Ünneplés és látványosság vagy zaj, füst és félelem

A békés ünnepeket az év végén gyorsan felváltják a fergeteges, zajos ünneplések. A lakosság egyes tagjai számára ez a szórakozás elképzelhetetlen petárdák vagy tűzijátékok nélkül.

Káros az embernek

A szórakozás pillanatai komoly kockázatokkal és káros környezeti hatásokkal járnak. A petárdák, pirotechnikai eszközök zaja egyes esetekben egy felszálló repülőgép zajához hasonlítható, akár 120 decibel is lehet. Ez meglehetősen közel van az emberi fájdalomküszöbhöz, ami 130 decibel.

„Nemcsak azok emberek szenvednek a zajszennyezéstől, akik nem kedvelik a petárdákat, tűzijátékokat, hanem az állatok is. Nekik érzékenyebb a hallásuk, velünk ellentétben nem tudják értelmezni a zajt. Az ijedtségtől hajlamosak a nem szokványos viselkedésre. Gyakran előfordul, hogy ilyen esetekben a háziállatok elmenekülnek, elvesznek, nem találják meg őket, a vadon élő állatok pedig pánikszerűen elhagyják a menedékük biztonságát, majd a járművekkel vagy villanyvezetékekkel való ütközés következtében elpusztulnak”

– hívta fel a figyelmet Eduarda Hekšová, a dTest fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója. Kiemelte a tűzijátékokból származó szmog káros hatását is. A pirotechnikai eszközök fémvegyületeket, például ólmot, alumíniumot vagy ónt tartalmaznak, amelyek a levegőbe szivárognak, bejutnak a légutakba és különösen az asztmások számára okozhatnak kellemetlen pillanatokat. A tűzijátékokból származó villanások epilepsziás rohamot válthatnak ki. A szilveszteri ünnepségek után a nyilvános terek, utcák, parkok gyakran tele vannak használt tűzijátékokkal és petárdákkal. A költséges takarítást aztán az önkormányzati költségvetésből, azaz a polgároktól beszedett adókból és díjakból fizetik.

Szilveszteri pánikrohamok

A Nagyfödémesen élő Nágel Szilvia számára a szilveszter Frankie kutya őrzésével, nyugtatásával telik, mint fogalmazott, valahogy átvészelik ezt a napot. A négyéves Jack Russel terriert kölyök korában nem zavarta a petárda és a tűzijáték, de ahogy idősödik, úgy lesz úrrá rajta egyre jobban a pánik és a félelem. Gazdája szerint az őrület határán rohangál és ugat akár órákon át.

„December 24-én délután már volt a faluban tűzijáték vagy petárdázás, akkor kezdődtek nála a pánikrohamok. Azóta, ha nagyobb zajt észlel, nagyon idegessé válik. Szilveszterkor is általában már délután kezdődik a durrogás, olyankor teljesen megbolondul. Ha az udvaron van, akkor ott rohangál és csahol minden irányban, ezért be szoktuk engedni a házba, hogy a szomszédokat ne zavarja. Próbáljuk kisebb helyiségben tartani, korlátozni a mozgásterét, különben mindenhova felugrana, amit egyébként sosem csinál, tudja, hogy hol tartózkodhat és hova tilos menni. A legborzasztóbb két évvel ezelőtt volt, amikor Pöstyénben töltöttük a szilvesztert. A városban több volt a petárdázás, mint otthon, ezért négy-öt órán keresztül az ölünkben tartva próbáltuk megnyugtatni, nem sok sikerrel. Mikor már a társaság minden tagja kifáradt, a kutyahordozóban, pokrócba takarva a lakás legeldugottabb pontján helyeztük el, így vártuk a reggelt”

– beszélt a megpróbáltatásokról Nágel Szilvia. Tavaly kipróbálták Frankie számára a nyugtatót is, de nem hatott rá. Nyilvánvalóvá vált számukra, hogy nem mehetnek sehová, a szilvesztert otthon kell tölteniük. Hozzátette, ha csak éjfél tájban szólnának a petárdák, azt könnyen átvészelnék, de az a baj, hogy ez az időszak több napig, szilveszter napján pedig órákon keresztül tart, a kutya pedig végig készenléti állapotban van, fülel, nyüszít, ugat, nem eszik, nem alszik.

Lassú szemléletváltás

A Vágsellyéhez tartozó Hetményen az Elkószált Kutyák Polgári Társulás (Zatúlané psíky Šaľa) kutyamenhelyt üzemeltet. Egyik önkéntesük Takáč Erika a férjével együtt segíti a szervezet munkáját. Véleménye szerint a kutyák is olyanok, mint az emberek, vannak, akiket nem zavar a durva hanghatásokkal járó fényjáték és lövöldözés, mások viszont idegesek lesznek tőle, félnek vagy pánikba esnek.

„Mivel a menhely elég távol van a többi településtől és a kutyák zárt helyen vannak, ezért éjszaka nem maradunk velük, sem szilveszterkor, sem máskor. Körülbelül tíz évvel ezelőtt költöztették át az intézményt erre a helyre, előtte Vágsellye Vecse városrészén voltak a kutyák, ahol szükség volt az éjszakai ügyeletre szilveszterkor, mert minden irányból, sokszor egészen közelről lehetett észlelni a robbanásokat, villogást”

– magyarázta Takáč Erika, akinek több saját kutyája is volt, mindegyik másképp viszonyult a zajokhoz. Mint mondta, a legfélősebbnél az vált be, hogy bevitték a házba és próbálták elterelni a figyelmét, foglalkoztak, játszottak vele. Erika szerint a babusgatás sem túl jó módszer, mert azzal a félelmet erősítjük a kutyában, de a gazda közelsége mindenképpen nyugtatóan hat a rémült, félős kutyákra. Hangsúlyozta, a legjobb megelőzni a pánikrohamokat, vagyis kicsi korától szoktatni a kutyát az erős zajokhoz, például csörömpölni a az edényekkel, hogy ne féljen tőle. Természetesen ez sem segít minden esetben, hiszen a petárdának sokkal erősebb hangja van, azt nem tudjuk imitálni. Az igazi megoldás szerinte az lenne, ha az emberek felhagynának a tűzijátékkal, petárdázással. Az a tapasztalata, hogy ha valakit megkér erre vagy elmondja, milyen szenvedés ez az állatoknak, azzal ellentétes hatást vált ki, akár kinevetik és annál inkább felvágnak vele, hogy ők bizony ki nem hagyják senki kedvéért ezt a mulatságot. Ugyancsak hozzátette, az is tetézi a bajt, hogy nem csak szilveszterkor, hanem az azt megelőző napokban és utána is hallani, látni a petárdákat, tűzijátékokat. Az Elkószált Kutyák Polgári Társulás által működtetett menhelyen közel ötven kutya él jelenleg. Számuk szilveszterkor megsokasodik, mert a Vágsellyén található, az utcán befogott kutyák telepéről is átszállítják oda az ebeket, hogy messze legyenek a város, a tűzijátékok zajától.

Rémült vadállatok

Nemcsak a házi kedvencek, hanem a vadon élő állatok és madarak is szenvednek a tűzijátéktól, petárdázástól. Pál Péter, a környezetvédelemmel foglalkozó farkasdi Viva Natura Forcas Polgári Társulás elnöke kifejtette, a tűzijátéktól megrémülnek a madarak és nagyon sok megsérül vagy elpusztul szilveszter éjjel.

„A villogástól, durranásoktól megijednek, összezavarodnak akkor is, ha megszokott útvonalon repülnek. Gyakran nekicsapódnak a fáknak, a villanyvezetékeknek vagy az épületeknek. Annyit tudunk tenni ilyenkor, hogy a sérült egyedeket begyűjtjük és megpróbáljuk ellátni, meggyógyítani. A madarakhoz hasonlóan az őzek és más vadállatok is rosszul viselik a tűzijátékot, petárdázást. Igyekszünk tudatosítani a lakosokban, hogy ez mennyire káros a környezetre vagy felszólítani a települések vezetőit, hogy ne legyen éjféli tűzijáték. Szerencsére már tapasztalható némi elmozdulás a jó irányba, az emberek kezdenek környezettudatosabban élni. Még mindig vannak, akik úgy gondolják, hogy ez fontos, de reméljük, hogy idővel minél kevesebben fogják használni a pirotechnikai eszközöket”

– véli Pál Péter.

Szilveszter a lovak mellett

Mezei Vilmos, a peredi Mezei Farm tulajdonosa és családja számára a szilveszteri szórakozás egyet jelent a lovak őrzésével, megfigyelésével. Több mint harminc lóról gondoskodnak, amelyek között vannak saját jószágok, illetve bértartásban tartott lovak. Míg más az óévet búcsúztatja és az újévet köszönti, a lányával és feleségével a karám közelében töltik az időt, míg a tűzijáték legdurvább, leghangosabb része véget nem ér.

„A lovak egy idő után megszokják, de látni rajtuk, hogy félnek tőle. Általában egy csapatba verődnek, körbeállják egymást és lehajtott fejjel végigvárják, de egy szilvesztert sem tölthetünk tőlük távol, muszáj őrizni őket, nehogy nagyon megijedjenek és baj legyen. Szerencsére eddig még egyszer sem szöktek el, de ha megvadulnának, elmenekülhetnének. Tanácsos kisebb karámba terelni őket”

– magyarázta Mezei Vilmos. A családi farm Pered szélén, az Alszeg utcában található, így a helyi, az alsószeli, a királyrévi és a deáki tűzijáték is látható és főleg jól hallható. A Mezei család a házuk mögötti melléképületben tölti a szilvesztert, ahol szívesen látnak vendégeket is, éjfélkor pedig kimennek a lovakhoz. Időnként nyugtatni kell őket, de egyrészt nincs olyan épület a farmon, ahová be lehetne zárni harminc lovat, másrészt Mezei Vilmos úgy véli, hagyni kell, hogy a lovak találják meg a helyüket, ahol biztonságban érzik magukat. Szerinte az is nagy segítség lenne, ha a petárdákat, tűzijátékokat csak valóban a törvényben meghatározott időben használnák az emberek, mert akkor legalább fel lehetne készülni rá valamennyire, egyébként pedig támogatná a pirotechnikai eszközök használatának teljes beszüntetését. Hozzátette, nem mellékes, hogy tüzet is okozhatnak ezek az eszközök.
Szilveszter közeledtével érdemes feltenni magunknak a kérdést, mit is jelent a tűzijáték, miért ragaszkodunk a pár perces látványossághoz. Valóban nem lehet-e a pirotechnikai eszközök nélkül búcsúztatni az óévet?