Strasbourg sem segít Királyhelmecen

LECZO ZOLTÁN

Pataky Károly polgármester lapunknak elmondta, még az előző városvezetés készíttetett el a beadványt.

A horribilis tartozás ügye egyébként közel húsz évvel ezelőtt kezdődött, ugyanis a királyhelmeci magyar alapiskola építésekor, 1996-ban egy akkor már felszámolás alatt álló cég a várostól 8 189 226 korona megfizetését kérte. A település vezetése a kezdetektől állította, a követelés alapjául szolgáló számlát sohasem kapta meg, az „elvégzett” munkálatokat pedig senki sem vette át. Az ügy 2000-ben a Kassai Kerületi Bíróságra, majd 2004-ben a területileg illetékes járásbíróságra került, amely 2007-ben – az elsőfokú ítéletben – a tartozás összegét a késedelmi kamatokkal együtt 818 562 euróban határozta meg, valamint 20 381 euró perköltség kifizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet ellen a város azonnal fellebbezett. A követelés időközben gazdát cserélt, azt 2005-ben egy kassai kft. 7303 euróért vásárolta meg. A Kassai Kerületi Bíróság 2008 decemberében tárgyalás nélkül jóváhagyta az elsőfokú döntést. Az akkor már jogerős bírósági ítélet alapján a városnak – a 2009. február 17-én megkezdett végrehajtási eljárás során – 923 452 eurót kellett volna kifizetnie. A település ezután rendkívüli beadványt juttatott el Szlovákia főügyészéhez, aki az ügyet a Legfelsőbb Bírósághoz utalta, mely különböző hiányosságok miatt új eljárás lefolytatását rendelte el.

A város ellen folyó végrehajtási eljárást 2011. január 7-én így leállították. A Tőketerebesi Járásbíróságon 2011. március 8-án megszületett az új elsőfokú ítélet, mely szerint a településnek ki kell fizetnie a horribilis tartozást. Ez egyébként mindennap 132,78 euróval emelkedett. A város fellebbezése után az ügy újra a Kassai Kerületi Bíróságra került, mely a 2012. június 28-án jogerős ítéletében megint csak a felperes javára döntött, a végrehajtási szakaszba ért határozat alapján a városnak ekkor már 1,25 millió eurós tartozást kellett kifizetnie. Királyhelmec vezetése ezután a Legfelsőbb Bírósághoz fordult jogorvoslatért, ám a testület 2013 elején elutasította a város fellebbezését. Ezután az Alkotmánybíróságnál is panaszt tettek a Legfelsőbb Bíróság döntése miatt, de a taláros testület ezt a beadványt is elutasította.

Másfél évvel ezelőtt az akkor már 1,33 milliós tartozás kapcsán végrehajtási jogot jegyeztek be a hő előállítására és szállítására szolgáló városi vagyonra, az egyik önkormányzati tulajdonú, háromszintes, Fő utcai irodaházra, a művelődési központ mellett álló, Bolyi utcai épületre, valamint a stadionra. A végrehajtó ugyanilyen formában 601 ezer négyzetméternyi szántót, 47 ezer négyzetméternyi legelőt, 8,5 ezer négyzetméternyi kertet és 29 ezer négyzetméternyi egyéb, ugyancsak önkormányzati tulajdonú földterületet „foglalt le”. A város vezetése ezt követően úgy határozott, kifizeti az adósságot, ugyanakkor a nemzetközi bírósághoz fordult jogorvoslatért. A szövevényes ügy egyik utolsó (?) fordulata az volt, hogy a település a végrehajtás szabályosságát is vitatta, aminek következtében az eljárást felfüggesztették.