Terepbejárás felújítás után: részben megújult a zselízi kastély (FOTÓK)

Az Esterházy-kastély, Franz Schubert és a Sacher család zselízi kötődése nem csak a történelem, a művészet- és zenetörténet iránt érdeklődők számára legendás hely, de mindazok számára is, aki csak egyetlen egyszer is részt vettek az Országos Népművészeti Fesztiválon, amit mindig a kastély előtt, a Schubert parkban rendeznek meg. Maga a kastély a második világháború után műemlékhez méltatlanul tengődött, bár a rendszerváltás előtt még óvoda is működött benne. 1989 után egyszer már részben renoválták a tetőt, de a kastély komolyabb felújításába csak most tudtak kezdeni, miután a város két forrásból, a Norvég Alapból és az INTERREG – határon átnyúló nemzetközi programból tudott pénzt biztosítani a részleges, műemlékvédelmi szintű felújításra. Csütörtökön, június nyolcadikán lapunk is részt vett azon a terepszemlén, ahol Juhász András, Zselíz polgármestere fogadta a Magyar Nemzeti Múzeum és az MNM Esztergomi Vármúzeum munkatársait, az Interreg program budapesti képviselőit, valamint a kivitelező cég vezetését. Mint azt Kotasz Norbert projektvezető az Új Szónak elmondta, a Norvég Alaptól elnyert 550 ezer euróból újították fel a teljes tetőrészt, a statikai megerősítést és az épület hátsó szárnyának teljes rekonstrukcióját, az eredeti ablakok renoválását és visszahelyezését pedig a nyertes Interreg-pályázatból fedezték, egymillió euró értékben. Kotasz Norbert hozzátette, az Interregtől eredetileg 450 ezret nyertek újjáépítésre, de egy, a Magyar Nemzeti Múzeummal beadott közös projektnek köszönhetően az Interreg programból további félmillió eurót sikerült biztosítani a munkákra.

Korhűen, műemléki felügyelettel

Lapunknak még a terepszemle előtt sikerült bejárni a kastély belső tereit és a padlásteret is, Pohori Tamással, a kivitelező cég tulajdonosával és Karakán Gábor ügyvezetővel. Mint megtudtuk,  tavaly, amikor a munkákat elkezdték, katasztrofális állapotokat találtak, az épület teljesen szét volt ázva, a tetőtérben több rész beomlott, mennyezet beszakadt, gerendák lógtak,  statikailag pedig már-már életveszélyes volt az épület, mert az eredeti boltívek sem tartottak már rendesen,  továbbá a falakat is meg kellett erősíteni, a tetőt pedig teljesen el kellett bontani, újraépíteni és újrafödni. A kastély zárt udvarából nyíló hátsó traktusban 4 helyiséget alakítottak ki, plusz egy irodahelyiséget és korszerű komfortos szociális helyiséget is kialakítottak. A hátsó részt belsőleg újították fel teljesen, mégpedig a nyitrai műemlékvédelmi hivatal felügyelete mellett és előírásai alapján – a padlótól a falakig és a mennyezetig, még az ablakokból is a kastély eredeti ablakait használták fel újra, csak előbb kiszedték őket, lecsiszolták, konzerválták és úgy rakták őket be ismét a helyükre. A falak belső burkolata is speciális, műemlékvédelmi minőségű vakolattal készült, miképp a fa padlózat is. A tetőtérben több eredeti kéményt is újravakolták, építettek. Mindemellett az épület felújított részét speciális injektálással szigetelték le, az alapoktól. Csak érdekességképp említjük meg, hogy a kastélyt statikailag összesen 30 tonna súlyú acélelemmel erősítették meg, több helyen az eredeti boltíveket is – a belső folyosókon is. Plusz német technológiával és egy szintén speciális acélsodronnyal úgymond „összevarrták”, merevítették a falrészeket, mindenütt, ahol erre szükség volt. A helyszínen dolgozó szakemberektől azt is megtudtuk, hogy volt, ahol korhű ajtótokokat is újra be kellett szerelni, mert korábban, a pusztuló kastélyból voltak, akik ezt is ellopták, eltüntették. A padlástér felújításának köszönhetően egybefüggő tágas tér keletkezett, ahová a tervek szerint majd a helyi művészeti alapiskola költözik majd be. A rekonstruált hátsó traktusban egyelőre villanyfűtés működik, de a továbbiakban lehetőség van arra, hogy más fűtésrendszert is beszereljenek az épületbe. A hátsó traktus berendezését, bútorzatát a Norvég Alapból szeretnék biztosítani.

Kúriából kastély

Pavel Polka, a zselízi múzeum igazgatója a terepszemlén azt is elmondta, hogy most tulajdonképpen a kastély legrégebbi részét sikerült rendbe tenni, ami eredetileg 1720-ban épült. Ez a hátsó, téglalap alakú része az épületnek és a maga korában curia regionalisnak nevezték – vagy curia domestialisnak. Ebből a traktusból korabeli téglákat is találtak. 1760-ban aztán Esterházy János Károly gróf szülei, megszeretvén Zselízt és a birtokot, a hátsó részhez építettek egy jobb és bal szárnyat is, mindebből egy U alakú épület keletkezett. Esterházy János Károly gróf és a felesége aztán – mivel a család gyarapodott –, 1804-ben megépíttették a kastély első szárnyát is, a főbejárattal. Mégpedig tudatosan, a szép, napos oldal felől, a portikusszal, amellyel tulajdonképpen lezárták a két oldalsó részt, így alakult ki a belső udvar is. Ezért találhattak az első traktusban 1803-ból származó téglákat. De mihelyst ezzel elkészültek, az épületet, amely a grófék nyári lakául szolgált Bécs és Budapest között, már joggal lehetett kastélynak nevezni – mondta el lapunknak a helytörténész. 1818-ban már ide érkezett meg Franz Schubert először.

Az Esterházy-kastély részbeni felújításának és a tető teljes rendbetételének köszönhetően az Országos Népművészeti Fesztivál kísérőrendezvényei is méltó helyet kapnak, a színház- a zenerajongók, valamint a képzőművészet iránt érdeklődők nagy örömére. Juhász András polgármester az Új Szóval közölte, hogy már a Zselízi Városnapokat is a kastély felújított szárnyában szeretnék megnyitni.