Régiónk országai nem sietik el az euró bevezetését

A szlovákiai turisták egyik kedvenc üdülőhelyének számító Bulgária a napokban tette közzé, hogy 2019 júliusától csatlakozhat az euró előszobájának nevezett Európai Árfolyam-stabilitási Rendszerhez (ERM 2), de ehhez előbb a bankoknak át kell menniük az Európai Központi Bank (EKB) tesztjén. Sőt a banki szabályozáson is változtatni kell egy kicsit, de a 7 milliós ország amúgy teljesíti az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges szabályokat. A bolgár leva már több mint egy évtizede rögzítve van az euróhoz, így a lépés semmilyen komolyabb változással nem járna.

Rögös út

A vg.hu elemzése szerint azonban mindezek ellenére nemcsak Bulgária, hanem vélhetően a többi régiós aspiráns útja is egyre rögösebb lesz az euróövezetbe, már ha egyáltalán eljutnak oda belátható időn belül. Az Európai Bizottság például hivatalosan – éppen a jó makrogazdasági helyzet miatt – támogatja Bulgária felvételét az eurózónába, erről azonban a közös fizetőeszközt használó 19 tagállam fog szavazni, és Bulgária csak egyhangú döntés esetén léphet be. Lapértesülések szerint ehhez azonban most még nincs meg az összhang, mivel Németország és Franciaország is ellenzi a bolgár euróbevezetést.

Vonakodó magyarok

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint a magyarok közel kétharmada támogatja az euróbevezetést, ami a második legmagasabb arány a régiós országok között, és 54%-uk szerint kedvező lenne a saját életükre a pénzcsere, ami minden eddiginél magasabb arányt jelent. Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarország folyamatosan közeledik ahhoz, hogy teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. A magyar kormány azonban nem siettetné a közös valuta bevezetését, mert előbb a gazdaságot szeretné felzárkóztatni az uniós átlaghoz. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az euróövezeti tagság önmagában nem szünteti meg Európa keleti felének a lemaradását, a felzárkózás legfontosabb eszköze a versenyképességet támogató tagállami gazdaságpolitika. Hasonlóan vélekednek a csehek és a lengyelek is.

A szlovákiai turisták első számú üdülőhelyének számító Horvátország a napokban, a bolgár bejelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy 2020-ig csatlakozni akar az Európai Árfolyam-stabilitási Rendszerhez. Boris Vujcic jegybankelnök kijelentette: az euróövezeti tagság természetes lépés Horvátország számára, és úgy tűnik, teljesíthető is lehet a határidő. Az Európai Bizottság májusi jelentése szerint Horvátország csak egyet nem teljesített eddig a kritériumokból: a nemzeti valuta stabilitására vonatkozó feltételt, de annak már viszonylag egyszerűen megfelel a következő két évben. Az árstabilitás terén kiegyensúlyozottan teljesít Horvátország, büdzséje tavaly – történetében először – többlettel zárt, a GDP-arányos államadósság ugyan 78% volt tavaly, de tartósan csökkenő pályán van.

Románia sietne

Románia 2024. december 1-jéig akarja bevezetni a közös valutát, ami elég ambiciózus terv, ám vélhetően ugyanolyan irreális, mint a korábbi, az euró 2014-es és 2019-es bevezetéséről szőtt álmok. Az Európai Bizottság májusi jelentése egyértelműen megállapítja, hogy a románok sereghajtók a maastrichti feltételek teljesítése terén. Csak kettőt sikerült kipipálniuk: a költségvetési hiány az előírt 3, a GDP-arányos államadósság pedig bőven a 60 százalékos cél alatt van. Utóbbi tavaly 35 százalékon állt.

Az uniós szerződések szerint az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden uniós tagállamnak csatlakoznia kell az euróövezethez. Arra viszont nincsen semmilyen kikötés, hogy milyen gyorsan kell ezt megtennie egy uniós országnak. Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország még nem vezette be a közös pénzt. Ezeknek az országoknak az államháztartási és pénzpiaci mutatóiból kétévente készít jelentést az Európai Bizottság. (mi, TASR, MTI, vg.hu)