Nem csak diadalíveket kell állítani

Az ötletgazda Kopasz József barátom, Nagytárkány polgármestere volt. Ő rendelte meg nálam a szobrot. Nagyon megörültem a felkérésnek, hisz mindig ilyen feladatra vágytam. Ám bevallom, a kezdeti lelkesedés után kicsit elbizonytalanodtam. A megrendelők semmiféle instrukciót nem adtak, tőlük szabad kezet kaptam a szobor elkészítéséhez. Azonnal elmélyedtem a témában, amit csak tudtam, elolvastam erről az időszakról. Aztán vázlatokat készítettem, de a harmadik-negyedik rajz után feladtam. Azt szinte minden magyar tudja, hogy mit jelent számunkra Trianon, de egy idő után úgy éreztem, ezt nem lehet egyetlen szoborban megjeleníteni.

Hogyan jött meg mégis az ihlet?

Azt, hogy az alkotást csak kőből csinálhatom meg, már a kezdet kezdetén tudtam. Mindenképpen a régióból származó anyagból akartam megfaragni, szentesi andezitből vagy ladmóci mészkőből. Mind a két bányában voltam, és rövid keresés után Ladmócon találtam egy gyönyörű mészkősziklát. Lehet, hogy nagyképűen hangzik, de rögtön láttam, ebben a kőben benne van az a szobor, amit meg akarok csinálni. Én általában először az anyagot keresem meg a témához. Az, hogy egy csonka angyalt, illetve egy torzót készítek, nem tudom, mikor jutott az eszembe. Csonka angyal, csonka Magyarország... Kezdett összeállni bennem a kép. Az életfontosságú részek – a karok, a lábak – hiányozzanak, mint ahogy az országról is lemetszették ezeket. Számomra az angyal a reményt is szimbolizálja: a szárnya véd, betakar minket. Ezután már „csak” meg kellett faragni a követ.

A munka során változott valamennyire az eredeti koncepció?

A szobrok elkészítésénél improvizálok. Az elképzelésemet mindig úgy valósítom meg, ahogy azt az anyag engedi. Ami megszületik a fejemben, azonnal kőbe faragom, nem készítek modelleket vagy mértani pontosságú vázlatokat. Most is így dolgoztam.

Mennyi idő alatt készült el a szobor?

Két hónapon keresztül napi nyolc-tíz órát dolgoztam rajta.

A megrendelő önkormányzat közben sem szólt bele a munkába?

A polgármester egyszer-kétszer eljött megnézni, hogyan haladok, ám tartotta magát az eredeti megállapodáshoz, tehát nem instruált. Nagytárkányban áll már néhány alkotásom. Úgy tűnik, ezekkel elégedettek, és most is bíztak bennem.

Nem gondolt arra, hogy egyesekben – főleg a többségi nemzethez tartozókban – ellenérzést válthat ki egy ilyen emlékmű?

Ezzel nem foglalkoztam. Egyetlen vésővágást sem tettem azzal a szándékkal, hogy bárkit is megbántsak. Ez a szobor nem gerjeszthet indulatokat. A 21. század Európájában elvárható, hogy toleránsak legyünk egymás történelme iránt. Szomorú dolog, hogy Trianon a mi történelmünk része lett, megváltoztatni már nem lehet a múltat, de emlékeznünk muszáj. Egy nemzetnek nem csak diadalíveket kell állítania...

Máig sem érkeztek Önhöz negatív visszajelzések?

Nem. A politikai indittatású „visszhangok” amúgy se nagyon érdekelnének, a szakma véleményére azonban kíváncsi lennék. Ám az a tapasztalatom, hogy itt, a végeken csinálhat az ember bármit, nem nagyon figyelnek rá. Nem panaszként mondom, ez tény.

A nagytárkányiak mit szóltak az emlékműhöz?

Mindenki dicsérte az alkotást, de egy szoboravatón nem is illik mást mondani. Annak viszont örültem, ha az egyszerű emberek szemében is láttam az elégedettséget. Azt mondták, hogy a szobor szép. Az ott élők számára elsősorban az a fontos, hogy egy alkotás esztétikus legyen, hisz ők fogják nap mint nap látni, az ő községük arculatát fogja meghatározni. Jó néhány köztéri szobrot csináltam már, de eddig egyről sem tudok, amelyet megrongáltak volna. Az igazi elismerés az, amikor az emberek a szobraimat a sajátjuknak tekintik, és ezért büszkék rá.

Számon tartja, hogy ez hányadik köztéri szobra volt már?

Nem, de ha nagyon akarnám, biztosan össze tudnám számolni. Vajánban van egy öttonnás gránittömbből faragott II. Béla-szobor, azt nagyon szeretem. Azt hiszem, még kép sem jelent meg róla sehol...

A Trianon-emlékművel elégedett?

Lehet, hogy tíz év múlva már másképp csinálnám meg, de most azt mondom, elégedett vagyok. Pedig nem gyakran használom ezt a szót. Becsülettel elvégeztem a munkát, amire vállalkoztam.

Jelenleg min dolgozik?

Egyszerre több dolgon is. Leleszre készítek egy faszobrot, egy kaput faragok, a magyar közösségi háztól is van megrendelésem. A következő kőszobromat októberben avatják majd fel Nagykaposon. Hála istennek, nagyon sok a dolgom.