Összevonják a két magyar iskolát?

Az intézmény kényes helyzetbe került az elmúlt évben bekövetkezett komoly létszámcsökkenés miatt. Két lehetőség merült fel: vagy összevonják a városközpontban lévő Tompa Mihály Alap?iskolával, és így egy közel ötszázas létszámú, két épületben működő, de közös igazgatóság alá tartozó iskola jön létre, vagy feltöltik a diáklétszámot a Ferenczy István Alapiskolában és önálló intézményként működik tovább. Mindkét megoldásra van esély, az első variáció a képviselőkön múlik, a második pedig azokon a szülőkön, akik az önállóságért harcoló iskolába íratják gyerekeiket, ha az intézmény vezetőségének sikerül őket meggyőznie. A Nyugat lakótelepen lévő Ferenczy István Alapiskolában nem az alsó tagozatos, iskolakezdő gyerekek létszámával van gond. A probléma az, hogy ebben a tanévben ötödik osztályt sajnos már nem tudott nyitni az iskola. Sokan nyolcosztályos gimnáziumban folytatták tanulmányaikat, többen pedig a Tompa Mihály Alapiskolában voltak kénytelenek az ötödik évfolyamot elkezdeni. Információink szerint tizenhárom szülő írásos nyilatkozatban igazolta, hogy a 2008/2009-es tanévben az ötödik évfolyamba a Nyugat lakótelepi iskolába íratja át gyerekét. Ennyi tanulóval már lehet osztályt nyitni, ami az iskola teljes szervezettségének visszaállását és a jogalanyiság megmaradását jelentené. A fenyegető összevonás miatt már többször próbáltak egyeztetni az érintett iskolák és a civil szerveződések képviselői. A szakmai megközelítés szerint a jogalanyiság megszűnése, a két iskola összevonása, újraszervezése volna a legpraktikusabb, hosszú távú megoldás. Több elemzés szerint a gyerekek és a pedagógusok számára is ez lenne a legelőnyösebb. A Nyugat lakótelepi Ferenczy István Alapiskolában továbbra is magyarul folyik az oktatás, nem lenne zsúfoltság, teljes évfolyamok azonban nem maradnának. A szülőkkel való egyeztetés után feltöltődhetnének az osztálylétszámok, és elbocsátásra sem lenne szükség. A hosszú távon fenyegető demográfiai csökkenés sem veszélyeztetné az iskolát. Ez a megoldási javaslat azonban az iskolaszék, az iskola vezetése és a szülők számára nehezen elfogadható, a városi önkormányzat magyar képviselői számára pedig bizonyos presztízsveszteséget jelentene.

A mostani önkormányzati ülésen június végéig adtak időt arra, hogy rendezzék a sorokat. Orosz István, a Városi Tanügyi Hivatal szakembere azonban azon a véleményen van, hogy az ügy végére már az áprilisi önkormányzati ülésen pontot kell tenni. „A döntést most elodázták. Tudjuk, hogy az iskola kijelentette, lesz elég gyerek az évkezdéskor. Biztosíték azonban erre sajnos nincs, ezt az igazgató asszony is elismerte. Nem tudjuk, valójában hány gyerek kezd szeptemberben az iskolában. Arra kell felkészülnünk, hogy a törvény által megszabott kötelességeknek eleget tegyünk. Júniusban már késő lenne tárgyalni, mert mindenféle, akár az összevonást, akár más megoldást tartalmazó változtatást június végéig kell tudatni a szaktárcával. Ezt még véleményeznie kell a tanfelügyelőnek és a járási tanügyi hivatalnak. Áprilisban, gondolom, mindenki előáll valamilyen megoldási javaslattal” – mondta Orosz István. (szasz)

Az osztály tanulóinak fele roma

A közvéleményt hónapok óta foglalkoztatja az iskola kérdése. Annyit mindenki tisztán lát, hogy Rimaszombat és a környék magyar lakossága csak nagyon nehezen képes fenntartani két teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű alapiskolát. Emellett még a nyolcéves egyházi gimnáziumban is nyílik ötödik osztály. Ez azonban csak a probléma egyik része. A másik oldala az, hogy vannak szülők, akik nem szívesen látnák a gyereküket olyan osztályban, ahol igencsak nagy számban hátrányos helyzetű vagy roma gyerekek vannak. Az ötödik évfolyamok általában ilyen, a térség településeinek kisiskoláiból felkerülő gyerekekkel töltődnek fel, van olyan osztály, ahol ezeknek a gyerekeknek az aránya meghaladja az ötven százalékot. (szasz)