Problémás örökség

Édesanyám 2004-ben hunyt el, és a húgommal ketten maradtunk törvényes örökösök. Mivel a temetést a húgom intézte, őt hívták az ügyvédhez közvetlenül anyám halála után, ahol bejegyezték az ingóságokat, amelyek az édesanyám nevén voltak. Az első tárgyaláson a húgom nem tudott megjelenni, így csak a másodikon lett a hagyaték letárgyalva, ahol én kifogásoltam, hogy a családi ház, a kert, az udvar és a mezőgazdasági terület nem volt feltüntetve. Erre az ügyvédnő azt felelte, hogy új bírósági eljárásra lesz szükség, mert őt ezen ingatlanokról nem tájékoztatták. Két hét múlva kaptam egy másik ügyvéd által lefolytatott hagyatéki tárgyalásról szóló végzést, ahol ugyanazon név alatt, mint az édesanyám, édesapám unokatestvére, mint örökös volt megjelölve. Sok utánjárással rájöttem, hogy a bíróság tévesen egy rokonunk hagyatéki tárgyalását tartalmazó ingatlanokat mutatott fel az ügyvédünknek, csak a születési dátumuk nem egyezett. Szerintem a járásbíróság követte el a hibát, mivel téves adatokat adott ki az ügyvédnőnek. Ezért kérem a tanácsukat, hogy mi a teendőm, és hol kezdjem az újratárgyalást intézni?

Jelige: Hagyatéki tárgyalás

Olvasónk nem teljesen egyértelműen vázolta fel a helyzetet. Ha jól értelmezem, az édesanyjuk utáni hagyatéki tárgyalás során a közjegyző az ön testvérétől és a kataszteri hivataltól kapott információk alapján határozta meg a hagyaték tárgyát képező ingatlanok körét. Ezen információkat a közjegyző nem a bíróságtól kapja, hanem az örökösöktől és az ingatlan-nyilvántartást vezető kataszteri hivataltól. Ha az örökösök nincsenek pontosan tisztában azzal, hogy milyen ingatlana volt az elhunytnak, csak a kataszter által nyújtott információra lehet támaszkodni. Előfordulhat persze, hogy a kiadott információk hibásak, de a közjegyző feladata, hogy ellenőrizze a tulajdonlapon vagy a birtoklapon szereplő adatok helyességét. Ha a nyilvántartásban szereplő adatok nem elégségesek vagy pontatlanok, további dokumentumok segítségével kell tisztázni a helyzetet. Valószínűtlennek tartom, hogy ha a hagyatéki tárgyalás alatt bejelentették: az örökhagyónak egyéb ingatlana is volt, a közjegyző ezt kihagyta a hagyatéki végzésből. Ha ez a helyzet, az örökösöknek póthagyatéki eljárást kell indítaniuk. Ehhez egy beadványt kell készíteni, és ezt a helyileg illetékes járásbíróságra kell benyújtani. A beadványban azonosítani kell az eredeti hagyatéki eljárást, valamint azt az ingó és ingatlan vagyont, amely az eredeti hagyatéki döntésből kimaradt. A bíróság az ügyet kiadja egy közjegyzőnek, aki az örökösök részvételével tárgyalja a hagyatékot, és egy újabb döntést ad ki az ügyben.

A levélből azonban úgy tűnik, hogy ebben az esetben kicsit bonyolultabb lehet a helyzet. Állítása szerint az ön édesanyja hagyatékaként olyan ingatlanok voltak besorolva, amelyek valójában egy névrokon tulajdonában voltak. Kérdés, hogy mi van azokkal az ingatlanokkal, amelyek valójában az ön édesanyja tulajdonát képezték. Azokat a névrokon hagyatékába sorolták? Ha ez a helyzet, akkor két megoldás létezik. Az egyszerűbb, hogy a névrokon örököseivel tisztázzák a helyzetet, és mindkét fél önként átruházza az ingatlanok tulajdonjogát a másik félre, mint a valódi tulajdonosok örököseire. Lényegében tehát visszacserélik az ingatlanokat egy ajándékozási szerződéssel. Ha a másik fél nem hajlik erre, bírósági pert kell indítani, amelynek tárgya annak a meghatározása, hogy az adott ingatlanok az ön édesanyja utáni hagyatékba tartoznak-e. Ha az édesanyja tulajdonában lévő ingatlanokat nem örökölték a névrokon leszármazottai, akkor egyszerűen póthagyatéki tárgyalást kell indítani a fent leírtak szerint.

Gulyás Éva, ügyvéd