést.

A rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban elismerte, hogy vannak abszurd esetek. Ő maga is találkozott olyasmivel, hogy egy embert – akinek a villamos mindkét lábát levágta – 29 évi rokkantság után egészségesnek nyilvánítottak, munkába küldték, pedig az eredeti szakmája pincér. A tárcavezető szerint azonban nem a rendszerben, hanem a rokkantságot elbíráló orvosokban van a hiba, ezért szorgalmazni fogja az átképzésüket.

Miért csak tíz koronával nőtt a pótlék?

A miniszter asszony – nyilván a kellemetlen kérdéseket megelőzendő – maga hozta szóba a családi pótlék tízkoronás emelését és a korábban gyakran bírált lisszaboni szolgálati útját. Elmondta, a családi pótlékot azért emelik mindössze tíz koronával, mert többre nem tellik, csupán a 2,2 százalékos inflációnak megfelelő valorizáció biztosítható. Tomanová szerint Ľudovít Kaník miniszterként 4,5 milliárd koronát, Iveta Radičová pedig 2,9 milliárdot adott vissza a tárca költségvetéséből az államkasszának. „Ha ezt a valorizációra fordították volna, ma már 580 korona lehetne a családi pótlék” – állítja a a tárcavezető. (gaál)

Magyarázat egy szolgálati útra

Tomanová Vágsellyén azt is megmagyarázta, hogy a sajtóban sokat emlegetett portugáliai szolgálati útjára, ahová ő maga repülővel utazott, miért rendelte Pozsonyból Lisszabonba a szolgálati gépkocsiját. „Erre azért volt szükség, mert az előző kormány által kinevezett lisszaboni szlovák nagykövet kijelentette, hogy nem tud számomra gépkocsit biztosítani – tájékoztatott Tomanová. – Az pedig nagyon kellemetlen lett volna, ha a repülőtéren – ahová a fogadó ország a gépkocsi kíséretére motoros rendőröket küldött – nem lett volna mibe beülni.” Szolgálati gépkocsija Pozsonyból nem ment üresen, hanem hatvan kilogrammnyi iratot szállított – érvelt tovább Tomanová. Olyan, a szociális törvényekkel kapcsolatos dokumentumokat, amelyeket a portugál partnereknek kellett átadnia. (gl)