Sok cég kizárólag a profittal torődik

Kassa. A vállalatok társadalmi felelősségvállalását nálunk legtöbben még mindig a jótékonykodással, illetve a filantrópiával azonosítják. Az alkalmazottak közérzete és szabadidős tevékenysége, illetve a szűkebb régió élete kevés céget foglalkoztat. E téren a legjobb eredménnyel a multinacionális cégek helyi leányvállalatai végeztek egy nemrég befejeződött felmérésen. Az államigazgatási szervek, illetve a szakszervezetek ugyancsak kevés információval rendelkeznek arról, hogy a vállalatok figyelembe veszik-e alkalmazottaik érdekeit, védik-e a környezetet, esetleg támogatják-e a helyi közösség kezdeményezéseit.

Az ENSZ fejlesztési szervezete (UDNP) nemrég konferencián elemezte a felmérés eredményeit, a civil szféra, a helyi önkormányzatok, valamint a munkáltatók bevonásával. Kiderült, hogy sok cégnél anélkül működik a társadalmi felelősségtudat, hogy pontosan meghatározták ezt a fogalmat. Nem csupán alkalmazottaik egészsége és jó közérzete érdekében tesznek lépéseket, hanem a régió kulturális életére, szociális fejlődésére is pozitív hatást gyakorolnak. Negatív példa is jócskán akad. A felmérés során több munkáltató az adó két százalékának adományozásával tévesztette össze a társadalmi felelősségtudatot. Átgondolt stratégiával kevés helyen találkoztak a szakemberek, legritkábban a kis- és középvállalkozóknál, ám a multik leányvállalatainál is többnyire külföldön már bevált sablont alkalmaztak a hazai viszonyokra. A felmérés egy nemzetközi kezdeményezés részeként valósult meg, hasonló kutatást végeztek a szakemberek Bulgáriában, Litvániában, Magyarországon, Lengyelországban, Horvátországban, Macedóniában és Törökországban. A megoldást abban látják, hogy az egyetemi oktatás részeként szerepelne a cégek társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility – CSR), a kis- és középvállalatok vezetőit pedig tanfolyamokon avatnák be a részletekbe. Leginkább ugyanis az információhiány hátráltatja a fejlődést e téren. Az ENSZ fejlesztési programja keretében, az Európai Bizottság támogatásával indult kezdeményezésben „pozitív példaként” német, spanyol és brit cégek is részt vesznek, és megosztják tapasztalataikat az érdeklődőkkel. Daniela Gašparíková, az UDNP regionális irodájának munkatársa szerint a fenntartható fejlődés elveit és eszközeit kell beépíteni a konkrét vállalkozói tervekbe, a külföldi példák részleges alkalmazásával, illetve a régió adottságait figyelembe véve. A projekt három részből áll, a helyzetfelmérést a résztvevők közötti párbeszéd ösztönzése követi, ezután az érdeklődők tanfolyamokon vehetnek részt. A cél, hogy a vállalatok a profiton kívül mással is törődjenek, és fel tudják mérni egy-egy döntés társadalmi és környezeti hatásait.