Roma költőt avattak Csatán

A Romano Kher cigány közösségi házban Lakatos Tamás, a Pátria Rádió szerkesztője, az ünnepség házigazdája először a verseskötet hátlapjáról a magyarországi roma költő és műfordító, Nagy Gusztávnak – Az ember tragédiája lovárira fordítójának – méltató szavait idézte: „Tompa, sötét színek, bánat és keserűség, egyetemes sorspanasz. Jövőtlenség és rebbenő remény hullámzik a lélekben.” Lakatos Tamás történelmi pillanatnak nevezte ezt az eseményt, hiszen Szlovákiában „még nem született könyv ebben a szellemiségben... Most már hivatalosan is költőnek titulálhatom Babindák Istvánt.”

A költő elmondta: „Fontos leírni, megírni a cigányok életérzését, ezt helyettük senki sem teszi meg. Cigánynak és nem cigánynak meg kell tanulnia elfogadnia egymást.” Babindák István szeretteinek külön köszönetet mondott, hiszen – utalt magára – „családom egy hóbortos emberrel él együtt”. Balázsovics István, a Szlovák Filharmónia brácsása, pozsonyi zeneakadémista mélyhegedűre írt műveket játszott a beszédek oldásaként. Nem hiányozhatott az autentikus cigány folklór sem, melyről a Romano Jíle együttes gondoskodott. A bényi srácokból és Babindák-gyerekekből álló csoport kilenc éve létezik, most beás és rumungro dalokat adtak elő gitárokon, mandolinon és az elmaradhatatlan ritmushangszeren, a vizeskannán. Göbő Sándor, az Alsóbodoki Magyar Tanítási Nyelvű Vállalkozói Szakközépiskola igazgatója mint a költő barátja és a kötet szerkesztője emlékezett vissza 1998-ra, amikor egy hosszú hajú, rekedtes hangon éneklő jó muzsikussal ismerkedett meg, akit nem tudott hová tenni. Aztán egyre több derült ki róla. Például az, hogy verseket ír. „Szinte szavak nélkül azt mondtuk, ezzel valamit kezdeni kell, valahol éreztük, és jól éreztük... Meggyőződésem, erre a kötetre szükség van” – vallotta Göbő.

Az illusztrációk elkészítését Herczeg István amatőr képzőművész vállalta; a profán és a mitikus cigány időket megelevenítő és egybecsúsztató finom, rebbenékeny rajzok kúsztak elő képzeletéből. Lakatos Lajos, Csata polgármestere a műveltséget nevezte meg mint a roma társadalom sikereihez vezető egyetlen utat. Lakatos Tamás virtuóz pezsgőbontása előtt a költő Göbő Sándort kérte fel keresztapának, majd „életre ázott” a könyv. Stílszerűen a Születésem című verset mondta el ezután Virág Éva. Bogdán Béla, a budapesti Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola igazgatója a roma írásbeliségről és irodalomról adott rövid áttekintést. Érdekességként megemlíthető a 19. század második felének szótár- és versírója, Ipolysági Balog Jancsi, aki óromán, vagyis beás dialektusban alkotott, s akivel érdemes lenne vidékünkön is foglalkozni. Szerinte mára az az érdekes helyzet állt elő Magyarországon, hogy míg a cigány emberek veszítik el nyelvüket, a többségi társadalom tagjai közül egyre többen (főként a pedagógusok) beszélik a cigány nyelv valamelyik dialektusát.

Mohácsi Nikoletta tolmácsolta ezután Babindák szavait. Multimediális betétként Horváth Kálmán, a Duna Televízió munkatársa videóüzenetét és a költő indulatosabb verseinek egy csokrát hallhattuk. Denisa Havlová, az eperjesi Romano nevo ľil című lap szerkesztője elmondta, a kassai Művészeti Középiskolában, melynek a roma kultúra a fő profilja, Babindák Istvántól rettegnek a diákok, hiszen tananyag, és érettségiznek belőle, színházi adaptáció is készült verseiből. Az In memoriam cigány népem című verset ezután szlovák nyelven is meghallgathattuk. Magyarul Babindák Ernő, a költő fia mondta el, és zárásként Babindák Jolika üzente „csendes elmúlással ne menj el te sem”.