Sok pénzt hoznak a hazárdjátékok

Az államtól eltérően azonban az önkormányzatok a hazárdjátékokból befolyt összeget nem fordítják sport- vagy oktatási célokra. Rozsnyó évente több mint 4 millió koronát, Nagyrőce másfél milliót zsebel be a hazárdjátékokból, amely a játékgépek utáni jutalékból és a fogadóirodák három százalékos nyereségéből tevődik össze. A városban tíz cég működtet közel kilencven gépet, Nagyrőcén harminc van belőlük.

Egy készülék éves működéséért 45 ezer koronát kell a tulajdonosnak fizetnie, amely minden bizonnyal méltányos összeg lehet, hiszen az automaták évről-évre szaporodnak. Rozsnyón ezen kívül még 14 fogadóiroda van, amelyek havonta 3 és 5 százalék közti összeget fizetnek a városnak a nyereségből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 1000 korona után 40 korona az önkormányzat pénztárába fut be.

Összehasonlítás kedvéért Szlovákiában tavaly több mint 20 milliárd koronát költöttek az országban szerencsejátékokra – azaz majdnem annyit, mint amennyit gyógyszerre fordított a lakosság. Lebontva tehát több mint 3000 koronát játszik el évente mindenki, a csecsemőktől a legidősebbekig. A legújabb statisztikai adatok szerint legalább 50 ezer családban van egy-egy játékfüggő, számuk ráadásul évről évre emelkedik – közölte a napokban a játékfüggőséggel foglalkozó polgári szövetség.

Az Európai Unió szerencsejáték-ipara évente több mint 50 milliárd eurós hasznot hoz, tehát 1,72 billió koronát. Csak Németországban évi 12 milliárd euróról beszélhetünk. Az országok egyrészt próbálják óvni a fiatalokat, szigorú előírások érvényesek a szerencsejátékok üzemeltetőire, a másik oldalon viszont mindenki tudja, hogy hatalmas hasznot jelent az államkasszának a hazárd. (kov, dem)