Otthonra leltek a kézművesek

Kirakodóvásár, kézműves-bemutatók, gulyásfőző verseny, jó hangulatú, magas színvonalú folklórműsor fűszerezte az ünnepet, a borús égbolttal ellentétben felhőtlen szórakozást, gasztronómiai és látványélmények sorát nyújtva a jó másfél ezres vendégseregnek.

Várhosszúréten több mint tizenöt éve virágzik a kézművesipar, azóta működik itt az ország leghíresebb fafaragó- és műbútorkészítő műhelye. Ulmann István, Bafi Lajos és Nagy György keze nyomát számos szálloda, borozó, középület és sok templom belső tere őrzi ma már, az általuk faragott köztéri emlékműveket, kopjafákat megszámolni se nagyon lehet. Mindemellett a munka mellett a kezdeményezőknek még arra is jutott erejük, hogy megszervezzék a Gömöri Kézművesek Társulását, felvegyék a kapcsolatot hasonló magyarországi szerveződésekkel, tagokat toborozzanak, nyári kézműves gyerektáborokat szervezzenek. A tevékenység olyannyira megerősödött, hogy a község vezetésével közösen egy nagyszabású terv kivitelezésébe kezdtek. Hosszadalmas szervezések és hivatali ügyintézés után egy, a pénzügyminisztériumhoz benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően megvalósulhatott a nagy álom: kézművesházat építettek és adtak át a köz javára.

A település szívében áll a kastély, amelyben Andrássy Dénes született, és ma iskolaként, óvodaként szolgálja az itt élőket. Ennek a kastélynak az új építésű szárnyában kapott helyet a Gömöri Kézművesek Háza. Praktikusan kialakított, mívesen díszített épület. Külön bejáratú műhelyekben folyhat itt a munka, a keramikusoknak és a tűzzománckészítőknek égető kemencét is telepítettek, a fa- és csontfaragók, csipkeverők, szövők, csuhésok, kosárfonók pedig ideális körülmények között dolgozhatnak majd.

Várhosszúrét arról is híres, hogy 1995-ben ez volt az első szlovákiai magyar település, amely falunapokat szervezett, téve ezt az akkoriban nem igazán kedvező politikai helyzet ellenére. Lelkes emberből máig sincs itt hiány, az egész falu talpon volt már napokkal a nagy esemény előtt. Klárik Gábor polgármester és a Csemadok-alapszervezet tagjai a Gömöri Kézművesek Társulásával együtt igazi vásári hangulatot teremtettek, a hazai mesterek mellett Nógrádból és Zemplénből érkezett kézművesek mutatták be tudásuk legjavát. A hanvai kovácsok munkáját szinte állandóan többtucatnyian figyelték, káprázatos alkotásaik ott díszelegtek a kastély mellett. Volt kádármester, mézeskalácsos, játékkészítő, tojásfestő, csipkeverők, kékfestő, fazekasok, fafaragók, bőrdíszművesek, bábkészítők, csuhé- és gyékényfonó, kosárfonó, csontfaragó, késkészítő, s ha valamely mesterséget kihagytam volna, az a bőség zavarának tulajdonítható. Végigjárva a vásárt azt tapasztaltam, mindegyik kézműves portékájának volt keletje. Reneszánszát élik a természetes anyagokból készített dísz- és használati tárgyak.

A falunapok fellépői színes, magas színvonalú műsort mutattak be, apró gyerekektől fogva a nyugdíjasokig. A Berkő, a várhosszúréti iskolások, a hárskúti Rozmaring, a Szőttes, Badin Ádám és mesemondói, a rozsnyói Búzavirág és a Haviar együttesek, a Mákvirág, a kisgyőri énekmondók, mind-mind igazi ünnepé varázsolták a várhosszúréti Gömöri Kézműves Ház avatóját és a falunapot.

A gulyásfőzők igazi gasztronómiai csemegékkel kényeztették el a vendégeket, Klárik Gábor pedig oklevelekkel és ajándéktárgyakkal köszönte meg szolgálatukat. Volt tombola, vígság, borkóstoló, táncház kivilágos kivirradtig. Mert egy intézmény átadását méltón kell megünnepelni. A további munka máris szerveződik, a kézművesek házában szakmai oktatás, gyermekprogramok, táborok kapnak helyet. A gyarapodás kézzelfogható, a ház áll, a hagyományoknak otthona teremtődött.