Szegény vidék szerény temploma

A Pápcsa-patak dimbes-dom-bos vidékén, a bronzkori jelle-gét őrző kistáj része Babarét, más nevén Babaluska település.

Babarét (Babinec)

A patakvölgy nem éppen a termékeny mezőiről híres, az itt élők nyaranta főleg állattartással, fakitermeléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, telente kézműves háziipart űztek, faeszközt, szúszéket, parasztbútort gyártottak, pokrócot szőttek.

Nehéz volt a megélhetés

Ezek a foglalkozások nemigen tették gazdaggá az itt élőket. Babarét egykor a Derencsényi, később a Széchy, majd a Koháry birtoktesthez tartozott. De egy ideig a magyar barokk költészet legjelentősebb képviselőjének, Gyöngyösi Istvánnak is a birtoka volt. Váltságként került hozzá, Széchy Mária zálogosította el a falut udvari költőjének és jogi tanácsosának négyszáz arany ellenértékeként. A történet 1660 körül kezdődött, amikor Gyöngyösi Wesselényi Ferencz udvarában mint komornyik vállalt állást. Ura halála után az özvegy szolgálatába lépett. Ekkoriban írta meg Wesselényi Ferencnek Széchy Máriával való regényes házasságáról szóló elbeszélő költeményét. A jogász poéta a nádori szolgálatból az ottani intrika hatására egy látszólagos előléptetéssel távozott, 1668-ban Balogvár kapitányává nevezték ki. Egy év múlva Széchy Mária visszahívta Murányba s ekkor a pénzzavarba került asszony 400 tallért kölcsönzött Gyöngyösitől, aki Babaluskát kapta zálogul ezért. Sokáig a Murányi Vénus írói honoráriumának tartották ezt a falut, de a valóságban prózaibb ez az eset. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvés miatt Széchy Mária vizsgálat alá került. Amíg az ő pere folyt, Gyöngyösi is gyanúba keveredett, a költőt elfogták s Fülek várába zárták. Szelepcsényi püspök közbenjárására szabadult a vártömlöcből, majd ártatlansága is kiderült. A négyszáz aranyért zálogba kapott falucska még a birtokában maradt. Gyöngyösi 1674-ben Krasznahorkaváralján az Andrássy családnál lett jószágigazgató. Ekkoriban már részt vett a megyei életben is. 1681-ben a rendek követeként a soproni országgyűlésen járt, 1686-ban választották meg először alispánnak. Az 1695-ben tartott csetneki tisztújításon ifj. Koháry István, a költő 1200 forintért visszaváltotta tőle Babaluska falut. Koháry azt állította, a kis falu a Koháryak birtokát alkotó derencsényi uradalomhoz tartozik. Sok nyoma nem is maradt Gyöngyösinek Babaréten, Babaluskán.

Saját erőből építették

A vidék lakossága az ágostai evangélikus hitet vallja ma is. Templomukat saját erőből építették, állítólag a helyén korábban már állt egy fából ácsolt templomocska, de annak nyoma sem maradt. 1828-ban kérték a hívek kőtemplom építésének engedélyeztetését, amit először nem támogatott a püspök. Ennek ellenére a hithű helyiek gyűjteni kezdték az építkezési anyagot, s végül az engedélyt is megkapták. Egy klasszicista stílusú, egyhajós, félköríves szentélyzáródású kis templomot építettek a falu délkeleti részén, a falu közepén álló haranglábbal együtt. A haranglábban egy 1813-ban Losoncon Stephanides harangöntő mester által készített harang szól. A kis templom belső tere letisztult, nemesen egyszerű. Boltozata késő reneszánsz díszítőelemeket mutató, rusztikális barokk stílusú, levél- és stilizált virágornamentikával díszített. Egyszerű, háromszög csúcsú oltára van, amely a Krisztus a Gecsemáné-kertben jelenetet ábrázolja. A kis templomnak barokk orgonája van, amely akantuszleveles díszítésű és 1739-ben készült. A templom rendezett, jó állapotban van, rendszeresen használják liturgikus célokra.