Tízezer páciens kerülhet bizonytalan helyzetbe

Az ott működő magánorvosok azt állítják, ezzel nemcsak az ő működésük, hanem tízezer ügyfelük egészségügyi ellátása válik kérdésessé. A ingatlant megvásároló Michal Tószegi, a Betomi cég tulajdonosa azt állítja, a betegeket a új kórházban is el tudják látni, ám ő olyan szolgáltatást – nyugdíjas panziót és hospice-t akar létesíteni, amely már régóta hiányzik Galántán. A városban olyan szóbeszéd is szárnyra kapott, hogy a rendelőintézetek helyén szálloda épülne...

Bíró László: rendeletsértés

A jelenleg kilenc magánorvosi rendelőnek és egy gyógyszertárnak helyet adó „öreg kórház” valaha a jelenlegi Szent Lukács Kórház elfekvő részlegeként működött. Miután az elfekvőt megszüntették, és egy ideig kihasználatlanul állt az épület, azt magánorvosok vették bérbe és tíz éve működtetik ott rendelőiket. Az ingatlan 2004. január elsejével átkerült a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat tulajdonába, az önkormányzat pedig pályázatot írt ki annak eladására. Ennek a pályázatnak az eredményéről döntött a megyei képviselő-testület a tavaly december 22-i ülésén.

Bíró László, a Galántai Körzeti Hivatal elöljárója és megyei képviselő szerint mind a pályázat lebonyolítása, mind a testületi döntés fura körülmények között zajlott. „A megyei képviselő-testületbe beterjesztettek egy anyagot arról, hogy a megye tulajdonában lévő mely ingatlanokat lehetne feleslegessé nyilvánítani és azután eladni. Ezek között szerepelt az öreg kórház is. A megyei hivatal igazgatónőjét, Renáta Zmajkovičovát bízták meg azzal, tegye meg a szükséges jogi lépéseket ahhoz, hogy állást foglalhassunk e témában. Ez azonban nem történt meg, a testület nem nyilvánította feleslegessé és eladhatóvá a kérdéses ingatlanokat, e nélkül írtak ki pályázatot az eladásra, és ezzel a saját megyei általános érvényű rendeletünket szegtük meg” – állítja Bíró László.

A megyei képviselő szerint az is furcsa eljárás volt, hogy az árajánlatot – amit a megye által az interneten meghirdetett pályázatra küldhettek be az érdeklődők – nem lezárt borítékban kellett beküldeni. Ugyanakkor az arra vonatkozó ajánlatot, hogy a javasolt összeget milyen határidőig hajlandó a vevő kifizetni, lezárt borítékban kellett beküldeni. Ez azért is fura, mert a pályázati kiírás szerint a felajánlott összeg 80 százalékos, a határidő pedig csak 20 százalékos súllyal bírt.

Az ingatlan megvásárlására két komoly érdeklődő akadt: az öreg kórházban magánpraxist folytató kilenc orvos és egy gyógyszerész által alapított Medicalcoop Orvosi Szövetkezet, a másik a betongyártással és egyéb kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó Betomi cég tulajdonosa, Michal Tószegi. A cégtulajdonos 12 millió koronás vételárat ajánlott, az orvosszövetkezet ajánlatában – mivel az árajánlat beterjesztéséig nem készült el az ingatlan új hivatalos felbecslése – az állt, hogy a régi árbecslés szerinti 6 millió koronát ajánlják, de – amint az elkészül – hajlandók az új árbecslésnek megfelelő összeget kifizetni.

Bíró felettébb érdekesnek tartja, hogy a becsüs épphogy csak a Betomi által ajánlott összeg alatt, 11,9 millió koronában állapította meg az ingatlan árát. „Furcsa, hogy Tószegi úr olyan pontosan eltalálta az összeget, hogy százezerrel ment fölé a becsült árnak – véli a megyei képviselő. – A bizottságban azzal érveltem, hogy ha van itt egy olyan orvosokból álló szövetkezet, akik tíz éve dolgoznak ebben az épületben, tízezer regisztrált páciensük van, és havonta több mint hatezer kivizsgálást végeznek, akkor százezer korona nem játszhat szerepet. Nem tudok mást mondani, mint hogy ez az eljárás nem volt eléggé transzparens.”

Azt is elmondta, amikor a megyei képviselő-testület ülésén az öreg kórház eladását a rendes napirendi pontok közé akarták beiktatni, azt a közgyűlés elutasította. Végül az ülés végén az egyik képviselő javaslatára az „egyéb” vitapontok közé mégis beiktatták. „Az erről szóló írásos anyag be sem volt terjesztve, csak az ülés közben akarták szétosztani. Mi pedig azt mondtuk, olyan komoly kérdést, mint amilyen a vagyoneladás, semmiképpen sem lehet ilyen méltatlan módon megtárgyalni, ezért tiltakozásul elhagytuk az üléstermet.”

Mivel az MKP a 40 tagú nagyszombati megyei testületben kisebbségben van, az ülésteremben maradt 22 képviselő megszavazta: a galántai ingatlant a Betomi cég tulajdonosa veheti meg.

Jó szolgáltatás szűnne meg

A Poliklinika Galant – Medicalcoop Orvosi Szövetkezet (Medicalcoop medicínske družstvo) álláspontját annak két ügyvezetője, Miroslav Cigánik ortopéd szakorvos és Beata Ižófová gyógyszertár-tulajdonos tolmácsolta. Elmondták, az épületet, az egészségügyi tárca még 1994-ben feleslegessé nyilvánította, azt követően egy bérlő alakíttatta át az épületet a rendelőintézetek követelményeinek, és a jelenleg is itt működő magánorvosoknak adta bérbe. Amikor az első ötéves bérleti szerződésük 2000 júliusában lejárt, az eredeti bérlő nem tudott megegyezni a tulajdonossal a további feltételekben, az ingatlan újra a kórház kezelésébe került, és azóta a magánpraxist folytató orvosok közvetlenül a Szent Lukács Kórháznak fizetnek bérletet. Cigánik szerint az azóta eltelt 4,5 év alatt mintegy 3 millió korona bérletet fizettek az épületekért. Amikor lehetőség mutatkozott arra, hogy a megye tulajdonában lévő egészségügyi intézményeket a városok jelképes egy koronáért megvásárolják, az orvosok a városi önkormányzathoz fordultak, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

A város kérvényezte is az öreg kórház szimbolikus áron való megvételét, ám erre a megyei hivataltól azóta sem kapott választ. „Mivel mindenképpen meg akartuk tartani az itteni szolgáltatásokat, kénytelenek voltunk létrehozni egy orvosi szövetkezetet, amelyet a Poliklinika Galant Medicalcoop Orvosi Szövetkezet néven jegyeztek be. Ezt követően jogi személyként szólítottuk meg a megyei önkormányzatot, hogy meg szeretnénk vásárolni az ingatlant” – tájékoztatott Cigánik doktor. „Az akkori törvények még úgy szóltak, hogy a bérlőnek elővételi joga lesz – folytatta Beáta Ižófová. – Sajnos, éppen abban az időben került sor a kórházigazgatók visszahívására, és zajlottak az igazgatói posztokra kiírt pályázatok, így nem volt, aki az eladásról érdemben tárgyaljon velünk.” Beáta Ižófová nehezményezi, hogy a megyei képviselők nem vették figyelembe, hogy egy egészségügyi létesítmény felszámolásához járulnak hozzá. „Mert amit itt nyújtunk, közszolgáltatás, ezt nem szabadna úgy elbírálni, mint egy vállalkozást” – érvel. Miroslav Cigánik azt is hozzáteszi: „Ha mi kapnánk meg az ingatlant, szavatolnánk, hogy itt még legalább 15 évig ugyanezt az egészségügyi szolgáltatást fogjuk nyújtani. Az egészségügyi miniszter is azt szorgalmazza, hogy a gyógyítást 80 százalékban nem kórházi ellátással, hanem ambuláns módon kellene végezni. Mi ezt már most így végezzük, és ezt akarják likvidálni.” Cigánik doktor nem tagadta, a Szent Lukács Kórház igazgatója felajánlotta a magánorvosoknak, hogy a rendelőiket költöztessék a kórházépület kihasználatlan helyiségeibe, csakhogy azok szerinte egyáltalán nem megfelelő helyiségek. Ott állítólag laboratóriumok voltak, várótermek nincsenek, és ahhoz, hogy orvosi rendelők működhessenek, komoly beruházást igénylő átépítésre lenne szükség. Ezt pedig az így is adósságokkal küszködő kórház bizonyára nem tudná vállalni.

A fő cél a panzió, de más sem kizárt

Hogy valójában mi épülne az öreg kórház helyén, azt a legilletékesebbtől, a versenypályázat nyertesétől, Michal Tószegitől kérdeztem. „Még 2003 februárjában benyújtottam az igényemet a kórháznak, hogy szeretném megvásárolni a szóban forgó telket az összes rajta lévő épülettel együtt. Az akkori igazgató ezt azzal utasította el, hogy az ingatlannak a kerületi önkormányzat tulajdonába kell átmennie – tájékoztatott a Betomi cég tulajdonosa. – Most az internetről tudtam meg, hogy a megye eladásra kínálja a területet, ennek alapján jelentkeztem a versenypályázatra.”

Kérdésemre, mit szeretne a telken építeni, Tószegi úr elmondta: „Idős, a saját családjukon kívüli ellátásra szoruló embereknek szeretnénk ott ellátást nyújtani erkölcsi és keresztényi hagyományok szellemében, hogy teljes értékű életet biztosítsunk nekik.”

Ha a megyei elnök aláírja a döntést, az ingatlan Tószegi és neje tulajdonába kerülne. Ők e célra a Szabad Élnem Alapítványt (Nadácia Smiem Žiť) is létrehozták.

A tulajdonos felsorolta, mi mindent nyújtana a tervezett nyugdíjas panzió: gondozószolgálat, egészségügyi ellátás, az idős emberek szellemi és fizikai aktivitását segítő feltételek megteremtése, különféle társadalmi tevékenységbe való bekapcsolódás, rehabilitáció, valamint hospice. A panzióban 50 nyugdíjast tudnának elhelyezni, és ellátásukat 26 fős személyzet látná el. A még jó egészségben lévő nyugdíjasoknak arra is lehetőséget teremtenének, hogy kiskerteket műveljenek; a kerteket a Betomi cég garasdi (Garasd Galánta egyik városrésze – a szerk.megj.) betongyártó üzeme mellett alakítanák ki. Az ott termelt zöldséget az alapítvány megvásárolná tőlük, így a lakók még zsebpénzt is kereshetnének. A panziónak saját konyhája lenne, amit a Betomi cég által Deákiban működtetett sertésfarmról látnának el hússal. Lenne itt büfé a látogatók számára, a panzió udvarára szökőkutat terveznek, valamint 30-40 férőhelyes föld alatti garázsokat. Kérdésemre, mire kell 40 föld alatti garázs a gondozásra szoruló nyugdíjasoknak, a tulajdonos azzal válaszolt, hogy a garázsok a látogatóba érkező hozzátartozóknak fognak szolgálni, esetleg – ha lesz egy kis üzlet is a területen – annak a vevői is használhatnák. Arra a kérdésemre, hogy a panzió létesítéséhez nem lenne-e elegendő a telek kétharmada, hogy az egyharmadán tovább működhessenek az orvosi rendelők, Tószegi úr azt válaszolta, ilyen ajánlatról nem tárgyalt vele senki, és ő ilyesmiről nem is gondolkodik, ő a maga terveit szeretné megvalósítani. Azt is megemlítettem, hogy a városban olyan szóbeszéd járja, hogy a kérdéses területen szállodát akarnak építeni. Erre azt válaszolta, egyelőre nincsenek ilyen tervei, de nem zárta ki, hogy a nyugdíjasotthon mellett más is működhet majd a területen. „Elsőrendű célom gondoskodni az idős emberekről, de mint vállalkozó tisztában vagyok azzal, hogy a hospice inkább veszteséges, mint nyereséges, ezért valamilyen más szolgáltatást is kellene működtetnem, amely lehetővé tenné, hogy a hospice-t akkor se kelljen majd bezárnom, ha az államtól nem kapok támogatást a működtetésére” – érvel. Hogy milyen szolgáltatást működtetne, arra konkrét választ nem kaptam, de a tulajdonos megmutatott egy, a városi hivatalból kikért jegyzéket arról, hogy milyen szolgáltatások hiányoznak leginkább a városban. Ebben a jegyzékben első helyen az elszállásolási szolgáltatás szerepel, de van a felsorolásban falatozó, tejbár, mosoda, sportszerkölcsönző, kávéház, stb. A vállalkozó állítja, a lakosságának tenne jó szolgálatot, ha ezek közül valamit megvalósítana a nyugdíjasotthon melletti szabad területen.

Tószegi szerint korai konkrét dolgokról beszélni, hiszen – beszélgetésünk idején – még meg sem kapta a megyei önkormányzattól a hivatalos értesítést arról, valóban övé lesz-e a kérdéses ingatlan. Amint ő lesz a tulajdonos, elkészítteti a terveket, és még idén hozzá akar kezdeni az építkezéshez.

A magánorvosok arra számítanak, júliusig mindenképpen maradhatnak a rendelőikben, hiszen addig szól az érvényes bérleti szerződésük. Hogy azután mi lesz velük, ma senki sem tudja megmondani. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy ügyészséghez fordulnak jogorvoslatért.