Tiltakoznak az oktatási törvény ellen a szakmai szövetségek

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Területi Választmányának tegnapi közgyűlésén az alapszervezetek, iskolák és szülők aktivizálása volt a leghangsúlyosabb programpont. A szakmai szövetségek leginkább azt kifogásolják, hogy az oktatási törvénytervezet előkészítésénél nem vették figyelembe javaslataikat. Fibi Sándor, az Iskolavezetők Országos Társulásának elnöke a dunaszerdahelyi köz?gyűlés előtt nyilatkozott lapunknak. „A hatalom az érintettek nélkül dönt, és sajnos a politikai akaratot viszi keresztül a törvényen” – mondta Fibi. Pék Lászlóval, a SZMPSZ elnökével megpróbálták szakmai síkon politikamentesíteni és rendezni a problémát, a minisztériumban és Dušan Čap?lovič miniszterelnök-helyettesnél is közbenjártak, ám egyelőre eredménytelenül.

Ha a minisztérium nem hajlandó együttműködni a nemzetiségi iskolák igényeinek kielégítésében, és a törvényt a jelenlegi formában fogadja el, a szülői és pedagógusszövetségek, valamint más társadalmi szervezetek Eva Slavkovská idejére emlékeztető tiltakozó akciókat kezdeményeznek. Dunaszerdahelyen múlt héten alakult meg az ehhez szükséges koordinációs bizottság, amelynek tagja a Csemadok, az MKP, a szülői és a pedagógusszövetség járási vezetősége. A pedagógusszövetség dunaszerdahelyi területi választmánya tegnapi közgyűlésén mozgósította az alapszervezeteket, iskolákat és szülőket, hogy helyi szinten is alapítsanak bizottságokat egy esetleges tiltakozó akció megszervezése céljából. „Ha a hatalom nem hajlandó együtt?mű?köd?ni, akkor szükséges, hogy a szlovákiai magyarság összefogjon és lépjen” – indokolta Fibi a kezdeményezést.

A SZMPSZ SZAKMAI KIFOGÁSAI

1. Nemzetiségi iskolákról dön?tenek az érintettek megkérdezése nélkül, a minisztérium figyelmen kívül hagyta a szakmai szövetségek véleményét.

2. A törvény fogalmakat kever, meghatároz egy kötelező szlováktudás-szintet, holott az alkotmány jogot garantál az államnyelv elsajátítására, nem pedig kötelességet ír elő.

3. Megsérti az eddig szerzett jogokat, veszélyezteti a kisebbségi közösség jogállását.

4. Csökkentették a nemzetiségi osztály szerepét, a magyar nyelvű közoktatással foglalkozó munkatársakat elbocsátották. A törvényből kimaradt az is, hogy az állami tanfelügyelőknek ismerniük kell a hozzájuk tartozó oktatási intézmények tanítási nyelvét.

5. Hiányzik belőle az eddig létező kitétel, hogy a pedagógiai dokumentációt két nyelven lehessen vezetni.

6. Nem liberalizálja a tankönyvek használatát, csak az állami tankönyvek fordítását engedélyezi, ami rövid időn belül tönkre teheti a magyar szak?középiskolai oktatást. Nem kifizetődő ugyanis a kis létszámokkal működő magyar szakiskolák számára lefordítani az összes szükséges szakkönyvet.

7. Diszkriminatív a törvény, mert amíg a szlovák iskolák a fennmaradó órákat kreativitásfejlesztésre, tehetséggondozásra használhatják ki, a magyar iskolák a szlovák óraszám emelése miatt kénytelenek a fennmaradó órákat a magyar nyelv pótlására használni.8. Nincs elegendő idő az oktatási program kidolgozására, mert nincs még kerettanterv sem. Ráadásul a magyar intézményeknek nincs szakmai segítsége sem az állami Pedagógiai Intézetben, sem a tanfelügyeletnél, mert az ott dolgozó magyarul beszélő szakemberek száma rendkívül alacsony.