Valószínű, hogy mégis Botticelli festette az esztergomi freskót

Több éve folyik a vita arról, hogy valóban Sandro Botticelli alkotása-e az esztergomi studiolo falát díszítő, a Mértékletesség erényét ábrázoló freskó. Prokopp Mária művészettörténész, Wierdl Zsuzsanna restaurátor és Hiller István egykori kulturális miniszter 2007 júniusában jelentette be a római Magyar Akadémián: „Minden valószínűség szerint van egy Botticellink”. A bejelentést a szakma kétkedve fogadta. Több művészettörténész – anélkül, hogy megnézte volna a faliképet, illetve figyelembe vette volna a kutatási eredményeket – kikérte magának ezt a feltételezést.

A legújabb vizsgálatok viszont azt bizonyítják, hogy az esztergomi királyi vár első emeletén talált freskó Botticelli alkotása. Prokopp Mária, a nemzetközi tekintélyű reneszánszszakértő szerint több nyom is mutatja, hogy a kép Botticelli munkája. Olyan freskóról van szó, amely nedves falra készült, és amelyet a művész nem minta után készített, hanem helyben gondolkozott az ezüstvesszővel megrajzolt, majd fekete ecsettel kihúzott vonalakon – ugyanúgy ahogy Botticelli később híres táblaképeit is készítette. Egyre több külföldi kíváncsi a restaurátori munkálatokra, a nagyközönség csak időszakosan – például a múzeumok éjszakáján – láthatja a freskókat. A közelmúltban Magyarországon járt az itáliai és franciaországi reneszánszot kutató Sabine Frommel is. Prokopp Mária elmondása szerint a Sorbonne szakembere el volt bűvölve, nem lehetett elmozdítani a freskó elől, fölmászott az állványra, és ámultan nézte az alkotást.

A Vitéz János érsek dolgozószobájában látható falképek a négy sarkalatos erényt ábrázolják: az Okosságot, a Mértékletességet, az Erőt (Állhatatosságot) és az Igazságosságot. A falképek egy hatalmas reneszánsz dolgozószoba, azaz studiolo freskói, amelyhez mérhető a reneszánsz idejéből máshol nem maradt fenn.