Újra segítségre szorulnak

Nagytárkány. A Tisza-parti község önkormányzata az alapiskolában kialakult vészhelyzet megoldására vissza nem térítendő anyagi támogatást kér az iskolaügyi minisztériumtól. A helyiek kérésének jogosságát a kerületi tanügyi hivatal is megalapozottnak ítélte. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere elmondta, az oktatási intézmény épülete évek óta felújításra szorul. Eddig a falu saját szerény költségvetéséből próbálta megoldani a gondokat, ám a jelenlegi helyzetben kénytelenek az állami szervektől segítséget kérni. A nagytárkányi magyar tanítási nyelvű iskola épületének egyik szárnyát a szakemberek már 2003 nyarán életveszélyesnek nyilvánították. Akkor a tetőről rosszul elvezetett esővíz mosta alá a falakat, s az építmény alapjai megroppantak. A szakemberek a megrongálódott szárny azonnali bezárását javasolták. A polgármester elmondása szerint az akkori helyzetet is csak minisztériumi gyorssegélyből sikerült megoldaniuk. A megrepedt falakat speciális csavarokkal rögzítették, az alapok mellé pedig új betonréteget öntöttek. Ez az „állagmegóvás” több mint egymillió koronába került. Később az oktatási intézmény teljes felújítására az európai uniós strukturális alapokból próbáltak pénzt szerezni. Pályázatukat időben, még 2004 áprilisában beadták, ám az illetékesek a kérelmüket elutasították, mondván, az ingatlan alatti földterületek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. A falu közben a hivatalok késlekedése miatt egyre nehezebb helyzetbe került. Egy céggel ugyan sikerült úgy megállapodniuk, hogy „hitelbe” elkészíti a pályázatot, ám később – érthető okokból – az iroda is szeretett volna hozzájutni a pénzéhez. A mintegy 460 ezer koronát így az önkormányzat kénytelen volt szűk költségvetéséből, részletekben törleszteni. A központi fűtés csövei porlanak, az épületek külső és belső vakolata málladozik, és ha esik az eső, a víz az osztálytermekbe folyik. A szociális helyiségeket a falu ugyancsak saját forrásból, mintegy 300 ezer korona felhasználásával újíttatta fel, mert azok már a minimális egészségügyi előírásoknak sem feleltek meg. Bár a helyi önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a magyar alapiskola zavartalan működését biztosítsa, a hibaelhárításra és az állagmegóvásra kénytelen azokat a forrásokat föláldozni, amelyeket egyébként a fejlesztésre szánna.

Kopasz József azt is elmondta, jelenleg az iskola alatti földterületek tulajdonjogi viszonyait próbálja meg rendezni az önkormányzat. A munkájukat megnehezíti, hogy a mintegy egyhektáros földterületnek több mint 60 tulajdonosa van, s egyeseknek még a tartózkodási helyéről sincs tudomásuk. Kopasz József szerint az egész földterület megvásárlása éveket vehet igénybe, s míg ezt a helyzetet nem rendezik, egyetlen európai uniós alaptól sem kaphatnak támogatást. (leczo)