Százéves a komáromi Kultúrpalota

V. KRASZNICA MELITTA

A centenárium alkalmából rendezett ünnepségen a szervezők nevében Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, valamint Csütörtöki József, a Duna Menti Múzeum igazgatója bejelentette: születésnapi ajándékként a megjelentekkel közösen visszaadják az épület „becsületes nevét”, tehát ezentúl ismét Kultúrpalotának hívják, nemcsak a köznyelvben, hanem hivatalosan is. Csütörtöki József hozzátette: január elsejétől a múzeum valamennyi meghívóján, kiadványán is így szerepel az épület megnevezése.

Keszegh Margit ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az 1911-ben alakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület első tervei között szerepelt az egyesület székházának felépítése. Tervük már 1913-ban megvalósult, amikor az egykori bencés kisgimnázium helyén, Hültl Dezső tervei alapján fél év alatt elkészült a Kultúrpalota. Benedek Sándor akkori közoktatási államtitkár az 1913. november 29-i ünnepélyes átadáson nyitóbeszédében így fogalmazott: „Hisszük, akarjuk és fogadjuk is a magunk nevében s erre ez ünnepélyes pillanatban utódainkat is kötelezzük, hogy soha e falak között semmi más, mint ami hazafias, nemes, szép és hasznos, ne áradjon ki – és maradjon az mindig annak, aminek szántuk: a nemzeti közmívelődés egy sziklája és fényes világító tornya.”

„Szlovákiában kevés olyan múzeum található, amely immár 100 éve saját, múzeumi célokra tervezett épületben működött – mutatott rá köszöntőjében Csütörtöki József. – A palota szó egyik jelentése a magyar értelmező szótár szerint díszes városi középület, és ennek a definíciónak a komáromi Kultúrpalota teljes mértékben eleget tesz. Büszkék lehetünk rá, hogy Arad és Marosvásárhely után ez volt a harmadik Kultúrpalota az akkori országhatárokon belül.” Megjegyezte: e csodálatos épületnek nemcsak történelme, hanem lelke is van, ami nagyrészt azoknak a kultúrát szerető és művelő embereknek köszönhető, akik az eltelt évszázadban akár fellépőként, akár látogatóként betértek ide. Ehhez a szellemiséghez jól illeszkedett a centenáriumi műsor is: Nagy Ferenc szavalata, Misák Bence fuvolajátéka, a Selye János Gimnázium diákjai, valamint a vmk és a Jókai Mór Alapiskola Gaudium vegyes kara és hangszeres együttese megható pillanatokat szerzett a közönségnek. Az évforduló alkalmából időszaki kiállítás nyílt a múzeumban, amely a Kultúrpalota, valamint az udvarában található Jókai-szobor történetét mutatja be. A 2014. február 28-ig látogatható tárlaton az épület eredeti látványterve és tervrajzai is megtekinthetők.