Párkányi polgármesterjelöltek a város energiapolitikájáról, kiaknázatlan lehetőségekről és megoldásokról

Az energiaválság, a háborús helyzet és a globális gazdasági gondok miatt nem csak állami, de önkormányzati, települési szinten is spórolásra van szükség, kritikus időszak következik. Ön hol, min kezdené a spórolást a városban? Milyen közérdekű szolgáltatásokat korlátozna vagy függesztene fel?

Eugen Szabó (független): Az energiaválság gondolom, senki számára nem újdonság, már évek óta beszélünk arról, hogy takarékoskodni kell, szigetelni kell, új módszereket kell bevezetni., a környezetünk iránt is felelősséget érzünk stb. Mindezt a város már évekkel ezelőtt elkezdte, hőszigeteltük az iskolákat, a Bartók és a Szövetkezeti sori óvodát, sőt projektekbe is belefogtunk. Például a Vadasban sok mindent már geotermális vízből nyert energiával, hőszivattyúkkal fűtünk. Vagy ilyen a volt OPKS épülete is. Tehát elkezdtük, ez nem újdonság. Most, sajnos, a válság méretei óriásiak, egyszerű lépések nem lesznek elegendőek, népszerűtlen intézkedéseket is meg fog kelleni hoznunk. Például a kultúrházban, a városházán már korlátoztuk, letekertük a fűtést, minden intézményvezetőnek foglalkoznia kell ezzel. Számítások készülnek arra, hol, miben, mit kell majd korlátozni, sajnos lépnünk kell ilyen irányban is.

Pavol Slanička (Sme rodina – Hlas): Az energiaválság kicsit összetettebb kérdés annál, mint ahogy ezt értjük. Gondolok itt az innovatív technológiákra, melyek egyrészt a környezeti terhelést csökkentik, az ún. ökológiai lábnyomot kisebbítik és új energiák forrásai lehetnek – ezek jó harci eszközök az energiaválság ellen. Óriási szerencsénk, hogy Párkány kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik, nagyon sok a verőfényes napok száma. Épp ezért nekem hiányzik az olyan technológiák használata, mint például a napkollektoroké. Ezt az ügyet felvállalhatná az önkormányzat is. Például, ha lenne egy erre szakosodott csapat, beiskolázott munkások, akár az Enerbyt, akár más városi cég mellett, ők szerelhetnék a napelemeket, és ezeket közvetlenül is használhatnánk vízmelegítésre. Ezen technológiák kombinálásával több pénzt spórolnánk meg, mint a megszorításokkal. Nem beszélve arról, hogy mindezzel a jövőnket is megalapozhatnánk. A jövő egyértelműen az ökotechnológiáké. Nem azt mondom, hogy ezeket most olyan gyors tempóban sikerülne bevezetni, mint amilyen gyorsan súlyosbodik a válság, de szerintem ez az egyetlen járható út. Ezeket a módszereket használva kisebb mértékben csorbulna a komfortérzetünk, csak így ritkulnának a korlátozások, és ezek a technológiák a jövőben többszörös hasznot hoznának. Döntő momentum ebben, hogy a város milyen nagyságrendben rendelne ilyen napelemeket. Megnéztem, minél többet rendelnénk ilyen elemekből, a rendelés nagyságával arányosan az ár exponenciálisan olcsóbb lenne. Nem részletezem ezt tovább, én a zöld energiák irányába indulnék.

Juhász Olga (független): Nyilvánvaló, hogy a termálforrásainkat ilyen célokra is ki kell használni, erre technológia kell, meg pénz. Más szemszögből egy lehetséges példa városi intézmények összevonása egy épületbe. Van nekünk egy hatalmas szabadidőközpontunk, részben kihasználatlanul. Ideiglenes megoldásnak látom azt is, hogy felköltöztethetnénk hozzá más intézményeket. Évekkel ezelőtt a könyvtár és a zeneiskola költözött volna oda, tervben volt, nyilvánvaló, ezeknek az intézményeknek épületenként költségvetési vonzata van. De az így felszabaduló épületeket a város bérbe is adhatná, akár hosszú távra, tehát ebből még pénzt is tudnánk csinálni ezekben az időkben.

Ön hogyan, miképp használná fel a Vadas fürdő szabad kapacitású termálvizét, tehát, amit a Vadas nem használ fel?

Eugen Szabó (független) : Mindjárt a második polgármesteri ciklusom elején foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Elkészült egy geológiai tanulmány, amelyben azt térképeztük fel, hogy hol vannak azok a pontok a városban, ahol, ha lefúrunk, akkor termálvizet találunk. Kiderült, hogy egy ún. törésvonalon helyezkedünk el. Mert például, míg az Enerbyt kazánházánál nagy valószínűséggel nem találnánk termálvizet, és feleslegesen dobnánk ki kétmillió eurót, a Vadasnál valószínűleg lenne ilyen vízforrrás. Aztán felvetődött, hogy a jelenlegi termálkútjaink is kihasználhatók ilyen célra. Tehát döntés született, hogy a Vadas mellett egy új kazánház épülne, ahol négy hőszivattyú működne, nyolcszáz kilowattos teljesítménnyel. Ezek a hőszivattyúk dolgoznák fel a termálvizet, és aztán az így kinyert hő menne a fűtési rendszerbe, a nyugdíjasklub, Fő utca, Ady utca, a magyar alapiskola területén keresztül, és így jutnánk el a fő hőcserélő állomáshoz. Valójában ott csatlakozna mindez a fő hőelosztóra, és onnan a már kiépített rendszerre, amivel fűtünk a városban. Ez a projekt már építkezési engedéllyel is rendelkezik. Fő előnye, hogy így már 57 százalékban egyszerre villanyáramot és hőt is előállítunk, kombinált megoldással, megújuló forrásból, magas hatásfokkal. Ha ezt elérjük, akkor nagyon jó céltámogatásokat is ki tudunk erre használni.

Pavol Slanička (Sme rodina – Hlas): Ha azt a felesleges termálvizet vesszük, amit a jelenlegi furatokból használnánk fel, azzal több gondom van. Egyrészt, a termálvízért adózni kell, és látjuk például Fajkürt esetében, milyen gondok voltak, hogy ott büntetett is az állam, mert nem ültek a számok, nem fizettek adót, botrány volt. Szerintem ez az említett projekt nem jó, megalomán. Nem látom a jelentőségét. Ha Izlandon élnénk, ahol minden ház alatt hőforrás van, akkor tessék. De így nincs értelme, mert, ahogy hallottam a régi számokat, amikor a polgármester úr erről beszélt, három milliós összegre rúg a projekt értéke. Ismét a napelemekre térek rá: három millió euróból hány napkollektort vehetnénk? Persze, az a három millió ma már hétmillió, mert infláció, drágulás, tudjuk, hogy ezek a számok nem ülnének. Ráadásul ez kétkörös rendszer, tehát az elsődleges körben nyernék ki a termálvizet, ott viszont magas az üledék és lerakódás mértéke, ezért a hőszivattyúk karbantartási költsége is több és gyakoribb javítást igényelnek a berendezések. Továbbá a hőátvivő médium fagyálló anyag, de a hő minden további átadásakor hőveszteség keletkezik, mire eljut a hőszivattyúkhoz. Tehát magasak lehetnek a hőveszteségek, továbbá csak a lakosság felének fűtenénk így… A lakosság melyik felének? Melyik a lakosság jobbik fele? És még mindig itt a kérdés, mennyivel lesz, lenne ez olcsóbb, mint a jelenlegi rendszer?

Juhász Olga (független):

Természetesen a Vadas szabad termálvizét fűtésre használhatnánk a téli hónapokban. Ha olyan kapacitása van ennek a két kútnak hőfok szerint, akkor használjuk ki. Építsük ki a rendszert, csináljuk meg, csak ehhez megint pénz kell. Élnék azzal a lehetőséggel, amit a föld Párkányban magában rejt. Nyilván, erre nyáron nincs szükség, lubickoljunk, de télen emellett maradhat a fedett medence, a wellness, és ezzel együtt is működni fog.

(Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a teljes televíziós fórumot a Párkányi Városi Televízió Youtube-csatornáján tekinthetik meg).