Összefogásból született

Szentpéter. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulója tiszteletére haranglábat szenteltek augusztus 6-án a községben. Az ünnepség Szalai Gábor egyetemi tanárnak Kapisztrán Szent János és a magyarság a keresztény Európa védelmében című történelmi előadásával kezdődött. A szentmisét követően Kiss Rigó László, szeged-csanádi megyés püspök megszentelte a templomkertben felállított haranglábat, majd Vitáz Kovács György, tengerész fedélzetmester, a királyi hajósnép hagyományainak őrzője egy percig húzta a harangot. „Ez a harangszó a magyar nemzet és a keresztény világ egységét szimbolizálja – e szavakkal nyitotta beszédét Sárközi János, Nyitra megye közgyűlésének képviselője, a haranglábállítás egyik kezdeményezője. – Egyben a felvidéki magyarok összefogásának jelképe is, hiszen az alapanyagául szolgáló tölgyfát a Zoboraljáról, a gímesi erdőkből kaptuk, a fát a csallóközi, egészen pontosan a tanyi Zsapka Károly fafaragó munkálta meg, a harangot pedig a zsitvatői Komjáti László öntötte.”

A szónok szerint a sors fintora, hogy a királyi Magyarországhoz tartozó nándorfehérvári csata emlékére az egykor ugyancsak Magyarország részét képező Szentpéteren állítanak haranglábat; ma pedig, bár különböző történelmi okokból, mindkettő az anyaország határán kívül található. Majd Mindszenthy József bíboros, esztergomi érsek szavait idézte, miszerint mi Isten akaratából születtünk magyarnak, és ezt a teremtői rendelkezést soha nem szabad elfelejtenünk. Ezért is kell méltó emlékeket állítani sorsfordító, nagy történelmi eseményeink tiszteletére, és örökül hagyni azokat a további nemzedékek számára. Az ünnepségen jelen voltak az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság tagjai is, Bóta László főtitkár vezetésével.

A haranglábállítás ötlete Sárközi János és Karaffa János, felbár-bakai plébánostól származik, a megvalósításából a Szüllő Géza Polgári Társulás, a Pázmaneum, a szentpéteri magyar szervezetek és több magánszemély is kivette részét. „Komoly összefogás eredményeként születhetett meg ez a harangláb, és köszönet érte mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy méltón emlékezhessünk erre a magyarság és az egész keresztény világ sorsát meghatározó eseményre” – tette hozzá Sárközi János.