Takarékoskodni kezd a tőketerebesi kórház is

Ján Grajcar igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, hogy az adósságok nagy részéért nem felelősek, hiszen 10-ről 14 százalékra emelkedett a hozzáadottérték-adó, ami a kórház féléves költségvetésében 3,6 millió korona többletkiadást jelent, és nőtt a különféle energiahordozók ára is, ami egymillió köbméter gáznál további több mint hárommillió korona költséggel terheli az intézmény éves gazdálkodását. „Fontosnak tartom kijelenteni, hogy aki a kórházak eladósodásról beszél, annak ismernie kell azok teljesítményét, a kiadásokat és az árakat, különben nem lehet tárgyilagos – mondta. – A biztosítók, amelyek a törvény adta lehetőségeikből indulnak ki, szintén kevesebbet fizetnek, nehogy túllépjék a költségvetésüket. ĺgy az egészségügyi biztosítókkal kötött szerződések alapján egyre csökken a bevétel: a korábbi 29 millió korona helyett mára már csak 21 millió.” Kérdésünkre, mennyi pénzhez jutna a kórház, ha eladná a felesleges vagyonát – néhány ár földterületről és egy használaton kívüli civilvédelmi raktárról van szó –, Grajcar határozottan állította, hogy az esetleges bevétel távolról sem fedezné az adósságot. Ráadásul, ha nem változnak a törvények és az azokban megszabott feltételek, az intézmény a jövőben ugyanúgy eladósodhat, mint most, tehát az eladás semmiképpen sem jelent megoldást.

Sokkal hatékonyabb eredményeket várnak a belső reformtól, a gazdálkodástól (amely minden egyes osztályra külön-külön érvényes), valamint a személyi állomány csökkentésétől. Az alkalmazottak 10 százalékának elbocsátása eddig 1,4 millió korona megtakarítást jelent. Az év végéig további 50 alkalmazottól válnak meg; munkájukat azok végzik majd el, akik maradnak. Valószínűleg több osztályt összevonnak – például a fül-orr-gégészetet a szemsebészettel, az urológiát a sebészettel –, hogy így faragjanak le a tartozásokból.

A kórháznak egyébként a Szociális Biztosítóval szemben vannak a legnagyobb adósságai, de komoly öszszeggel tartoznak a gázműveknek, és a gyógyszerszolgáltató cégeknek is. Grajcar ezért fontos tényezőnek tartja, hogy az egészségügyi minisztérium túl lassan teljesíti a kormány határozatát, vagyis a megyékhez tartozó kórházak vagyona továbbra is az állam tulajdonában maradt, azt a megye még nem vette át. Ez aztán a hitelezőket is nyugtalanítja. „A korábbi 31,2 millió korona helyett ma már csak 29 millió a havi költségvetés, és egyre nehezebben vagyunk képesek biztosítani a betegek ellátását. Ha egy páciens gyógyítására mi hétezer koronát költünk, az egyrészt kevés, másfelől nem is kapjuk vissza a biztosítóktól” – mondta a tőketerebesi kórház igazgatóhelyettese.