Újabb kötelezettség az önkormányzatoknak

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A zöldhulladék és a lebomló háztartási hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó jogszabálynak már három évvel ezelőtt életbe kellett volna lépnie, ám Robert Fico előző kormánya, miután egyeztetett a pénzügyi és gazdasági válsággal küzdő önkormányzatok vezetőivel, elodázta a hatályba lépését. „Ez nem a mi kitalációnk, hanem az Európai Uniótól ránk kényszerített jogszabály – közölte a környezetvédelmi tárca vezetője. – Az önkormányzatoknak elég idejük volt arra, hogy az Európai Unió alapjaihoz benyújtsák a pályázatokat, de készen állunk arra, hogy további tárgyalásokat folytassunk az önkormányzatokkal. A törvény olyan, amilyen, ám betartása mindenki számára kötelező.”

Viera Krakovská, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) alelnöke rámutatott: az EU irányelve szerint a biohulladék elkülönítését akkor kell bevezetni, ha adottak a feltételei. „Az önkormányzatok általános érvényű rendelettel szabályozhatják, hogy nem követik ezt az irányelvet – közölte. – Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy a használt étolajat nem öntözhetjük a végtelenségig a lefolyóba.” A hulladékgazdálkodási törvény 2013. január 1-jén életbe lépett módosítása szerint az önkormányzat elkerülheti a biohulladék szelektív gyűjtését, ha megoldja megfelelő színvonalú energetikai hasznosítását (égetését), vagy bizonyítja, hogy a gyűjtés műszaki okokból nem kivitelezhető. Kivételt kaphatnak azok a települések is, amelyek lakosságának legalább 50 százaléka komposztálja a biohulladékot. Az egyik ilyen község a felső-csallóközi Lég.

„A képviselő-testület általános érvényű rendeletbe foglalta, hogy mivel a lakosság több mint fele házilag komposztálja a növényi eredetű hulladékot, nem szervezi meg begyűjtését – közölte Szitási Ferenc polgármester. – Az iskolai konyhákban, éttermekben, büfékben használt étolaj összegyűjtésére tartályokat helyeztünk ki; ezeket egy cég üríti rendszeresen.” Szitási szerint a rendszer Európa nyugati országaiban évtizedek óta működik – remélhetőleg a szlovákiai önkormányzatokban is beválik.

Szilvási Zoltán, a galántai járásbeli Tósnyárasd polgármestere elmondta: foglalkoztak a témával, valószínűleg a galántai Városi Közterület-fenntartó Vállalattal tesznek eleget a törvény szabta kötelességeiknek. Egyelőre viszont – mivel még nem tudják, milyen mennyiségről lenne szó – azt sem tudják, mennyibe kerülne az elszállítás. „Elsősorban arra szeretnénk rávezetni a lakosokat, hogy komposztáljanak a családi házak körül. Azt tervezzük, tavasszal, a kerti munkák megkezdése előtt tartunk erről nyilvános ülést. A hulladékelszállítás díját eddig nem emeltük, és nem szeretnénk a biohulladék miatt. Egyelőre a lakosok sem igénylik a biohulladék rendszeres elszállítását. Márciusban, a fametszések idején tervezünk kirakni konténereket, és egyszeri gyűjtést szeretnénk szeptemberben is. Ez eddig is működött. Nyáron a gazt és a lenyírt füvet a lakosok nagy része maga komposztálja, elvétve akadnak, akik a kommunális hulladékhoz keverik” – nyilatkozta lapunknak Szilvási. A község már többször pályázott komposztáló létrehozására – eddig sikertelenül.

Egy 2010-es prognózis szerint a biohulladék szelektív gyűjtésébe a szlovákiai települések mintegy 40 százaléka kapcsolódik be. Egyes tanulmányok szerint az Európai Unió tagállamaiban keletkező háztartási hulladék legalább 40 százalékát a lebomló, szerves hulladék teszi ki – ez éves szinten mintegy 60 millió tonna. (TASR, bé, la)