Pénzük nincs, a munkát viszont el kell végezni

#Vas Gyula illusztrációs felvételeEzenkívül a személyi pótlék is csökkent – a tavalyi 9 százalékról 6-6,5 százalékra –, ugyanakkor a járás nem jogalanyi iskoláiban változatlan maradt. Az iskolaigazgatók szinte az utolsó pillanatban tudták meg azt is, hogy nem kaptak keretet bérelszámolói, illetve könyvelői állás kialakítására, még részmunkaidős státusra sem. Arról már nem is beszélve, hogy a jogalanyiságot engedélyező végzést csak december végén kapták kézhez az iskolák; addig bizonytalan volt, hogyan kezdik az új naptári évet. Az iskolaigazgatók többsége úgy érzi, nem volt megfelelő a törvényi előkészítés, de a járási hivatal oktatásügyi osztálya sem tett meg mindent a maga részéről a zökkenőmentes átállás érdekében.

„Tudtuk, hogy a jogalanyiság nagyobb önállósággal, és ezzel együtt nagyobb felelősséggel is jár. Mi ezt tudatosan vállaltuk, de arra nem számítottunk, hogy ilyen megkurtított költségvetésből kell majd gazdálkodnunk – mondta az egyik igazgató. – Energiánk nagy része abban merül ki, hogy gazdasági ügyekkel bajlódunk, és nem jut időnk arra, amit ténylegesen szerettünk volna elérni a jogalanyisággal, nevezetesen az oktatás színvonalának emelésére.”

Az iskolák tehát nem kaptak külön bérkeretet adminisztratív dolgozó alkalmazására. A munkát viszont el kell végezni, ezért az igazgatók két lehetőség közül választhattak: vagy felvettek egy munkaerőt – ebben az esetben a meglévő bérkeretből és a személyi pótlékokból „kaparták össze” a szükséges öszszeget –, vagy szolgáltatásként végeztetik az adminisztrációt, az anyag- és üzemeltetési költségek tételből különítve el rá a pénzt. Ugyanakkor az iskolaügy és az iskolai önkormányzatok államigazgatásáról szóló 542/1990-es számú törvény 5. paragrafusa lehetővé teszi, hogy az átmeneti időszakban – tehát 2002. július 1-jéig – az igazgatók kérésére az önálló jogalanyisággal rendelkező iskolák számára is a járási hivatal dolgozói végezzék a bérszámfejtést. Erről a lehetőségről azonban senki nem tájékoztatta az érintetteket. Pedig a járási hivatal oktatásügyi osztályának bérszámfejtői továbbra is teljes létszámban a helyükön maradtak, csak éppen lekerült a vállukról 17 iskola adminisztratív ügyintézése. Érdekes adalék viszont, hogy november folyamán a járási hivatal oktatásügyi osztályvezetőjének közeli hozzátartozói megalakították a Primátus Kft.-t, amely december folyamán körlevélben ajánlotta fel szolgáltatásait – könyvelést, bérszámfejtést – a jogalanyiságot kérvényező iskolák számára. Ezt az ajánlatot jó néhány igazgató elfogadta, mégpedig több oknál fogva is. Egyrészt nem tudtak róla, hogy a bérszámfejtést a járási hivatal is köteles lenne elvégezni, másrészt azt hitték, hogy a szóban forgó cégnél a járási hivatal oktatási osztályának addigi alkalmazottai dolgoznak majd, akik évek óta ilyen típusú munkát végeznek. Harmadszor: mivel nem kaptak bérkeretet saját alkalmazottra, egyszerűbb volt elfogadni a felkínált szolgáltatást, mint a több szempontból speciális iskolai adminisztratív munkához értő személyt keresni. Értesüléseink szerint enyhe nyomásgyakorlásnak is ki voltak téve, hogy ezt a kft.-t válasszák, de ezt az általunk megkérdezett igazgatók nem kívánták kommentálni. Volt, aki azt mondta, nem érdekli, ki áll a társaság mögött, csak jól végezze munkáját, ennek megítélésérre pedig még kevés az eltelt szűk két hónap. Mások viszont arra panaszkodtak, hogy olyan részletes számításokat mellékelve kell átadniuk a társasának az alapanyagokat, hogy ennyi erővel akár maguk is elvégezhetnék a könyvelést. Az iskolák és a Primátus által megkötött szerződésekben egyébként három hónapos felmondási idő szerepel. Azok az iskolák pedig, amelyek saját munkaerőt alkalmaztak az adminisztratív teendők elvégzésére, azzal magyarázták döntésüket, hogy a jogalanyiságot éppen a nagyobb függetlenség érdekében kérvényezték, amihez a saját könyvelés is hozzátartozik. Egyébként akad a járásban olyan jogalanyi iskola is, amely, bár nincs saját könyvelője, nem kötött szerződést a Primátus-szal sem, tehát másnál rendelte meg ezt a szolgáltatást. Összehasonlításul tegyük még hozzák, hogy az Érsekújvári Járási Hivatal oktatásügyi osztályáról négy bérszámfejtőt csoportosítottak át a jogalanyi iskolák adminisztrációs és pénzügyeinek intézésére.

Mindezen információk birtokában kerestük fel Fonód Tibort, a Komáromi Járási Hivatal oktatásügyi osztályának vezetőjét, hogy feltegyük neki a következő kérdéseket: Miért kaptak a működtetési költségekre a kértnél 30 százalékkal kevesebb pénzt a jogalanyi iskolák? Miért kaptak alacsonyabb személyi pótlékot ezen iskolák pedagógusai? Miért nem értesítették az iskolaigazgatókat az 542/1990-es törvény adta lehetőségekről? Etikusnak tartja-e, hogy családtagjai által alapított könyvelői cég végzi az iskolák számára az adminisztratív munkákat? És végül: mi lesz az osztályán dolgozó munkatársakkal, miután április elsejével további teljes szervezettségű alapiskolák válnak jogalanyivá? ĺme Fonód úr válaszai:

– A felmerült pénzügyi problémák oda vezethetők vissza, hogy a január elsejétől érvényben lévő, az iskolák finanszírozásáról szóló 506-os törvényhez a mai napig nem hagyták jóvá a végrehajtó rendelkezéseket. Ez a jogszabály ugyanis teljesen új alapokra helyezi majd az iskolák finanszírozását: bizonyos normatív rendszer alapján, a diákok, illetve az osztályok számából kiindulva határozza majd meg, hogy hány pedagógus és hány nem pedagógus alkalmazott bérkeretét biztosítja az állami költségvetés. Azt azonban nem köti ki, hogy a nem pedagógusok közül mennyi legyen mondjuk takarító, karbantartó, vagy adminisztratív dolgozó. Az üzemeltetési költségek esetében pedig az utolsó három év átlagát és az inflációs rátát veszi alapul az új számítási mód. De még egyszer hangsúlyozni szeretném, ezek a végrehajtó rendelkezések még nem léptek érvénybe, ezért az idei költségvetést még a régi szabályok szerint kellett kiszámítani. Mi a kerületi hivataltól megkaptuk az első negyedévre vonatkozó költségvetést, amelyben külön szerepelt a jogalanyi és a nem jogalanyi iskoláknak szánt összeg. A járás csak ebből gazdálkodhat, többet nem adhat az egyes jogalanyi iskoláknak, mint amennyit maga kapott erre a célra. Megértem az igazgatókat, hogy pillanatnyilag nehéz helyzetben vannak, hiszen ki kell fizetniük az üzemeltetőket, de ez csak átmeneti állapot. Megint a már említett 506-os törvényre utalnék, amely új alapokra helyezi majd az iskolák finanszírozását. Ami a személyi pótlékokat illeti, itt is csak a kerülettől kapott pénzösszegből indulhattunk ki és a régi metodikát alkalmazhattuk, vagyis a tavaly december elsején érvényben lévő személyi állományt kellett alapul venni. Személyi pótlékra csak a bérkeretet és a törvényből adódó pótlékokat meghaladó öszszeget lehet fordítani, így jött ki az a bizonyos 6,5 százalék. A nem jogalanyi iskoláknál januárban meghagytuk a 9 százalékot, de ez nem azt jelenti, hogy 12 hónapon keresztül mindig ennyi jut majd nekik. Tavaly is előfordult, hogy egyes hónapokban egyáltalán nem kaptak személyi pótlékot a pedagógusok, tehát az évi átlag nem 9 százalék volt.

Az iskolák tájékoztatására vonatkozó kérdésére pedig csak azt válaszolhatom, hogy magam sem voltam tisztában az 542/1990-es törvényből adódó lehetőséggel, és az említett 5-ös paragrafust tudtommal más járásokban sem alkalmazzák. ĺgy nem is kínálhattuk fel azt az iskoláknak azt a lehetőséget. Akkor szereztem róla tudomást, amikor az első igazgatótól megjött a kérvény, amelyet egyébként az illető később visszavont. Úgy tudom, volt egy második kérvény is, de annak további sorsa nem ismeretes előttem. Ön szerint logikus lett volna, hogy közeli hozzátartozóim egy könyvelői céget, kft.-t alapítsanak, ha tudok erről a paragrafusról? Az iskolákat egyébként senki nem kötelezte, hogy ezzel a kft.-vel kössenek szerződést, mint ahogyan többen nem is kötöttek. Arra pedig, hogy mi lesz az osztályon dolgozó 29 személy sorsa, sajnos nem tudok érdemi választ adni. Amíg a belügyminisztérium nem adja ki a járási hivatalok új munkakörére vonatkozó utasításokat, csak találgatásokba bocsátkozhatnék. Várhatóan lesznek átcsoportosítások, a községekbe is átviszünk majd bizonyos számú munkahelyet, és vélhetően elbocsátásokra is sor kerül. Nagyon sok még az ismeretlen tényező, sőt tudomásom szerint küszöbön a hatásköri törvény módosítása is, amely újra megváltoztatná a járási hivatalok kompetenciáit. Csak annyit mondhatok, hogy eddig egyetlen alkalmazottunk sem lett elbocsátva azért, mert bérszámfejtő munkája egyes iskolák jogalanyiságát követően fölöslegessé vált.