Öt dolog, amitől rövid távon is összeomolhat a kormány

A három kormánypártnak többek között el kell érnie, hogy stabilan bebiztosítsák a parlamenti többséget, megoldást kell találni a házelnöki és a közmédiával kapcsolatos problémákra, el kell kerülniük a Hlas mérsékeltjeinek felbőszítését, miközben fenntartható költségvetést raknak össze.

(1) Engedetlen képviselők

Bár a koalíció heteket készülhetett az első olyan ülésre, amelyen mindössze 76 képviselő szavazatára számíthatott, a gyakorlatban ismét bebizonyosodott, hogy nem ura a helyzetnek. 

• Huliakék demonstratív távolmaradását követően első próbálkozásra nem sikerült megnyitni az ülést Ľubomír Vážny (Smer) figyelmetlensége miatt, aki elfelejtette megerősíteni a jelenlétét.
• Jaroslav Baška (Smer) szintén két alkalommal nem szavazott, ami bonyolította a Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter elleni bizalmatlansági indítvány tárgyalását. 

Hosszú távon is akadhatnak gondok a jelenléttel, hiszen Ján Blcháč (Hlas) továbbra is orvosi kezelés alatt áll. A hasonló fennakadások nem csak a koalíció munkáját nehezítik meg, de a kölcsönös bizalmat is rombolhatják.

(2) Ki lesz a parlament elnöke?

Nem csak a parlamentben, hanem a testület vezetésében is akadnak gondok. A koalíció nyolc hónapja, az államfővé választott Peter Pellegrini távozását követően nem tudott megegyezni a parlament következő elnökének személyén. 

Bár a koalíciós megállapodás értelmében a tisztség a Hlas pártját illeti, Andrej Danko (SNS) szerint a második legnagyobb kormánypárt így az államfői tisztség mellett még egy fontos pozíciót is betöltene – ezért a harmadik párt, az SNS kaphatná meg a házelnöki pozíciót. 

A Hlas és az SNS azóta is kölcsönösen zsarolja egymást a kérdésben, amelynek a pártokhoz kötődő törvényjavaslatok látják a kárát. 

Amennyiben az SNS még engedne is a kérdésben, a jelölt személye további gondokat okozhat: a Hlas Richard Rašit látná a funkcióban, az SNS viszont a belügyminisztérium éléről átültetett Matúš Šutaj Eštok pártelnököt támogatná – ezzel pedig megnyílna a minisztériumok elosztásának kérdése.

(3) A közmédia sorsa

Bár a kormánykoalíció viszonylag gyorsan és probléma nélkül átültette a gyakorlatba a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) átszervezését, a közmédiának azóta sincs igazgatója, ahogy az igazgató személyéről döntő tévétanács sem állt még fel. 

A háttérben ismét felsejlik az SNS és a Hlas elmérgesedő konfliktusa.

Az SNS a parlamenten keresztül saját jelöltekkel töltené fel a testületet és Danko pártjának nagyon nem tetszik, hogy a Hlas egyebek között Daniel Krajcer volt kulturális minisztert, illetve korábbi tanácstagokat is nevezne. 

Több csúszást követően a jelenleg is zajló novemberi ülésen kellene szavazni a parlamentben a jelöltekről, de Šutaj Eštok kijelentette, hogy személyes kérdésekben csak akkor születhet döntés, ha a házelnöki pozíció ügyét is megoldotta a koalíció – a Hlas egy csomagba foglalná az üsszes vitás kérdést.

(4) A Hlas mérsékelt szárnya

Huliak csoportjának távozásával egy fősre olvadt a koalíció parlamenti többsége. Ez ellehetetleníti, hogy a Hlas képviselői a saját különvéleményükre hivatkozva ne szavazzanak a kormánytöbbséggel – márpedig korábban több, nagy társadalmi felzúdulást kiváltó törvény esetében is különvéleményt fogalmaztak meg a párt képviselői. 

Legutóbb Michal Šimečka (PS) parlamenti alelnöki leváltása kapcsán történt meg, hogy két Hlas-képviselő nyíltan szembement a koalíció akaratával. 

Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš is úgy nyilatkoztak, hogy a kormánynak fontosabb témákat kell oldania a polarizáló lépések helyett. Amennyiben minden fontosabb döntéshez parlamenti többség szükséges, a hasonló különakciókra nincs hely – és bármelyik képviselő lehetőségei megnőnek a kormány megbuktatására.

(5) A költségvetés

A szlovák kormány még nem fogadta el a parlamentben a költségvetést, holott a 2,7 millió eurót kitevő konszolidációs csomag intézkedéseit is nagy viták előzték meg a kormánykoalíción belül. A Fico-kormány számára rossz hír, hogy ezzel a lépéssel nem oldották meg az államháztartási hiány problémáját. 

Jövőre egy újabb csomagra lenne szükség, hasonlóan nagy mértékű megszorításokkal, mint az áfa- és a társasági adó emelése. 

További gondot jelent, hogy a költségvetési szigor már most repedezik: a kormány garanciát tett a lakossági energia árának támogatására, a sztrájkoló orvosok igényeinek kielégítéséhez is további forrásokra van szükség. Ráadásul elvben az adósságfék miatt a parlamentben egy bizalmi szavazás is várhat a kormányra az év végén.