Nincs elég magyar gyerek Zoboralján? Alapítsunk még egy iskolát!

Közben a zsérei magyar tagozat bezárt, Alsóbodokon két évig nem volt magyar elsős, és az idén Pogrányban és Nyitracsehin sem lesz. Mindezek ellenére van, aki abban látja a megoldást, hogy a meglévők mellé még egy iskolát hoz létre. 

Ez a valaki a komáromi Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium és több más nonprofit szervezet alapítója, az Atlantis élményközpontok tulajdonosa. Április közepén az MKP honlapján és a Nyitrai járásban szórólapokon hirdette meg, hogy felvételt hirdet a pogrányi Talentum Zoboraljai Magyar Nevelési Nyelvű Magán Óvodába és a Talentum Zoboraljai Magyar Tannyelvű Magán Alapiskolába. A kínálat lenyűgöző, az alapító azt ígéri, hogy az iskolában nem lesz házi feladat, sem tandíj, lesz viszont tízfajta ösztöndíj, minden diáknak ingyen laptop és ingyen tízórai, ebéd, uzsonna, liszt- és tejallergia, valamint cukorbetegség esetén is. Három iskolabusz ingyen hozza és viszi a gyerekeket a környékről, az első osztályban két tanítőnő oktat egyszerre, négy idegen nyelvet tanítanak, minden gyerek ingyenesen vesz részt sí-, úszás- és lovaglótanfolyamon, természetiskolában. Biztosítják a nyári táborokat, rendszeres orvosi és fogorvosi szűréseket, a gyerekekre reggel héttől délután öt óráig felügyelnek az iskolában, ahol művészeti alapiskola, valamint sport- és szabadidőközpont is fog működni. 

A nem létező iskola 

Az óvodában is ígérnek ingyenes étkeztetést, három idegen nyelvet, úszásoktatást és számítógépes ismeretek oktatását. Hogy mindezt miből és mi rá a garancia, az az április 13-án tartott nyílt napon nem derült ki. Mi is ott voltunk, tíz szülővel és hat pogrányi pedagógussal együtt. Utóbbiakat főleg az érdekelte, mi lesz a jelenleg huszonegy gyerekkel működő helyi alapiskola sorsa, mert szeptembertől a kilenc osztályban tizennégy gyerek marad, és az önkormányzat így nem tudja fenntartani. Azt is mindenki tudta már, hogy a helyi képviselő-testület március 26-i ülésén elfogadta azt a határozatot, amellyel 2018. szeptember 1-től a komáromi székhelyű Talentum nonprofit szervezetre ruházta át a helyi magyar alapiskola működtetésének jogát. „Ebben láttuk az iskola megmaradásának esélyét. Veszítenünk nincs mit, bízunk abban, hogy sikerülhet a dolog” – mondta Hajdú László pogrányi polgármester. Azt, hogy ki kereste fel az ötlettel, nem akarta elárulni. 

Akárhogy is, az iskola működtetéséről szóló szerződést még nem írták alá és az új magániskolát az oktatási minisztériumban sem jegyeztették be. Márpedig ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy beiratkozást hirdessenek, és szeptemberben elkezdhessék az oktatást. „Mindegy, hogy új iskola alapításáról van szó, vagy csak a fenntartó változik, március végéig kell kérvényezni a besorolást az oktatási intézmények hálózatába. Aki ezt később teszi meg, az már csak 2019 szeptemberétől nyithat iskolát és beiratkozást sem hirdethet. Az a szülő, aki ilyen iskolába íratja a gyerekét, nem tudja a felvételről szóló határozattal igazolni ezt a tényt, mert hivatalosan nem létező intézményről van szó” – figyelmeztet az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője, Prékop Mária. Négy idegen nyelv tanításáról szó sem lehet, mert a magyar iskolákban nincs annyi szabad óra, és az új tantárgyak bevezetése sem elhatározás kérdése, mindegyikre tantervet kell jóváhagyatni. 
 

Ingyenebéd konyha nélkül 

Tantervet a nyílt napon nem látunk, az alapító csak ígéretekkel tud szolgálni. Felsorolja ugyan, hogy a gyerekek kézzel alig fognak írni, mert a pedagógus majd mindent elküld a laptopjukra, és hogy mennyi mindenféle érdekes foglalkozás várja őket a társastánctól a rajzon át a horgászásig, de a szülők konkrét kérdéseire nem tud vagy nem akar válaszolni. Amikor egy koloni édesanya a költségvetésről kérdezi, azt mondja, az még nem kész, mert a jelentkező diákok számától függ. Az iskolabuszokban pedagógusok felügyelnek a gyerekekre, és a tanítás után is pedagógusok foglalkoznak majd velük – sorolja, csak épp az ott ülő pedagógusokkal felejtett el egyeztetni a rengeteg túlóráról és az ezért járó fizetségről. 

A nagycétényi Berkes Mária kérdésére kiderül, hogy az ingyen koszttal nem lesz gond, mert az iskolának lesz élelmiszerbankja, és adományokra is számítanak. Hogy hol fogják főzni, az a csillagokban van, mert a magyar alapiskolának nincs saját konyhája, a helyi szlovák alapiskolában pedig, ahová most járnak ebédre a magyar iskolások, nem is tudnak a dologról. „Szabó úr felkeresett, ismertette a terveit, de a főzésről nem volt szó. Állami intézményként nem is tudnánk ezt vállalni” – mondta a pogrányi szlovák alapiskola igazgatónője, Adriana Vojtlová. 

Újabb szülői kérdésre azt is elmondja Szabó Zoltán, hogy a négy idegen nyelv a cseh, a lengyel és az angol lesz, illetve még valami, amit majd eldöntenek. Az iskolában különös hangsúlyt kap majd a pénzügyi ismeretek oktatása, a társas kapcsolatok, a konfliktuskezelés és a szexuális nevelés, „mert ezek a mai világ legnagyobb kihívásai” és mindent másként, élményközpontúan fognak oktatni. Kérdésünkre, terveze e pedagógusok számára átképzést, azt mondja, az is lesz a nyár folyamán. Az érintettek megrökönyödve hallgatják, mert egyelőre szerződésük sincs, azt sem tudják, milyen feltételekkel dolgoznának majd szeptembertől, ha egyáltalán lesz hol. „Velünk senki nem beszélt sem szerződésről, sem tantervről, semmiről” – mondja Bús Éva, a pogrányi iskola pedagógusa. 

A szlovákokra is számít 

Szabó Zoltán azt ígéri, hogy a pogrányi iskolát akkor is átveszi, ha egyetlen új diák sem jelentkezik, és a folytonosság biztosított, mert Šonkoľ Zoltán marad az igazgató. Šonkoľ Zoltán erről egyáltalán nincs meggyőződve: „Pogrányban szeptembertől nem lesz első, ötödik, hatodik és nyolcadik osztály, még a tanárok órakötelezettségét sem tudjuk megoldani. A bodoki magán-középiskolával tárgyaltunk arról, hogy a mi pedagógusaink ott is oktatnának, ebben a helyzetben jelentkezett Szabó úr. Konkrétumokról még nem beszéltünk, de van egy határ, amit megenged az embernek a becsülete. Kilenc éve vagyok ebben az iskolában igazgató, annak, hogy az itteni, egyformán nehéz helyzetben lévő iskolák egymástól vegyenek el gyerekeket, nem akarok részese lenni. Aki ismeri Zoboralját, az tudja, hogy itt nem fog a szlovák gyerek magyar iskolába járni, még laptopért és ingyenebédért sem. Ott tartunk, hogy már csak a meggyőződéses magyarok íratják hozzánk a gyerekeiket, sajnálom, hogy pont őket bizonytalanítjuk el ilyen komolytalan próbálkozásokkal.” Szabó Zoltán azt állítja, ő nem a többi iskolától akar gyereket elvenni, olyan szolgáltatásokat fog nyújtani, amelyekkel azokat is megnyeri, akik egyébként nem jelentkeztek volna magyar iskolába. Pár éven belül kétszázas létszámú iskolára számít. „Nem a többi iskola ellen, a magyar gyerekekért hozom létre ezt az iskolát. Ez nem politika, nem magánvállalkozás, ez egy nemes ügy, amelyet támogatok” – bizonygatja, miután a jelenlévők közül többen is felvetik, hogy ebben a régióban magyar gyereket csak a többi iskolától vehet el. „Olyan központot szeretnénk, amely gyújtópontja lesz ennek a közösségnek. A zoboraljaiak még nem is tudják, hogy pont ez hiányzik nekik” – érvel. 
 

Túl szép, hogy igaz legyen 

A szülőket mégsem sikerül Szabó Zoltánnak meggyőznie, a nyílt napról úgy távoznak, hogy az egész túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. A koloni Balkó Norbert azt mondja, semmire sem lát garanciát. „A kislányomat beírattam Kolonba, és ezek után ott is marad.” Baráth Jenő egyetért vele: „Ha minden rendben volna, és tisztességes úton menne, Szabó úr válaszolt volna a kérdéseinkre” – legyint. 

Nemcsak ők kételkednek Szabó Zoltán szavaiban, de a környékbeli alapiskolák igazgatói is. „A magyar tantestület előtt felvázolta a terveit, de ha valamire rákérdeztünk, csak azt mondta, hogy majd megoldja, minden rendben lesz. Különösen az háborított fel, hogy a magyar óvodások szüleinek névre szóló meghívókat küldött szét. Azt mondta, a Nyitra és Vidéke Célalaptól kapta a neveket, de milyen jogon? Hogyan adhattak ki neki személyes adatokat? Nekünk egy diák is hiányozna, főleg úgy, hogy szórványmentés ürügyén szélhámosságba viszik bele a szülőket” – mondja Maga Judit, az iskola magyar tagozatát vezető igazgatóhelyettese. 

Zilizi Zoltán, a Nyitra és Vidéke Célalap elnöke azt állítja, nem tudja, ki adta ki a magyar gyerekek adatait Szabó Zoltánnak, de nem is ez a lényeg, mert jó szándékkal tette. „Ez egy új szemléletű koncepció, és azt gondolom, mindenkinek kell adni esélyt, aki a magyar iskola ügyét támogatja. Az egészséges verseny nem egymás kiszorításáról szól, a többi iskolát még ösztönözheti is a konkurencia” – véli. A nagycétényi alapiskola igazgatónője, Gregor Ildikó nem így lája a dolgot. „Megkérdőjelezzük az említett magánalapiskola létjogosultságát, s egyben az alapítók, szervezők szándékát. Csak sajnálni tudjuk, hogy iskolánk mint Zoboralja legnagyobb magyar iskolája nemhogy évek óta nem részesül hathatós támogatásban, de mindinkább veszélyeztetve érzi magát a joggal megkérdőjelezhető magánszándékok miatt” – mondja. 

Széltoló vagy megváltó? 

Alsóbodokon az elmúlt két évben nem volt magyar elsős, most öt lesz. Brath Valéria igazgatónő szerint a saját falujukban kellene maradniuk. „Húsvét előtt a helyi középiskolában mutatkozott be Szabó Zoltán a meghívott iskolaigazgatóknak. Arról beszélt, hogy megmenti a pogrányi iskolát és a többi magyar iskolával szeretne együttműködni. Amikor láttam, hogy a szórólapokon az 1., az 5. és a 6. osztályba toboroz diákokat, felhívtam, hogy nem erről volt szó, és tisztességtelen dolognak tartom, hogy valaki a mi kárunkra próbál vállalkozni.” A koloni alapiskola igazgatója, Masaryk Gyula is azt mondja, a hallottak alapján bízik abban, hogy az idén beíratott öt magyar elsős nem megy Pogrányba. Az Alsóbodoki Vállalkozói Magánszakközépiskola igazgatója, Hajtman Béla viszont üdvözli a kezdeményezést. „Lehet, hogy amit mi nem tudtunk megtenni, azt egy kívülálló megteszi. Végre egy olyan lépés, ami az egységesítéshez vezet. Én látok ebben lehetőséget, és nagyra becsülöm, hogy valaki belevágott.” Kérdésünkre, mivel győzte meg Szabó Zoltán, azt mondja, mindenhez hajlandó odaállni, ami a megmentésüket jelentené. Már ha lesz mit megmenteni, mert a középiskola most 37 diákkal működik, ebből 14 negyedikes, és az oktatásügyi adatközpont Proforient programja szerint az április 20-i zárásig az első körben egy, a másodikban két diák jelentkezett hozzájuk. 
 

A szülőkön múlik 

A botrányba fulladt nyílt nap óta a sajtó és más iskolák képviselői is csak az önkormányzat írásos engedélyével léphetnek a pogrányi magyar iskola területére. Ebben állapodott meg a helyi polgármesterrel Szabó Zoltán, aki maga is örülhet, hogy beengedik. Az ígéretekből egyelőre annyi teljesült, hogy megérkezett egy szállítmány ütött-kopott iskolabútor. Az április 20-i nyílt napon csak két szülő és két pedagógus vett részt, a 21-ére, a budapesti állatkertbe meghirdetett kirándulásra nem volt jelentkező, és hivatalosan a magyar alapiskolába és az új óvodába sem írattak be senkit. 

A Talentum iskola sorsa innen kezdve a szülőkön múlik. Nekik kell eldönteniük, hisznek-e az ígéreteknek, bíznak-e abban, hogy a szlovák gyerekek és az ingyenkoszt fogják megmenteni a zoboraljai magyar oktatást, vagy lesz annyi eszük, hogy belássák, ez csak az itt élő magyarokon múlik. Messziről jött ember azt mond, amit akar, és amit nem szégyell – nyilván ezért is nem vállalták fel a projektet nyilvánosan a helyi iskolaszervezők – de ez nem jelenti azt, hogy mindent el is kell hinni neki. Szabó Zoltánnak vannak tapasztalatai, olyannyira, hogy 2010-ben olyan fiktív tanfolyamokat is el tudott számolni közel hárommillió forint értékben az Apáczai Közalapítvány felé, amelyek meg sem valósultak. Igaz, az alapítványnál ezt nem vették zokon, az Új Szónak azt nyilatkozták, hogy papíron minden rendben van. Nem kizárt, hogy a Talentum iskola diákjai is csak papíron fognak létezni valamelyik magyarországi alapnál, ahol a pénzt osztják, miközben a működő iskoláknak, óvodáknak ugyanazokból a forrásokból semmi nem jut. És az egészben ez a legszomorúbb. 

Szabó: A bizonytalanokat akarjuk meggyőzni

Új magyar magániskolát indítana szeptembertől Zoboralján a komáromi Szabó Zoltán. Azt ígéri, olyan feltételeket biztosít, amelyek nemcsak a tétovázó magyarokat, hanem a szlovákokat is odavonzzák. 

Miért gondolja, hogy ebbe a régióba, ahol a létező magyar iskolák is veszélyben vannak, még egy iskola kell? 

A pogrányi önkormányzat tájékoztatott arról, hogy ha júniusban elmegy a hét kilencedikes, szeptembertől csak tizennégy gyermek marad, és így már nem tudják fenntartani az intézményt. Csak két lehetőségük volt: vagy kérik az oktatási minisztériumot, hogy törölje a rendszerből az iskolát, vagy megkérnek egy civil szervezetet, hogy próbálja meg működtetni. Így került a képbe a Talentum nonprofit szervezet. 

A pogrányi önkormányzat átruházta a Talentumra az iskola működtetésének jogát. A szerződést már aláírták? 

Még nem. 

Az épület bérleti díjáról és a fenntartási költségekről született megállapodás? 

Fizetünk majd bérleti díjat, és az épület fenntartási költségeit mi fogjuk állni, a pontos összegekről még tárgyalunk. 

Kire számítanak? Zoboralján annyira kevés a magyar gyerek, hogy csak a létező iskoláktól tudnak elvenni diákokat. 

Nem ez a célunk. Alsóbodokon van huszonhét óvodáskorú magyar gyermek, és az ottani magyar alsó tagozaton ketten tanulnak. A magyar gyerekek nagy része a helyi szlovák iskolába megy, vagy Nyitrára hordják a szülei. Őket akarjuk megnyerni. 

Mindenhol osztottak szórólapot, tehát számítanak azokra a magyar gyerekekre is, akik Nagycéténybe vagy Gímesre mennének. 

Tizenhét faluban tájékoztattuk a lakosságot Csiffártól Nagykérig. Olyan szlovák településeken is, mint Nagylapás vagy Kiscétény, ahol új lakónegyedek épülnek. 

Első, ötödik és hatodik évfolyamba hirdettek felvételt. Azért, mert pont ezek az osztályok üresek a pogrányi iskolában? 

Abból indultunk ki, hogy elsőbe jöhetnek az óvoda befejezése után, ötödikbe bármelyik kisiskolából, akár szlovákból is, hatodikba pedig azok, akik nyolcosztályos gimnáziumba szeretnének menni ötödik után, mert a jövőben középiskolában is gondolkodunk. 

Az Alsóbodoki Vállalkozói Magán-szakközépiskola jönne ide? 

Ilyenről nem tudok. 

Nem is számolnak ezzel? 

Amivel most számolok, az az, hogy szeretnénk itt óvodát is nyitni. 

Hol? 

Az iskolaépület alsó traktusában. A közegészségügyi hivatal már beleegyezett, ezért ezt is meghirdettük Pogrányban és a közeli falvakban. Tíz gyerekkel indulnák, egyelőre ennyinek tudunk helyet biztosítani. 

Biztos ez? Mert egyelőre a Csemadoknak van érvényes bérleti szerződése a helyiségre. 

Tárgyalunk velük, és bízom a megegyezésben. 

Az iskolában a pogrányi tantestülettel számolnak? 

Az alap a pogrányi tantestület, de a jelentkező diákok számától függően valószínűleg szükség lesz új tanárokra is. 

A szórólapok szerint nem lesz tandíj, sem kosztdíj, az iskolásokat ingyenbuszok hozzák-viszik, tabletet kapnak, lesz nyelvoktatás, művészeti alapiskola, kirándulások, táborok. Miből fogják ezt fianszírozni? A Bethlen Gábor Alaptól kapnak támogatást? 

Magyarországról egyetlen forint támogatást sem kaptunk, most sincs folyamatban semmiféle pályázatunk, de nem mondom, hogy a jövőben sem lesz. Az elmúlt hét évben Atlantis néven szórakoztató- és foglalkoztató-központokat létesítettem, valamint pedagógiai eszközöket fejlesztettem. Az ebből származó bevételeimet fogom a zoboraljai magyar oktatásba fektetni, mert hiszek abban, hogy ez jó és nemes ügy. 

Biztosan készített költségvetést. Hogyan látja, honnan kezdve éri meg ez a vállalkozás? 

Mi nemcsak iskolát akarunk itt létrehozni, hanem egy élethosszig tartó regionális művelődési és szabadidőközpontot, amelynek folklóregyüttese, tánccsoportja, színjátszó csoportja, zenekara, énekkara lesz. Szeretnénk bevonni mindazokat a fiatalokat, akik magyarok, félmagyarok vagy magyar származásúak, vagyis van valamilyen kötődésük a magyar kultúrához, és erre normatív támogatás jár az államtól. Az iskola egész napos lesz, hogy a gyereket ne kelljen nyelviskolába, művészeti alapiskolába vinni a szülőnek, hanem itt abszolváljon mindent. 

Mégis ön mennyit szán minderre a saját pénzéből? 

Adományokra is számítunk. Németországból bútorokat kapunk, és saját élelmiszerbankunk is lesz. Az alapanyagokból a helyi szlovák iskola konyháján fognak főzni nekünk. 

A lisztérzékeny, laktózérzékeny vagy cukorbeteg gyerekek speciális kosztját is? 

Igen. Amíg nincs saját iskolakonyhánk, így fogjuk a kosztot bebiztosítani. 

Vannak, vagy lesznek saját iskolabuszaik, amelyekkel a gyerekeket szállítanák? 

Nincsenek, és nem is fogunk venni, bérelni fogunk buszokat. 

Ismeri ön ezt a régiót, tudja, hogy mennyire asszimilálódott? Hogy már a magyar származású szülők többsége is szlovák iskolába járt és szlováknak vallja magát? 

Nyitrára jártam a pedagógiai főiskolára, aktív részese voltam az itteni kulturális életnek, és bízom abban, hogy fellendíthető. Egy falu egy ekkora iskolát nem tud eltartani, itt mindenképp arra van szükség, hogy összekapcsoljuk az értékláncokat: óvoda, iskola, ki tudja, majd később középiskola is. Óvodát nemcsak itt szeretnénk, hanem Nyitrán is. 

Kinek? 

Nyitrának ezerhatszáz magyar lakosa van. 

Többségük hetven éven felüli. 

Igen, de vannak köztük egyetemisták, tanárok, most indul a Jaguar autógyár, sokan költöznek ide albérletekbe. Egy kis óvodát Nyitra biztosan elbír, és ha már lesz a környéken két-három magyar óvoda, ezekre épülhet a magyar iskola. 

De ugye tudja, hogy a többi magyar iskola számára ez konkurenciát jelent? 

Beszéltem a cétényi, a gímesi és a koloni iskola vezetőivel, és felajánlottam az együttműködést a szabadidős programok terén. Nem tőlük akarok gyereket elvenni, azokat a bizonytalanokat akarom megnyerni, akik egyébként nem mennének magyar iskolába. Zsérén nincs magyar iskola, Bodokon és Gímesen két-két gyerek van az alsó tagozaton és magától ez nem lesz jobb. 

Épp ezért, ha csak egy gyerek is elmegy, az az adott faluban a magyar iskola végét jelentheti. 

Mi teljesen új pedagógiai programot hirdettünk meg. Ez szolgáltató iskola lesz, amely megkönnyíti a szülők dolgát. Nem lesz házi feladat sem, hogy a vegyes házasságokban ne az szóljon a magyar iskola ellen, hogy nem lesz kinek tanulni a gyerekkel. 

Létezik valamilyen létszámhatár, amelyen alul el sem indítják a magániskolát? 

Fokozatosan fogunk építkezni. Pogrányban marad tizennégy gyerek, és bízunk abban, hogy elsőbe, ötödikbe és hatodikba is jönnek. Azt sem zárjuk ki, hogy máshonnan is átjelentkeznek hozzánk, akár szlovák iskolákból is. Szeptemberben mindenképp kezdünk. 

Hány gyerek jelentkezett mostanáig? 

Április 23-ig előzetesen tizenegy gyermek beíratását jelezték az óvodába és tizenkilenc tanulóét az alapiskolába. 

Együttműködik bárkivel, aki eddig tevékeny volt Zoboralján a magyar oktatásügyben? Paulisz Boldizsárral, Ladányi Lajossal, Zilizi Zoltánnal? 

Mindenkivel szeretnék együttműködni, aki szimpatizál ezzel az elképzeléssel. 

Az iskolaigazgatók részéről tapasztalt szimpátiát? 

Van bennük félelem, de ez alaptalan. Nem hiszem, hogy itt két-három gyereken kellene civódni.