Pályaválasztás, nyílt napok, sorsdöntő kérdések (1.)

Egyedi oktatás-nevelés a galántai gimnáziumban

Csaknem nyolcvan kilencedikes érkezett a galántai Kodály Zoltán Gimnázium nyílt napjára, a legtöbben a Galántai és a Vágsellyei járás alapiskoláiból, néhányan pedig a Szenci járásból. Marsall János igazgató a megnyitón az iskola 70 éves történelméből idézett. Egyebek mellett elmondta, hogy az itt érettségiző diákok 96 százaléka egyetemen tanul tovább. Az intézmény célja, hogy általános műveltséget adjon, hogy társadalmilag hasznos tudást, ezáltal fix megélhetést nyújtson. Kifejtette, a ma elérhető óriási ismeretanyag miatt a memorizálás a háttérbe szorul, helyette a képességek, készségek fejlesztése kap hangsúlyt. Kiemelte, az állandóan változó világunkban az egész életen át tartó tanulás vár mindenkire, felértékelődött az általános műveltség, ezért fontos, hogy a tehetség mellett szorgalmasak is legyenek a diákok és lehetőleg olyan szakmát válasszanak, amellyel nem nehézségnek érzik majd a munkavégzést, hanem örömet szerez számukra. Az igazgató részletesen ismertette a résztvevőkkel az iskolaprogramot, amelyet úgy állítottak össze, hogy megerősítsék a kötelező érettségi tantárgyakat, illetve a választott érettségi tantárgyakat is magasabb óraszámban tanulhassák a végzős diákok. Egy felmérés segítségével szemléltette, hogy anyagilag is megéri életünk első huszonöt évében tanulni, hiszen a munkával töltött évek alatt megtérül ez a befektetés a magasabb fizetések miatt. Az írásbeli érettségi vizsgák eredményei azt mutatják, hogy a galántai gimnázium végzősei általában 5-10 százalékkal az országos átlag fölötti teljesítményt nyújtanak minden tantárgyból. Marsall János beszélt még az iskolában működő szakkörökről, kultúrcsoportokról, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeiről. A szülőket arra kérte, ne hagyják rá a döntést teljesen a gyerekeikre az iskolaválasztást illetően, mert nekik még nincs annyi élettapasztalatuk, mint szüleiknek, helyette segítsék őket a döntésben tanácsaikkal.

Az igazgató az Új Szónak elmondta, legalább húsz éve szerveznek rendszeresen nyílt napot az iskolában.

„Azok a diákok jönnek el, akik komolyan érdeklődnek a gimnázium iránt. Azért jó, mert így megnézhetik a felszereltséget, az épületet, hogy hogyan zajlik a tanítás, tehát azt a környezetet, ahová készülnek. Elmondjuk azt is, hogy mire szolgál a gimnázium, de biztos vagyok benne, hogy segít az iskolaválasztásban, ha volt fizikai kapcsolata az adott intézménnyel a diáknak, tudja, milyen munka folyik ott, látja legalább a tanárok egy részét. Szencről is érkeztek érdeklődők, akiknek Pozsony nagyjából ugyanolyan távolságra van, mint Galánta. A nyílt nap arra is jó, hogy kipróbálják, milyen lehet minden nap az iskolába utazni, hiszen ez is egy fontos szempont az iskolaválasztáskor. Mivel Szencen már nincs gimnázium, már járnak ide onnan diákok. Voltak, akik a harmadik évfolyamban léptek át a pozsonyi gimnáziumból, mert megfogta őket az iskolaprogramunk. Az orvosi egyetemre készülőknek ugyanis előnyt jelentett, hogy nálunk heti 6 órában tanulhatták a biológiát és a kémiát. Az iskolaprogramunk ilyen tekintetben eléggé vonzó” – részletezte.

Míg a gyerekek a bemutató órákon vettek részt, szüleiktől afelől érdeklődtünk, miért voltak kíváncsiak a galántai gimnáziumra. Az Alsószeliből, Nádszegről, Felsőszeliből és Tallósról érkezők részben az iskola közelsége, részben a jó hírneve miatt jöttek el a nyílt napra. Mindnyájan szeretnének részt venni a dunaszerdahelyi gimnázium nyílt napján is, a végső döntést az iskolákban tapasztalt benyomások alapján kívánják meghozni. A gyerekek között volt olyan, aki már most tudja, hogy orvos, informatikus vagy tanár szeretne lenni, ezért készül tudatosan a továbbtanulásra. Néhányan azt is elmondták, gyermekük még nem tudja pontosan, milyen szakmát szeretne, de mivel jó tanuló, ezért gondolják, hogy megfelelő a gimnázium. Egyikük úgy véli, az iskola eredményei alapján fognak választani, mert mindenképpen az erősebb iskolába szeretnék járatni gyermeküket. Egy Felsőszeliből érkezett szülő hozzátette, lányának az is fontos, hogy vannak kultúrcsoportok, tehát a gyerekek művészeti oldalának kiművelésére is van lehetőség. Strešňák Gábor és Klenovics Gábor Szencről érkeztek gyermekeikkel. Mint mondták, az egykori szenci gimnáziumhoz hasonló családias légkörű iskolát szeretnének választani nekik. Mindketten egyetértettek abban, hogy nagyon pozitívak az első benyomások, láthatóan sok lehetőség van arra, hogy a diákok minden szempontból fejlesszék magukat.

„Érdekes, hogy a végzősök emelt óraszámban, szakirány szerint tanulhatják a választott tantárgyakat és a diákszínpadról is sok jót hallottunk, ami a szabadidő hasznos eltöltése miatt szintén fontos szempont” – mondta Strešňák Gábor.

Klenovics Gábor azzal egészítette ki, hogy az utazás miatt még nem döntötték el, hogy a galántai vagy a pozsonyi gimnáziumot választják-e, de Galánta amiatt szimpatikusabb, mert kisváros, az iskola családiasabb.

„Mi is a szenci gimiben tanultunk és próbálunk ahhoz hasonlót találni a lányunknak. Benne van az is, hogy ő inkább humán beállítottságú, ezért a komáromi gimnázium valószínűleg kiesik a lehetőségek közül, illetve azért is, mert oda nem tudna beutazni, ott kellene laknia. A beutazás Pozsonyba is gondot okoz akár busszal, akár vonattal, így időben nincs nagy eltérés abban, ha Szencről Pozsonyba vagy Galántára kellene utazni. A lányom teljesen el volt ragadtatva azután, hogy körbevezették őket az iskolában és az is tetszik, hogy egyfajta szabadságot adnak a tantárgyak kiválasztásában, főleg a negyedik évfolyamban” – fogalmazott.

Mindkét szülő gyermeke kizárólag magyar tannyelvű gimnáziumban szeretne továbbtanulni, ezért ellátogatnak még a komáromi és a pozsonyi gimnáziumokba is, csak ezután hozzák meg közösen a döntést.

Beszélgetés Lukovics Mária pályaválasztási tanácsadóval

A dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola az ország egyik legnagyobb, de mindenképpen a város legnagyobb létszámú iskolájának számít. Jelenleg 736 diák tanul az intézményben a kilencedik évfolyamban 91. Lukovics Mária pályaválasztási tanácsadóval arról beszélgettünk, hogy az elmúlt években mi a trend, hol tanulnak tovább a gyerekek és milyen arányban. A kilencedikesek létszáma átlagban 80 körül van, amelynek 2/3-a zömében, de egynegyede biztosan a dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumok egyikében tanul tovább. Dunaszerdahelyen két gimnázium is van, az egyik a Vámbéry Ármin Gimnázium, másik a Magángimnázium. A pozsonyi Duna utcai gimnázium és a komáromi Selye János Gimnázium egyfajta lehetőség még a kilencedikesek számára, azonban az utóbbi két intézményt kivételesen évente egy-két diák választja. Megtudtuk, ezen az éven az előzetes felmérések alapján megfigyelhető, hogy azok a diákok, akik első helyen gimnáziumba jelentkeznek, második lehetőségként nem minden esetben választanak gimnáziumot, hanem egy érettségivel végződő szakközépiskolát jelölnek meg a jelentkezési lapon.

„Nagyon ritkán mennek szlovák tanítási nyelvű középfokú iskolába a gyerekeink. Csak a nagyon tudatos, konkrét elhatározással felvértezett gyerekek hagyják el a megszokott környezetet és választják a szlovák iskolát, esetleg a kollégiumi életet. Nagyon nagyon attraktívnak kell hogy legyen az az iskola és a gyerek is nagyon kell, hogy akarjon ahhoz, hogy szlovák iskolát válasszon. Elvétve akad ilyen gyerek, aki célirányosan halad és mindent megtesz érte. Ők kivételes képességű, tehetséges, jó előmenetelű tanulók. Ezek a választott szlovák nyelvű iskolák jellemzően művészeti irányultságú szakközépiskolák, esetenként kétnyelvű gimnáziumok” – osztotta meg Lukovics Mária.

A Szabó Gyula Alapiskolában a bizonytalan gyerekeket iskolapszichológus is segíti a tehetségük, az érdeklődési körük felmérésében, amire különféle tesztek és feladatok állnak a rendelkezésükre. Nyitottak a középiskolák felé, minden lehetőséget megadnak a bemutatkozásra. Nyílt napra általában szervezetten járnak az iskolából. Ami az együttműködést illeti, több középiskola lehetőséget ad a felvételikre való felkészítésre vagy próbafelvételire. A kimutatások alapján tízből kilencen meg vannak elégedve a választott iskolával.

„Azt lehet mondani Dunaszerdahely kivételes helyzetben van, ha csak nem speciális szakon szeretne továbbtanulni a gyerek, a városban szinte minden szakirány megtalálható a helyi középiskolákban. A magyarországi középiskolákat egyáltalán nem preferáljuk, hiszen Szlovákiában az iskolakötelezettség tíz év, de ha valaki nagyon szeretné, természetesen erre is van lehetőség. Egyébként nem jellemző ez a választás” – zárta a pályaválasztási tanácsadó.

Hiányszakmákat oktatnak az érsekújvári szakközépiskolában

Az érsekújvári Építészeti Szakközépiskola kilenc szakmában nyújt szakoktatást. Építészetet, bútorkészítést és lakberendezést, munkahelyi biztonság és egészségvédelem szakot négyéves, érettségivel végződő képzésen lehet tanulni, villany-, vízvezeték-szerelő, kőműves, festő, tetőfedő és asztalos szakot pedig hároméves szakmunkásképzésben. Az oktatás szlovák nyelven folyik. A november végén tartott nyílt napon az érdeklődők képet kaphattak az iskolában folyó munkáról, oktatásról, végigjárhatták a szaktantermeket, a műhelyeket, a kollégiumot, az éttermet, a tornatermeket és arról is értesülhettek, mik a felvétel kritériumai. Az intézmény igazgatója, Katarína Töröková úgy véli, amikor a diákoknak az alapiskolából középiskolába kell átlépniük, nagyon fontos az, hogy jól válasszanak, hogy később ne kelljen komoly problémákat orvosolni az esetleges rossz választás miatt.

„A nyílt napok azért hasznosak, mert a gyerekek többnyire a szüleikkel, ritkább esetben a pályaválasztási tanácsadókkal érkeznek és közvetlen információkat kapnak az iskolától. Ilyenkor általában kiderül, érdekli-e a tanulót valamelyik általunk nyújtott szakma. A nálunk tanuló diákokkal is alkalmuk van találkozni, akiktől szintén fontos információkat tudhatnak meg” – mondta.

A tanulmányok megkezdésével kapcsolatban az igazgató kifejtette, az első hónapok azzal telnek, hogy a gyerekek megismerkedjenek a hellyel, a tantárgyak tematikáival. A sajátos nevelési igényű diákok számára az iskolapszichológus nyújt segítséget és az intézmény kapcsolatban áll a pedagógiai-pszichológiai tanácsadóval, hogy az igényeknek megfelelő oktatásban-nevelésbe részesüljenek. Az idei tanévben 365 diák tanul az iskolában. A szakmunkások folytathatják tanulmányaikat és két év alatt érettségit szerezhetnek építészet és villanyszerelő szakon. Katarína Töröková hozzátette, amennyire követik a végzős diákjaik életét, azt tapasztalják, hogy megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Az iskola duális képzésben vesz részt, vagyis a második évfolyamtól kezdve olyan cégeknél gyakorlatoznak a diákok, amelyeknél később akár el is helyezkedhetnek, illetve belelátnak abba, mi várja őket az adott szakmában.

„Az intézményünkben olyan hiányszakmákat oktatunk, amelyekkel jól érvényesülhetnek a végzősök. Az egyes cégek, vállalatok már megtapasztalták, hogy milyen jó készségekkel rendelkező szakmunkások kerülnek ki az iskolánkból és kimondottan keresik az itt végzett munkavállalókat. Olyan egyezség is van közöttünk némelyikükkel, hogy a szakmunkásképzés után érettségiző diákok már az iskola mellett elkezdik a munkát valamelyik cégnél, ahová az érettségi vizsga után felveszik őket” – egészítette ki.

Az iskolalátogatáson az egyes szaktantermekben, műhelyekben egyszerű feladatok elvégzésével próbálhatták ki magukat a kilencedikesek. A választható szakmákról a mestereknek is feltehették kérdéseiket.

(tb, já)

Hamarosan folytatjuk...