Ódor Lajos volt az első idei kávéházi beszélgetés vendége, az érsekújvári magyar gimnazistákkal is találkozott

A kávéházi beszélgetések állandó, mindig felkészült házigazdája H. Nagy Péter irodalomtörténész, egyetemi tanár a Mindentudók kézikönyvéről faggatta Ódor Lajost. A „nagy kék” könyvet, amely már most népszerű az olvasók körében, Vályi Horváth Erika remek műfordító fordította magyarra, a találkozóra hozott valamennyi példány gazdára lelt. Érsekújvári napját Ódor Lajos a Pázmány Péter Gimnáziumban kezdte, ahol Peternai Zsuzsanna igazgató fogadta a pedagógusokkal és a diákokkal. Rendkívül értő és érdeklődő közönségként értékelte az érsekújvári gimnazistákat a könyv szerzője, mondván, nem minden iskolai beszélgetésen tapasztalt ilyen mértékű nyitottságot, kíváncsiságot a fiatalok részéről. Az esti találkozón is záporoztak a kérdések.

Stugel Tibor, a KultúrKorzó elnöke és Kis Péter alelnök mintegy kétszáz érsekújvári és térségbeli vendéget üdvözölhetett irodalmi találkozón. H. Nagy Péter a Mindentudók kézikönyvének, illetve a szerző bemutatásával kezdte a találkozót, majd teret adott a közönségnek. Ódor Lajos szerint olyan gyorsan jött létre a változás a szociális hálókon keresztül, hogy sem az oktatásügy, sem a szülők nem voltak kellőképpen felkészülve. Nem könnyű elmagyarázni a csemetéiknek, hogyan válogassák ki az információs özönből mindazt, ami lényeges. Ez volt a könyv egyik alapgondolata. Pataki Tamás a Kompromisszum közéleti kezdeményezés tagja kérdésében azt feszegette, miért távoznak a diákok az országból.

„Az oktatásügyben arra kell koncentrálni, hogy a fiatalok, akik perspektivikusak az ország számára, itt maradjanak, vagy ha esetleg kimennek külföldre, akkor később jöjjenek vissza és itt próbálják kamatoztatni a tudásukat. Próbáltam ezt az elmúlt időszakban hangsúlyozni. Nincs még egy ilyen ország a környéken, ahol több egyetemista megy külföldre, mint amennyi jön. Sem Magyarországon, sem Csehországban nem ez a helyzet. Nálunk úgy van, hogy 10 ezer diák jön ide, de 30 ezer megy ki külföldre, és alig akar valaki visszajönni. Ha megnézzük a nagy számokat, mintegy 70 százaléka a diákoknak Csehországban, nagy része Magyarországon tanul tovább, aztán említhetnénk Hollandiát, vagy Nagy Britanniát. Próbáltunk stratégiát kialakítani arra, milyen lépéseket lehetne tenni annak érdekében, hogy ez ne legyen így. Nem arról van szó, hogy pár száz euróval visszacsalogassuk őket. Aki tényleg tehetséges, annak olyan környezetre van szüksége, ahol jól tudja végezni a munkáját, de legyen jó iskola a gyerekeinek, legyen jó az egészségügy, tudjon hol élni és becsüljék meg. Fontos olyan körülményeket kialakítani az országban, amelyek azt sugallják a jövő generációjának, hogy maradjanak itt, vagy jöjjenek vissza, mert itt érdemes boldogulni”

– hangsúlyozta Ódor Lajos.

Elmondása szerint, ha mindenki elsőrangú polgárnak érzi magát az országban, kevesebben mennek el, vagy később visszatérnek. A felszólalók egyike, Lehocky Zsuzsanna pedagógus elmondta, örömmel hallotta, hogy Ódor Lajos a szívügyének tartja az oktatásügyet. Az érdekelte, véleménye szerint milyen reformokra lenne szükség?

„Ha idehívnánk egy Nobel-díjast és megkérnénk, csináljon egy reformtervezetet Szlovákia oktatásügyére, azzal felbosszantanánk néhány szülőt és tanárt. S mikor látnánk az eredményeket? Talán 8-10-15 év elteltével. Hogyan lehet ezt eladni politikailag? Hogyan lehet megértetni a kormánnyal, hogy most fájni fog, népszerűtlenek lesznek az intézkedések, de mindez meghozza az eredményeket. Hangsúlyt kellene helyezni a kritikus gondolkodásra. A műveltség, az oktatás nincs a húsz legfontosabb prioritás közt, a pedagógusokat nem becsüli a társadalom”

– mondta egyebek közt Ódor Lajos. Stugel Tibor is szót kért és elmondta, a komáromi Selye János Gimnáziumban évfolyamtársak voltak Ódor Lajossal. Tudni szerette volna, mit jelent számára, hogy a Selye János Gimnáziumból, magyarként indult és került oda, ahová? „Arra mindig nagyon büszke voltam, mi nagyon jó osztály voltunk, sokat lehetett meríteni a remek diákközösség erejéből. Ez fontos, amikor egy 15–18 éves fiatal egyfajta belső küzdelmeket is vív saját magával. A gimnázium felkészítése után a főiskola elvégzése sem volt olyan nehéz. A kilencvenes években lehetetlen lett volna, hogy valaki magyar miniszterelnök legyen Szlovákiában, most ez nem volt kérdés, sőt az elnök asszonytól is kedvező reakciót kaptam miután elmondtam neki, hogy magyar nemzetiségű vagyok. Azt válaszolta, hogy annál jobb” – tudtuk meg Ódor Lajostól.

„Jól választottuk meg a helyszínt, mert a korábbi kávézóba be se fértünk volna ennyien”

– jegyezte meg Kis Péter, majd elmondta, a következő találkozójukat március 15-én tartják a Gyöngyhajú lány Omega musical bemutatásával a Millennium Sportcsarnokban, amelyre várják az ünnepelni vágyó közönséget.