Rangos magyar állami elismerésben részesült a Kassai Polgári Klub

Kassa. A Kisebbségek napja alkalmából tizenkettedik alkalommal adták át a magyar miniszterelnök által alapított Kisebbségekért Díjat, amelyet azok kaphatnak meg, akik az élet különböző területein maradandót alkottak a kisebbségek érdekében. A magyar parlamentben rendezett díjátadáson – Szlovákiából egyedüliként – a Kassai Polgári Klub vezetője is átvehette a Magyar Köztársaság három legfőbb közjogi méltósága jelenlétében e rangos díjat.

Csala Kornélia máig nem tudja, ki ajánlotta őket a Határon Túli Magyarok Hivatala figyelmébe, ahonnan az értesítő érkezett Kassára. „Annyi bizonyos, az illető jól ismerte az 1998-ban alakult klub munkáját, mivel a laudációban minden fontosabb tevékenységünkről szó esett. A régióbeli közösségépítő, identitásőrző és kulturális tevékenységünk megbecsülése azért is örömmel tölt el, mivel a klub nem éppen ideális körülmények között működik. Saját helyiség hiányában minden egyes rendezvényre kénytelenek vagyunk termet keresni a városban, és legtöbbször a meghívók postázására sincs pénzünk” – vázolja a helyzetet Csala Kornélia. Hozzáteszi, a Márai Emlékházban működő Kisebbségek Klubja havonta egyszer rendelkezésükre bocsátja ugyan a helyiségét, ám előfordul, hogy nem tudnak egyeztetni a termet használó többi nemzeti kisebbséggel. „Csupán egy apró irodát tudunk bérelni, a meghívott előadók gyakran útiköltség-térítés fejében vállalják a szereplést, csak néha tudunk jelképes honoráriumot fizetni. Olyan is előfordult, hogy a saját nyugdíjamból vacsoráztattam meg őket” – meséli Csala Kornélia, aki férjével együtt irányítja a klub tevékenységét – egy fillér állandó támogatás nélkül.

Lelkes aktivisták segítik munkájukat, legtöbbször ingyen vagy jelképes honoráriumért. Alkalmazottat nem tudnak foglalkoztatni, a működéshez szükséges összes pénzt pályázatok útján kell előteremteniük, némileg könnyít helyzetükön az adók két százalékából befolyt szerény összeg is. Szimpatizánsaik között szlovákok is szép számban vannak, elég gyakran szerveznek kétnyelvű rendezvényeket. „Az az elvem, hogy a magyar kultúrát bemutatni idegen nyelvűeknek csak a saját nyelvükön lehet. Ráadásul közös a múltunk, és – amint az a tavalyi Rákóczi-centenáriumon is bebizonyosodott – a szlovákokat ugyanúgy érdekli saját városuk múltja és jelene, a Kassához kötődő jelentős személyiségek élete, mint az itt élő magyarokat. Nagy hiba volna úgy állni hozzá a kérdéshez, hogy valakik ki akarják sajátítani a mi történelmünket. Ez Kassa történelme, és tény, hogy itt évszázadokon át együtt éltek különböző nemzetiségek” – mondja a klubvezető. Márai Sándort idézi, aki már a negyvenes évek elején megírta a Kassai őrjáratban: „Ezt a várost mi építettük: magyarok, németek, szlovákok.” A klub tehát nem talált fel semmi újat, csupán másokkal együtt vallják, hogy csak úgy fejlődhet és gazdagodhat a város, ha ezért polgárai közösen fáradoznak.

Lassan szlogenné kezd válni, hogy Kassa a tolerancia városa. Csala Kornélia szerint vannak, akik ezt komolyan gondolják, vannak, akik csak jó hangzása miatt ismételgetik, és akadnak, akik szlogenként sem tudják elfogadni. „Ez egy multietnikus és multikulturális város, akkor volnék a legboldogabb, ha minden kassai polgár közösnek érezné a múltunkat és a kultúránkat. Számomra lelki szükséglet, hogy a kultúráért dolgozzak, és másoknak is megmutassam azokat az értékeket, amelyek számomra fontosak. Eddig helytörténeti kutatásokat végeztünk, kiállításokon igyekeztünk bemutatni a város fontos, de kevésbé ismert személyiségeit, feldolgoztuk a kassai zsidóság történetét, amatőr roma művészeket mutattunk be. Nagy sikert aratott a kassai csehekkel közös kiállításunk Prága, Budapest és Kassa szecessziós épületeiről. Ez az anyag egyébként hamarosan újra látható lesz a Szlovák Műszaki Múzeum budaméri kiállítótermében” – tudtuk meg a díjazottól.

Vajon mennyire fogékonyak a kassai magyarok a hagyományos polgári értékrend iránt, hányan látogatják a klub rendezvényeit? Csala Kornéliától azt a választ kaptuk: általános szkepticizmus jelei mutatkoznak, s bár a nagyobbb rendezvények telt házasak, általában viszonylag szűk, de érdeklődő közönség előtt zajlanak.

Tavaly a legnagyobb tömeget vonzó esemény a Rákóczi-centenáriumhoz kötődött. A Kárpátokért Alapítvány, a kulturális minisztérium, valamint a megyei és a városi hivatal támogatásával rendezett kiállítást Rákóczi és a kuruc harcosok nyomában címmel. A látogatók átfogó képet kaphattak a korról, a Rákóczi család életéről és az 1703–1711 közti szabadságharc kelet-szlovákiai eseményeiről. A Csala Kornélia által szerkesztett tartalmas kétnyelvű katalógusból azok is megismerhették a városhoz kötődő legjelentősebb történelmi személyiség életútját.

Kik kaptak már Kisebbségekért Díjat?

A Kisebbségekért Díjat az elmúlt időszakban olyan személyiségek kapták meg, mint a Kalyi Jag és a Vujicsics zenekar, Schöpflin György filozófus, Bogdán János, a Gandhi-gimnázium alapítója, Rudolf Chmel vagy a kassai Thália Színház. Idén tizenkét személy és két civil szervezet vehette át az elismerést, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Moldován Stefánia operaénekes. (juk)