Újabb ékességekkel gazdagodott a kassai Márai emlékház

Ahogy azt a múlt hét folyamán lebonyolított megnyitó során Ötvös Anna történész ismertette a megjelentekkel, Mihályi Ödön 1899. április 5-én született a Sáros megyei Somoson (ma: Drienov, Eperjesi járás). Szüleivel 1905-ben költözött Kassára a Rózsa (ma: Roosevelt) utcai házukba. „Mihályi Ödön és Márai Sándor a kassai premontrei főgimnáziumban találkoztak az 1911–1912-es tanévben, akkor még mindketten az eredeti vezetéknevüket használták, az egyiket Schwarz Ödönnek, a másikat Grosschmid Sándornak hívták. Barátságuk innen indult, a gimnáziumból. Már fiatalon eldöntötték, hogy írók lesznek. Diákkorukban mindketten „belekóstoltak” az újságírásba, otthonosan mozogtak a kassai lapok szerkesztőségeiben, s írásaik szinte ugyanabban az időben jelentek meg különböző napilapokban, az Abaúj-Kassai Közlönyben, majd 1915 és 1916-ban a Kassai Újságban, a Kassai Hírlapban és a Felsőmagyarországban is. Ödön 1917 szeptemberében beiratkozott a kassai Jogakadémiára, majd 1919 februárjában a budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karára is. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919 őszén, már Prágában folytatta egyetemi tanulmányait, a német nyelvű Karl-Ferdinands Universität-en. Fiatal felnőttként Kassák Lajos köreiben forgott, aktivista hangvételű verseket írt, melyek a MÁ-ban és a bécsi Testvér és Tűz című magyar nyelvű lapokban jelentek meg. Expresszionista szabad verseivel nagy feltűnést keltett. A két világháború csehszlovákiai magyar költészetének egyik nagy reménysége volt. Elismeréssel írt róla Márai Sándor, Lesznai Anna és Déry Tibor is. 1919 decemberében egy baráti társaságban ismerkedett meg Spiegel Magdolnával, Dusival, akivel 1922. március 12-én összeházasodtak, és Bogdányba (ma: Šarišské Bohdanovce) költöztek. Itt Ödön a család nyomására gazdálkodni kezdett. Ez egyfajta száműzetés volt számára addigi életéből a nagyvárosból, az irodalomból. A Bogdányban lévő birtokukról gyakran látogatott el Körtvélyesre Lesznai Annához, ahol mindig találkozni lehetett különböző írókkal, költőkkel, festőkkel, művészekkel” – hangzott el a Márai életének kutatásáról is ismert kassai történész köszöntő beszédében.

Mihályi Ödön egy kassai amatőr autóverseny során, balesetben halt meg 1929. július 2-án. Az épület újonnan megnyitott termében látható a hitelesen berendezett dolgozószobája, amelyet a történelem viharai megkíméltek, és amelyben fia, Mihályi Gábor is dolgozott. „A társalgóban zajlott a mindennapi élet. Ez a szoba akkora volt, hogy a lakásunkban ma is meglévő, félbe vágott, sarokra állított könyvespolc teljes egészében elfért a hátsófal mentén. Előtte várta apámat a sarokra állított íróasztala. Ennek a szobának a bútorai: az említett könyvespolc, a vele hasonló, klasszicizáló stílben tartott üvegajtós könyvszekrény, az előbb említett elegáns íróasztal, a titkokat rejtő secretaire, az apámra méretezett Bauhaus karosszék. Ezek a bútordarabok mind a mai napig elkísértek, őrzik itt a zuglói lakásban Bogdány, a szüleim emlékét” – idézte Mihályi Gábor szavait Ötvös Anna. Az emlékszoba megnyitója előtt a szomszédos helyiségben egy, a norvégiai, lichtensteini és izlandi alapítvány jóvoltából létrehozott tárlatot mutattak be, melynek részleteit Berberich Sokolová Julianna mutatott be. A szakember elmondása szerint egy olyan kassai irodalmi műhelyt hoznak létre a Márai Sándor Emlékmúzeum és Nemzetiségek Klubja működése keretében, mely hozzájuk hasonló közép-európai szervezetek alkotóműhelyeivel együttműködve fogják bemutatni egymás munkásságát. A földszinti helyiségben ezzel egy időben bemutatták Miklosovits László grafikus 11 alkotását, mely ezentúl állandó tárlatként szerepel és tekinthető meg a szóban forgó épületben. A Márai munkássága által inspirálódott művész életpályáját és a Kassára került alkotásait Szaszák György kassai publicista mutatta be az egybegyűlt közönségnek. „Elmondhatom, hogy mindkettejük világra eszmélésében meghatározó nyomokat hagyott Arany János költészete. Márai Arany János verseskötetét az emigrációba is magával vitte. Olvasta ott is. Miklosovits László is az Arany János ihletésében készített rajzaival mutatkozott be először Kassán. Itt, ezen az utcán - a köznyelvben csak vaskapuként emlegetett - akkor a Csemadok által bérelt épületünk megnyitó ünnepségén, aminek nagy sikere volt. Ekkor ismerkedtem meg vele én is, és kérésére bemutattam neki a régi Kassa máig fennmaradt műemlékeit. Öt már akkor is az érdekelte a legjobban, hogy hol született Márai Sándor, melyik volt az az épület, ahol a fiatal, a diákkori életét élte. Igaz, akkor még egy szót sem szólt arról, hogy Márai Sándor írásainak ihletésében közel hetven rajz kerül majd ki a keze alól” – mondta Szaszák György.