Szlovák és magyar történészek fóruma

A Magyar, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia történészeinek nem a „megegyezés” a céljuk. Szarka László, a bizottság magyar társelnöke szerint a történetírásnak az elemzés, a vita, a feltárás és az érdekessé váló kérdések tematizálása a feladata. „A várostörténet mind a magyar, mind a szlovák történetírás egyik legjobban feldolgozott része. Magyar-szlovák relációban ez egy különösen izgalmas téma, hiszen a középkori városok soknemzetiségűek voltak, kulturális szempontból és gazdaságilag is fontos szerepet játszottak” – mondta Szarka László, aki szerint ilyenkor derül ki, hogy bizonyos alapfogalmakat másképpen értelmez egy magyarországi, illetve egy szlovákiai történész. Ezen fogalmak összehangolása és azonos értelmezése nélkül a szakemberek nem juthatnak közös nevezőre.

Peter Zelenák, a bizottság szlovák társelnöke, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének képviselője úgy véli, a mai Szlovákia területe számos érdekes sajátossággal rendelkezett a középkorban és a kora újkorban. A konferenciák témáit általában egy-két évre előre határozzák meg, aszerint, hogy milyen témakörökben folynak olyan fontos kutatások, amelyek eredményeiről be kell számolni, illetve mely szakterületeken nem történik semmi, pedig fontos lenne elindítani a kutatást.

Kassán azt vizsgálták, az utóbbi két évben miért nem történt előrelépés egy közös történelemünkkel foglalkozó könysorozat elindításában, illetve miért nem állt lábra a tavaly formálisan megalakult történelemtanári szekció. Ez a munkacsoport egy közös, kiegészítő történelemtankönyv munkálataihoz hamarosan magyarországi alapítványi támogatásban részesül, a következő évek közös konferenciái ezt a projektet kívánják segíteni.

Magyarországon és Szlovákiában nemcsak a huszadik századi történelmet tanítják másképpen, hanem az előző évszázadok históriáját is. „A nemzeti látószög miatt magától érthetődően más helyre kerül példálul a török hódoltság időszaka. A szlovák történeti gondolkodásban ez a periódus nem olyan tragikus, mint a magyar közgondolkodásban” – mondta Szarka. Az álláspontok közeledése Peter Zelenák szerint nem tekinthető a találkozók fő céljának, a legfontosabb a kölcsönös eszmecsere. Pozitív példaként említhető viszont a tavalyi miskolci találkozó, ahol a két ország levéltárosai szinte demonstratív módon jelezték az együttműködési szándékot. Mindkét ország képviselői abszurdnak tartják a vegyes bizottság eddigi működésének anyagi feltételeit. Miközben a két állam felelős képviselői folyamatosan első helyre teszik a két ország közötti vitás történelmi kérdések megoldását, a szakemberek munkáját, illetve a könyvek kiadását anyagilag nem igazán segítik, és a kassaihoz hasonló konferenciák szervezését eddig minden esetben intenzív „kalapozás” előzte meg.