Simon Zsolt tisztességtelennek tartja az eljárást.
Tiltakoznak a gömöri gazdák
Több mint ezer földtulajdonos írta alá azt a jegyzéket, mely tiltakozik a földek átminősítése ellen a Rimaszombati járásban.
Az ügy háttere, hogy a rimaszombati járási hivatal környezetvédelmi osztálya a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség indítványára megkezdte azon dokumentum jóváhagyását, melynek célja a földterületek és azok használatának átminősítése. A dokumentumot nyilvános hirdetmény formájában tették közzé, csakhogy 2020. május 18-án, vagyis a Covid-19 pandémia kellős közepén. A gazdák tiltakoznak ezen eljárás ellen, mert a kijárási korlátozások miatt a legtöbbjükhöz egyáltalán nem jutott el az információ. A követeléseiket négy pontban foglalták össze: 1. a dokumentumot minden községben külön tárgyalják meg, az összes érintett tulajdonossal, 2. számszerűsítsék a tulajdonosokat ért veszteséget és kompenzálják őket, 3. a projektbe csak a tulajdonos írásos hozzájárulásával kerülhessenek be földterületek, 4. minden községet külön bíráljanak el.
Simon: tisztességtelen az eljárás
A tiltakozó gazdákat képviselő Simon Zsolt komolytalannak nevezte, hogy a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség a koronavírus miatt kihirdetett szükségállapot közepén utasította a járási hivatalokat az ügymenet megkezdésére. Az állampolgárok ilyen helyzetben nem cselekedhettek, hiszen nem jutottak el hozzájuk az információk. Simon szerint ez az eljárás nagyon tisztességtelen a földtulajdonosokkal szemben, a földterületek átminősítése miatt ugyanis a tulajdonosok nagy összegektől esnek el. Példaként egy szántóföldként nyilvántartott terület hozott fel, mely kétezer eurót ér, de ha átminősítik legelővé, már csak ötszáz eurót fog érni. Hasonló kár éri azokat, akik erdejét védett területté nyilvánították, megakadályozva ezáltal a további termelést.
„A dokumentum korlátozza a gazdálkodást és több ezer dolgozót foszt meg az egzisztenciájától”
– mondta Simon, aki szavaival nem kímélte az előző kormányt:
„Azt is el kell mondani, hogy az előző kormány, különösen a környezetvédelmi miniszter (Sólymos László, a szerk.megj.) képletesen szólva a saját, Rimaszombati járásban élő választói arcába köpött, mikor elkészíttette ezt a dokumentumot.“
Simon szerint a járások bevétele is csökkene a kisebb adóbevételek miatt. A gazdák azt sem tudják, ki írta meg ezt a dokumentumot, ki járt a földjeiken és mérte fel azokat.
„Egyikünk sem adott engedélyt senkinek, hogy a földjeinken járkáljon” – mondta Simon.
Amennyiben hivatalnokok készítették volna a rendeletet, ők sem vették fel a kapcsolatot a gazdákkal. A politikus kritizálta azt is, hogy 107 községet kapcsoltak össze egy eljárásba, csak azért, hogy nyilvános hirdetmény formájában tehessék közzé. Simon úgy tudja, egyelőre csak a Rimaszombati járásban indult hasonló eljárás, de feltételezi, hogy erre máshol is sor kerül majd. A politikus bízik benne, hogy az új kormány elfogadja a követeléseiket. A további lépéseket a hivatal reakciójától tették függővé, de Simon nem zárta ki egy petíció indítását sem, mivel elmondása szerint a mostani eljárás sérti a földtulajdonosok alkotmányos jogait.
Sólymos: a tulajdonos beleegyezése nélkül az állam nem minősíthet át semmilyen területet
A tiltakozó jegyzék kapcsán megkerestük Sólymos László (Híd) volt környezetvédelmi minisztert is.
Sólymos elutasította Simon Zsolt vádjait. Elmondása szerint a rendszer Miklós László minisztersége óta nem változott : a RÚSES (Regionálny Územný Systém Ekologickej Stability) feladata egy tervezet létrehozása annak kapcsán, hogy az adott régióban az állam hogy képzeli el az ökológiai stabilitást. Sólymos leszögezte, hogy az ő minisztersége alatt ezen nem változott semmi.
„De hiába tervez az állam bárhová bármit, bármilyen telekre, a tulajdonos beleegyezése nélkül nem minősítheti át a területet valami másra.“
- mondta Sólymos, aki szerint ezt Simon Zsoltnak is tudnia kéne, hiszen ez így működött már az ő minisztersége idején is.
Tanácstalan birtokosok
Básti Róbert, aki kétszáz hektáron gazdálkodik egy családi farmon, megerősítette, hogy a legelővé átminősített földek csak a töredékét érnék a korábbi értéküknek. Ráadásul ezeken a földeken már csak állattenyésztést lehetne folytatni, amit szerinte egy veszteséges üzlet ma Szlovákiában. Básti az átállást a jelen gazdasági helyzetben kivitelezhetetlennek tartja. Megerősítette azt is, hogy az illetékes hivatalon múlik, még ma sem tudnának a hirdetményről: ő maga Simon Zsolttól kapta az információt a múlt héten. Tankó István a Rimaszombat melletti Alsópokorágyon gazdálkodik immár harminc éve, kétszázhúsz hektáron. Sertéseket és szarvasmarhát tart, valamint van egy feldolgozóüzeme is.
„Ha most valaki azt mondja nekem, hogy többet itt nem szánthatsz, akkor valójában be is zárhatom az ajtót. Mihez kezdjek?”
– mondta az Új Szónak. Kiemelte azt is, hogy ez az intézkedés szöges ellentétben áll azzal az állami propagandával, melynek célja, hogy Szlovákia legyen önellátó az élelmiszerek terén. Tankó sem kapott értesítést arról, hogy valamit terveznek, a hirdetményt csak a hivatalokban függesztették ki. „De ki jár a hivatalba a járvány alatt?” – kérdezte.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.