Ritkul a megyegyűlések száma

A megyei közgyűlések rendszerességét meghatározó törvény rendelkezéseit nem sérti ez az intézkedés, a képviselői munka hatékonyságára azonban már hatással lehet. Mivel Milan Murgaš megyeelnök jogköreit megerősítették a képviselők, az is előfordulhat, hogy a megyegyűléseken már kész tények elé állíthatják az egyes régiók képviselőit, akik véleményüket már csak az egyes kérdésekről szóló szavazások alkalmával nyilváníthatják ki, ami a módosítások lehetőségét csökkenti. Csúsz Péter megyei képviselő, az MKP megyei frakciójának vezetője szerint az ülések gyakoriságát megváltoztató döntés jelzésértékű. A frakcióelnök szerint így kevesebb lehetőségük lesz hozzászólni a készülő határozati javaslatokhoz. „Az első választási időszakban havonta üléseztünk, ténylegesen a képviselők alakították a megye életét. Minden kérdésről szavaztunk, minden anyagot megvitattunk. A képviselők minden, a régiójukat érintő kérdésről kinyilváníthatták a véleményüket. ĺgy kéthavonta már kész anyagokról fogunk szavazni. Ha például az iskolák racionalizálásáról szóló döntést kell hozni, kész tények elé leszünk állítva. Mert a hivatal a saját intézményeit az ülések közti időszakban beleszólásunk nélkül fogja irányítani. Az a probléma, hogy az ülések számának ritkítása a koalíciós többségnek megfelel. Mi továbbra is próbáljuk bizonyítani, hogy munkánkra szükség van, próbáljuk a választói körzetünkben lévő intézmények sorsát jó irányba terelni. Úgy látom, sok képviselőtársam nem érzi, hogy ezt a munkát másképpen is lehet végezni. Negatívan értékelem ezt a döntést, az a véleményem, ez a fajta hozzáállás nem méltó a megyei önkormányzathoz. Ahol az éves költségvetés hárommilliárd korona, ott igenis nagyobb beleszólással kell rendelkezniük a képviselőnek“ – mondta Csúsz Péter.

2007. februárjában az első közgyűlés a megye idegenforgalmi koncepciójáról és a kulturális szféra akciótervéről fog tárgyalni, áprilisban a nagykürtösi kihelyezett ülésen fog eldőlni az öt, még megyei tulajdonú rendelőintézet további sorsa.