Számmisztika a szentantali kastélyban

Az egyik ilyen látnivaló Szentantal kastélya, amely sok szempontból érdekes. A német bányászok által a tatárjárás után alapított település igen gazdag múltra tekint vissza.

Egy év számai

Ezt a monumentális, belső zárt udvaros, négyszög alaprajzú, kétszintes kastélyt eredetileg úgy építtette meg tulajdonosa, a Coburg-Koháry-család, hogy az év napjainak száma szerint 365 ablaka, a hónapok száma szerint 12 kéménye, a hetek szerint 52 terme, a hét napjai alapján hét árkádja és a négy évszaknak megfelelően négy bejárata volt. Ezt a beosztást sajnos néhány későbbi építészeti beavatkozással megbontották, de így is figyelemreméltó az eredeti elképzelés és a míves pontosság. Hatalmas, pompás, nagy műgonddal épített alkotás ez a kastély, amely kívül-belül finom freskókkal díszítve, faragott és vakolt elemekkel ékesítve áll a falu melletti domboldalon már 1744 óta. Helyén korábban egy, a Selmecbányára vezető utat védő reneszánsz kori erőd állt, amely egy gótikus nemesi kisvárra épült rá. Ez a vár korábban az I. Béla magyar király családjába beházasodott Hont-Pázmány nemzetség birtokában volt, 1266-ból származó írásos emlék is fennmaradt róla. Szentantal község a nevét Remete Szent Antalról, az egyik első keresztény remetéről kapta, ő a helyi római katolikus templom védőszentje. A település kastélyának fénykora akkor kezdődött, amikor a Coburg-Koháry-család tulajdonába került ez a birtok, és II. Ferdinánd a hozzá hűséges, a török elleni harcokban vitézi cselekedeteivel híressé vált Koháry Péternek adományozta a falut, s vele a kastély helyén álló reneszánsz kori erődöt. A Koháry család és későbbi örököseik, a Coburgok több mint két évszázadon át birtokolták, igazgatták, fejlesztették ezt a vidéket. A község Mária Terézia idején vásárjogokat is kapott, fejlődésnek indult, mezővárosi privilégiumokat is szerzett. Az, hogy a kastély fennmaradt és berendezése is viszonylag épségben átvészelte a második világháborút, kisebb csoda. A pazar berendezésben a főúri gyűjtőszenvedélynek köszönhetően egészen ritka és különleges darabok láthatók ma is, például a kínai szalon páratlan szépségű berendezése, vagy az északi szárnyban található úgynevezett nagy fogadószalon, vagy a tükörterem, amelyben a francia barokk bútorművészet kiváló darabja, egy dúsan aranyozott ülőgarnitúra van, amelyet Mária Terézia a lányának, Mária Antóniának, XVI. Lajos francia király feleségének nászajándékként készíttetett Augsburgban. Szentantal kastélyának jelentős személyiség volt az utolsó főúri lakója, mégpedig I. Coburg Ferdinánd bolgár cár, aki az első Csehszlovák Köztársaság idején, a főúri vagyonok felosztásakor költözött el innen, Murányba vonulva vissza, ottani birtokára, az általa vásárolt, készíttetett bútorokból, tárgyakból is sok megmaradt.

Múzeum, park, trófeák

Szentantal kastélya 1954 óta állami tulajdonban van, 1962-ben a zólyomi erdészeti és faipari múzeum gyűjteményét helyezték el itt. Később rendkívüli ritkaságokat is őrző vadászati és trófeagyűjteményt alakítottak ki a kastély egyik főfolyosóján. A múzeum a Mezőgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozik. Érdemes ide betérni, hiszen a kastély első emeletén szinte sértetlenül fennmaradt belső berendezési tárgyak, bútorok és festmények, szobrok láthatók. Az alsó szinten pedig az 1970-ben megnyitott, azóta modernizált és bővített erdészeti, faipari és vadászati kiállítás látható, benne a solymászat, a halászat, vadászat emlékeivel. A kastélyt angolpark veszi körül, számos több száz éves lomblevelű fával, és helyet adva a vadászat védszentje, Szent Hubertus szeptember elején szokásos országos ünnepségeinek. Romantikus sétákra is kiváló ez a gyönyörű hely.