Szentgyörgyhalma tájának kincsei

Laikus szemmel nézve azt mondhatnánk, semmi különös, noha a változatosság már első látásra szembetűnő. Észak felől kiindulva a szántóföldeknek egy partoldal vet véget, amelyet vegyesen borítanak füves, bokros és erdős részek. A Csenkei-erdő irányába aztán vizes értek, vízfolyások, erdősávok és ismét szántók váltják egymást ütemesen. A terület nyugati végét a Búcshoz tartozó teljesen felhagyott Peres puszta, a keletit a már muzslai Szentgyörgyhalma néhány még álló üzemi épülete és lakóháza szegélyezi. Az elhagyatottság érzetét csak növeli, hogy a terület abba a Búcs, Muzsla és Karva közti háromszögbe esik, amit szinte elhagyatott területnek lehet tartani. Ottjártunkkor a mezei virágok és a dús fűtakaró illatától telített júniusi levegő alig moccant – nem úgy az erdőcsoportok és a cserjések alja, ahonnan folyamatosan mezei nyulak, őzek és fácánok szaladtak szerteszét, míg a vaddisznók éjszakai túrásnyomai bárhol felfedezhetőek voltak. A Búcsi teraszok és a Csenkei-rét elnevezésű geomorfológiai egységek határvidéke ez.

Mi kapott védelmet?

Szentgyörgyhalma esetében a partoldal egy kisebb részét már 1993-ban védett területté nyilvánították, 2004-ben pedig része lett a Natura 2000 hálózatnak is. Az állam mostani döntésével gyakorlatilag „kibővült“ az eddigi védelmi övezet, amely a maga 103,10 hektáros kiterjedésével egyfelől a komáromi járásbeli Búcs és az érsekújvári járásbeli Muzsla községek határai között oszlik meg. A harmadfokú védelmet elsősorban az európai jelentőségű kisfészkű aszat, valamint a nemzeti jelentőségű korcs nőszirom, taréjos tarackbúza és a szártalan csüdfű teszi indokolttá. Dorotovič Csilla, a komáromi Duna Menti Múzeum botanikusa lapunknak úgy fogalmazott, „egyedülálló, természetvédelmi szempontból nagyértékű területről van szó, melynek jelentősége túlmutat Szlovákia határain”. Hozzátette: „A két legfontosabb, itt még jelenlévő élőhelytípus a pannon szikes sztyeppek és mocsarak, valamint a síksági löszgyepek kategóriájába tartozik. Mindkét élőhelytípus a legveszélyeztetettebbek közé sorolódik. A valamikori aránylag nagy kiterjedésű, a különleges természetes vízháztartás következtében magas sótartalmú szikes talajok pl. a vízelvezetések következményeként szinte teljesen eltűntek, és mezőgazdasági művelés alatt álló területekké alakultak át. A sóstalajú szikes és a szárazabb lösztalajú területek mára már csak foltokban maradtak fenn a Duna mentén és a Nyitra folyó közelében. Ezért minden ilyen, még fennmaradt lelőhely védelme nagyon fontos.”

A szakember elmondta, a 3. védelmi szint alapján a területre viszonylag szigorú védelem vonatkozik, amely például tiltja a vízelvezetést vagy a szántást. „Viszont nem tilos a kaszálás és legeltetés, ami a sós mocsarak megőrzéséhez – az újabb ismeretek alapján – elengedhetetlenül szükséges. Nem elég a természetvédelmi területet »magára hagyni«, hanem aktív menedzsmentre van szükség, hogy ezeket a sérülékeny élőhelytípusokat ne nőjék be az agresszívabb, esetleg idegen fajok is.”

Sokrétű jelentőség

Érdemes hozzátenni, hogy Szentgyörgyhalma környéke nemcsak a biodiverzitás miatt érdekes. Más szemszögből is lehetséges a látszólag eseménytelen táj „dekódolása“, ugyanis a felszín több történeti kor leleteit rejti: többek között római menettáborok, avar temetők, vagy egy középkori templomrom is megtalálható a tágabb területen Ivan Kuzma régészeti beszámolói szerint. A közelben található, teljes egészében Muzslához tartozó Csenkei-erdő sem kivétel ezen a téren, hiszen az is természetvédelmi terület, amely ráadásul szintén jelentős régészeti lelőhelynek is minősül.

Helyi érték

A Csenkei-erdő és Szentgyörgyhalma kapcsán Farkas Iván (MKP) muzslai polgármester lapunknak arról számolt be, hogy komplex módon gondolkodnak a község határában található „halmozottan érdekes“ természetvédelmi területek népszerűsítéséről. Különös jelentőséget tulajdonítanak a Duna mentén végighaladó nyugat-európai és tengerentúli kerékpáros turistáknak, mivel tapasztalataik szerint ezt a célcsoportot – s benne is elsősorban az idősebbeket – különösen érdeklik a természeti értékek. Hosszabb távon tanösvény, információs táblák és akár madármegfigyelésre is alkalmas kilátóhelyek építését is el tudják képzelni, nem feledve a terület régészeti értékeinek bemutatását sem. A polgármester hozzátette, a Csenkei-erdő Duna menti szakaszán tavaly felszámolták az ország minden részéről ide járó horgászok törvénytelenül felállított bódéit, vagyis aktívan odafigyelnek a természeti környezet megóvására is.