Több évtizedes munka vár Komárom városára

Az elképzelés abból az alapelvből indul ki, miszerint az erődrendszer felbecsülhetetlen történelmi, művészeti és műemlékvédelmi értéket képvisel, tehát a kihasználásának is ezzel kell összhangban állnia. „Az oktatás, a művelődés és az idegenforgalom az a terület, amely szóba jöhet” – nyilatkozta lapunknak Ľudovít Gráfel, a városi hivatal belügyi és műemlékvédelmi főosztályának vezetője, a Pro Castello Comaromiensi nonprofit szervezet igazgatója.

Miután a város négy évvel ezelőtt a hadügyminisztériumtól 40 millió koronáért megvásárolta a várrendszert, azonnal pályázni kezdett a különböző európai uniós alapoknál, hogy előteremtse a tanulmánytervek kidolgozásához szükséges összeget. A 2004-ben elnyert 50 ezer euróból a várrendszer jelenlegi állapotát mérték fel, és kidolgozták a felújítási alternatívákat. Ugyancsak sikeresen pályázott a város az Interreg III programban, ahonnan 5,8 millió koronát, a Phare Ecosoc programból pedig 96 ezer eurót sikerült elnyernie. Mindezeknek köszönhetően 2007 végére valamennyi objektumra elkészülhetnek az építkezési engedélyek kiadásához szükséges tervdokumentációk. A következő fázis a kivitelezéshez szükséges összeg előteremtése lesz, amelynek nagy részét ugyancsak pályázati forrásból kívánja megszerezni a város. „Tudatosítani kell, hogy több évtizedes munka vár ránk – mondta Ľudovít Gráfel. – Annak érdekében viszont, hogy minél hamarább a nyilvánosság elé tárhassuk a várrendszer egyes részeit, párhuzamosan folyik a kutatás, a tanulmányok kidolgozása, a felújítás és a hasznosítás. Tehát nem szeretnénk teljesen kizárni a nyilvánosságot a munkálatok idejére sem: előzetes bejelentés alapján csoportok már most is látogathatják az erődrendszert.” Amit a lehető leggyorsabban el kell végezni, az az 520 méter hosszú laktanya tetőszerkezetének felújítása és a várfalak megtisztítása a fáktól; gyökérrendszerük ugyanis komoly károkat okoz, mállasztja a falakat. Az egykori lőporraktárból információs központot alakítanak ki, erre az objektumra, valamint a Madonna-bástya felújítására már elkészült a kivitelezési terv és a közbeszerzési eljárást is lefolytatta a város. A főosztályvezető bízik benne, hogy jövőre már át is tudják azokat adni rendeltetésüknek. Persze minden attól függ, mikorra sikerül előteremteni a beruházáshoz szükséges 12 millió koronát. Az információs központon kívül kis éttermet, kiállítótermet és turistaszállást is szeretnének kialakítani. Ez utóbbi elsősorban a várrendszer kutatását végző szakemberek, valamint a várfalak tisztításába bekapcsolódó aktivisták elszállásolására szolgál majd.

Az uniós pénzek elnyerésére bizonyára pozitív hatással lenne, ha a várrendszer felkerülne az UNESCO világörökségi listájára. E téren komoly előrelépésnek számít, hogy Bozóki András magyar, valamint František Tóth szlovák kulturális miniszter a napokban aláírta azt a szándéknyilatkozatot, miszerint a komáromi erődrendszert a két állam közösen terjeszti a listára való felvételre. A szükséges dokumentumokat két munkabizottság készíti elő, amelynek magyarországi és szlovákiai tagjai is vannak. A 2007. február elsejei határidőig remélhetőleg sikerül előkészíteni valamennyi dokumentumot és benyújtani a kérvényt.

Az Öregvár és Újvár széles körű népszerűsítése szempontjából igen jelentősnek mondható az a két könyv, amely nemrégiben látott napvilágot. Az egyik egy ötnyelvű – magyar, szlovák, cseh, lengyel, angol – kiadvány, és a visegrádi országok technikai műemlékeit sorakoztatja fel, köztük a komáromi várrendszert. A másik német nyelven íródott, és Európa nagy erődjeit mutatja be. Ez utóbbiban Ľudovít Gráfel tanulmánya olvasható, és elsősorban a komáromi erőd történelmét, valamint felújításának lehetőségeit taglalja.