Ünnepelt a Pongrácz Lajos Alapiskola

GULYÁS ZSUZSANNA

Az emléktábla közadakozás eredménye. Kutak Adrienn keramikus művész alkotása Pongrácz Lajost ábrázolja, akinek gazdag életútját Lészkó Katalin igazgató ismertette. „Pongrácz Lajos 1815. február 15-én Felsőtúron született. Gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán és Vácott végezte. 1830-tól a pesti egyetemen bölcsészetet és jogot tanult. Ezután Hont vármegyében volt szolgabíró. Irodalmi pályafutása Pesten indult. 1838-ban jelent meg első verseskötete Érzemények címmel. Második kötetének bevételét a Hont vármegyei árvízkárosultak javára ajánlotta fel. 1839-ben irodalmi lapot adott ki Honti Literatúrai Füzér címmel. 1848-ban Honti Krónika címmel szerkesztett újságot. Bekapcsolódott a reformkor politikai küzdelmeibe is, állandó levelezője és hű harcosa volt Kossuth lapjának, a Pesti Hírlapnak. Nemcsak tudósítója, hanem aktív résztvevője is volt a szabadságharcnak. Egy ideig Kossuth titkára volt a Pénzügyminisztériumban. A szabadságharc bukása után nem vállalt hivatalt, de az 1860-as években elkezdte sokoldalú társadalmi és kulturális tevékenységét Ipolyságon. Neve fémjelzi a Hontmegyei Kaszinót, melyet három évig igazgatott. A város elsősorban neki köszönheti sétaterét, az utcák kikövezését és az éjjeli kivilágítást is. Az 1870-es években Műkedvelő Kört alapított. Egy személyben rendező, súgó, kellékes, színlapkiadó volt. Pénzt gyűjtött jótékonysági célokra, támogatta a kisdedóvókat, a népnevelést, s elkötelezett híve volt a múzeumügynek. 1881-ben egyhangúlag választották meg a vármegye alispánjának. Részese volt az Esztergom–Nána–Csata–Ipolysági vasút létrehozásának. 1885-ben jelent meg egyik legjelentősebb munkája: a Szondi Album. Nagy gondot fordított a néphagyományok ápolására. Felsőtúron, és környékén népdalokat gyűjtött, azokat Ipoly táji népdalok címmel Erdélyi Jánosnak továbbította. 1889-ben idős kora és betegsége miatt Pestre költözött, ahol 1889. augusztus 10-én hunyt el. A felsőtúri családi sírboltban helyezték örök nyugalomra” – mondta az iskola vezetője. Lészkó Katalin szerint a pongráczi üzenet ma is egyértelmű: makacs hittel és következetes pedagógusi kitartással kell folytatni a közösségért végzett munkát.

„Az ünnepség egyfajta hiánypótlás is volt. A névfelvételt – amelyben fontos szerepet játszott Lendvay Tibor nyugalmazott iskolaigazgató – követő tizenhárom harcos év még távolról sem jelenti azt, hogy sikerült rehabilitálnunk Pongrácz Lajos méltatlanul elfeledett nevét. Sokat tettünk már, de még nem eleget. Nekünk, kései tanúbizonyság-tevőknek kötelességünk visszacsempészni nevét és életművét a köztudatba, az őt megillető helyre” – fogalmazott az emlékünnepség kapcsán Lészkó Katalin.