Reneszánsz szobrokat fedeztek fel Buzitán

Gabriel Kladek, a szobrokat felfedező művészettörténész (balról) Mohnyanszky József polgármestert tájékoztatja a műalkotások állapotárólTASR-felvételekA szobrokat akkor találták meg, amikor a templom tatarozásakor Gabriel Kladek, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa feltárást végzett a templom belső falán. A művészettörténész a kutatás során a templom padlásterét is megvizsgálta, mert a boltíves mennyezet alatt egy eredeti, kazettás, festett mennyezetet sejtett. Akkor fedezte fel az egyik sarokban a két faszobrot, amelyek Antiochiai Szent Margitot és Sionnai Szent Katalint ábrázolják.

Mohnyanszky József polgármestertől megtudtuk, a művészettörténész a XVII. századra datálja a szobrok származási idejét. Mint kiderült, a szobrokra két évvel ezelőtt találtak rá a templom belső felújítása során, de nem tartották őket értékesnek. Csak most, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa hívta fel a figyelmet a szobrok valódi értékére – mondta Gergely Péter plébános, aki valószínűnek tartja, hogy a szobrok a templommal lehetnek egyidősek. A faanyagból, a festés módjáról és a stílusból ítélve egyazon kéz mintázta őket, de még nem tudni, hogy kinek tulajdoníthatók az alkotások. A szobrok meglepően jó állapotban vannak, teljesen felismerhetőek az alakok, amelyeket mintáznak, csupán kisebb restaurálásra van szükség, 2-3 százalékban a hiányzó részek pótlására és a festett felület felújítására. A szobrok jelenleg a templomban várják, hogy pályázatok és támogatók által pénzt szerezzenek restaurálásukra. A felújítás után a templomban most már kitüntetett helyre kerülhetnek. Gergely Péter plébános elmondta, hogy a templom XVII. századi, reneszánsz jellegéből a talált szobrokon kívül nem maradt semmi.

Három festmény található még a templomban, amelyek Nepomuki Szent Jánost, Szűz Máriát és a Szent Keresztet ábrázolják, és a XVIII. századból származnak. Értékes még két, szintén a XVIII. századból való faszobor, amelyek Szent Istvánt és Szent Lászlót mintázzák, valamint a Keresztút.

A szobrok felfedezése során jöttek rá arra is – a műemlékvédelmisek nem kis meglepetésére –, hogy a talált szobrok és a Keresztút sincs bejegyezve a műemlékek listájára. A szobrok restaurálása egyenként hozzávetőlegesen 55 ezer koronába kerül. Az elmúlt években sokat költöttek a templom javítására, így most keresik a lehetőségeket a restaurálási költségek megszerzésére.

Antiochiai Szent Margit és Sionnai Szent Katalin szobrai A szobrok korának megállapításakor derült ki, hogy eredetileg a templomnak festett kazettás mennyezete volt, csak később alakították át boltívesre. A padlás egy részén a falakon megmaradtak a régi freskók is, amelyek szintén a XVII. századból származhatnak. A templom átépítése valamivel több mint 200 éve történhetett. Mindezidáig ugyanennyi évesnek hitték magát a templomot is.

Siennai Szent Katalin az első egyháztanítók között szerepel (a 14. századból, szimbólumai a szív kereszttel, stigmák, gyűrű, tövisek és a rózsafüzér) Antiochiai Szent Margit (vértanú a 4. századból) pedig a földművesek védőszentjeként vált ismertté. Szent Margittal kapcsolatban egy legenda is fennmaradt. A vitézek nem tudták a sárkánynak ábrázolt gonoszt fogságba ejteni, és Szent Margit vezette hozzájuk, mire azok elfoghatták. A legenda nyomán a szent szimbóluma a lábainál heverő sárkány vagy ördög lett, amely szimbólum a megtalált szobor része. A plébános reménykedik, hogy ha olyan sikeresen összegyűlik a pénz a szobrok restaurálására, mint a templom javításakor történt, minden bizonnyal hamarosan teljes szépségükben láthatók majd az értékes, XVII. századi szobrok, amelyek kétség kívül a templom legrégibb kincsei lesznek. Bár többen tanácsolták, hogy tegyék pénzzé a szobrokat, erről senki hallani sem akar.