Vidéki barokk a Klement Gottwald utcában

A zsélyi temető közel nyolcszáznegyven feltárt sírjával arra enged következtetni, hogy egy temetőt akár több nép is használhatott az évszázadok során, és még a rítusokat is átvehették egymástól.

A Zichy család és elődei
A község szinte biztosan honfoglalás kori alapítású, kezdetekben a Kürt nemzetség szálláshelye, gyepűvonal, az innen északabbra élő szlávok elleni védelem része. Zsély első írásos emléke 1296. június 30-án keletkezett, amikor bizonyos Demeter, a Balassa család őse II. Endre király híve birtokokat kapott Nógrádban, egyebek közt Zsély községet is. A település egészen az oszmán hódításig létezett, amikor a fosztogató hadak felperzselték, lakosait elhurcolták, legyilkolták. Újranépesedése csak a 17. században indult el, 1625-ből templomépítésről maradt feljegyzés, de ez a templom ismét elpusztult, plébániáját 1771-ben, a Zichy család kezdeményezésére alapították újjá. A Zichyek birtokosként egyben donátorai voltak a templomnak is. E neves család férfitagja, Zichy István Lipót királytól kapta birtokként Zsélyt, aki 1687-ben, végrendeletében szeniorátusi hitbizománynak nyilváníttatta ezt a birtokot, azaz mindig a család legidősebb férfitagjaira hagyta haszonélvezeti jogát.

Emeletes falusi kastély
Zsély vidéki mértékhez képest igen nagyszabású kastélya két egymást követő birtokos haszonélvezeti ideje alatt épült. A máig meglévő nagyteremmel együtt a keleti szárnyat gróf Zichy Ferencz győri püspök 1772-ben kezdte el építtetni, a nyugati részt pedig az 1876-ban elhunyt gróf Zichy Károly építtette. A kétszintes épület a patakmeder szintjéhez képest három-négy méterrel magasabban egy kiemelkedésen áll, fő homlokzatai kelet-nyugati tájolásúak, nyugati oldalán timpanonos homlokzat van, alatta a címerpajzsban látható Zichy Ferencz győri püspök hatbojtos kalapot, püspöki tiarát és a főnemesi származásra utaló ötágú koronát visel, a címer közepén egyszerű keresztet ábrázoló címerét koptatja lassan az idő. Ez a győri püspök egyébként igen nagy építkező volt, a győri püspökvár és a győri székesegyház barokk átalakítása fűződik a nevéhez, de ő ajándékozta a templomnak az ezüst gyertyatartókat, az ezüst oltárkészletet és az ezüst örökmécsest is. Nem mellesleg, amikor 1774-ben aranymiséjén újraszentelte a székesegyházat, egy Mária Terézia királynő által készített, rendkívül díszes és drága ünnepi ornátusban végezte a szertartást. Amikor Zsélyben elkezdte a kastély építtetését, már 71 éves elmúlt. A kastélyra a barokk stílusjegyek a legjellemzőbbek, a robusztus elosztás, az ablakok 5–3–5 tagolása nagy léptékű és pazar építményt mutat. Belső tereit és külső részeit is míves faragványok díszítik, a kinti párkányokon figyelemreméltók az ékes díszek, a hatalmas, már-már embermagas copf – a barokkot követő, későbbi korszakra jellemző stílusú – kővázák, melyek állapota sajnos egyre romlik. A Zichy-család utolsó tagja, Zichy Jenő 1946-ban, az államosítás után hagyta el a kastély, amelynek korabeli berendezése akkor ment tönkre, amikor 1947-ben a magyarországi szlovák áttelepültek laktak benne. 1948-ban mezőgazdasági szakiskola nyílt a kastélyban, ez később bentlakásos intézmény lett. A nagybirtok és a szeniorátus helyén az Arany Kalász Egységes Földműves Szövetkezett gazdálkodott 1949 és 1989 közt, ma ismét magántulajdonban van. Sajnos a Zichyek egykori angolparkjából csak töredék és néhány öreg védett fa maradt meg.

Máig kísért itt a szocializmus szelleme, ugyanis a Zichy-kastély meg a Szent Imre-templom a Klement Gottwald utcában található. Talán illendőbb lenne Zichy Ferenczről elnevezni ezt az utcát.