Ismét rendkívül alacsony a Duna vízszintje. Sorra dőlnek meg a negatív rekordok: vasárnap Dél-Komáromnál, hétfőn este Esztergomnál is minden korábbinál alacsonyabb vízállást mértek, Kedden délelőtt Budapesten is megdőlt a rekord.
Sorra dőlnek meg a rekordok a Dunán
Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul. Tegnap délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 centiméter volt a vízállás. Ez 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legalacsonyabb vízszint. Ezt a rekordot 1947. november 6-án rögzítették – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Kedden a Budapest alatti folyószakaszon is több helyen (Adonynál, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson, Domboriban) is megdőlt a legalacsonyabb vízszintként rögzített rekord. Mivel a Duna vízgyűjtő területén a következő napokra nem jósolnak csapadékot, további apadással kell számolni – közölte az OVF.
Az alacsony vízállás a hajózást is érinti. A Duna magyarországi szakaszán több gázló nem éri el az ideális mélységet. A hajósoknak ezért néhány napja segédbólyákat helyeztek ki. A Duna esztergomi szakaszán az 1 méter 20 centiméternél mélyebb merülésű hajók már nem tudnak közlekedni. A rendkívül alacsony vízállás miatt Esztergom és Párkány között október 10-től a teherkomp sem közlekedik.
Az alacsony vízszint miatt értékes régészeti leletek sora kerül elő a Dunából. Nyáron Párkánynál egy feltehetően 17. századból származó mellvért és emberi koponya bukkant elő. A leletre gyerekek találtak rá, akik szóltak a rendőröknek. Korábban egy kovás puska került elő, ami most a párkányi városi múzeum gyűjteményében van. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság beszámolója szerint Dávid Balázs, az igazgatóság esztergomi gátőre pár napja a Helemba-szigetnél a fövenyen egy nyílhegyet és egy ezüst pénzérmét talált. Kiderült, hogy a nyílhegy a 13–14. századból származik, a STEPHANUS REX feliratú érme pedig Szent István ezüst dénárja. Ezt a pénzt – az ország első pénzérméinek egyikét – Esztergomban verték. A Helemba-sziget az Árpád-korban már lakott volt. A sziget közepén ma is látszanak a kolostor romjai. (MTI, guzsu)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.