Nagyida – az Ida patakról nevezték el

A falut legelőször 1275-ben említették írásban, nevét az Ida patakról kapta, amely mellett fekszik. A patak neve ősi kelta folyónévből származik.

A falu egykori várát 1406 után Perényi Péter országbíró építtette. A várat 1556-ban I. Ferdinánd serege húsz napi ostrom után elfoglalta, az ostromot Arany János A nagyidai cigányok című költeménye meséli el. A várat később lerombolták, de sáncai és árkai még most is jól láthatók. Az 1650-es évek közepén európai szintű zsidó gyűlést tartottak a faluban, ezrével érkeztek a résztvevők egész Európából, köztük 300 rabbi. A falu első kastélyát 1671-ben építették, de tíz évvel később már romos állapotban volt, a Csáky család a 18. század elején újabb nagy kastélyt építtetett. A faluban ekkor 319 ház volt, lakosainak száma 1835, nagyrészt magyarok. Kétharmad részben katolikusok, a többiek különböző felekezetekhez tartoztak. 1910-ben Nagyida még mindig többnyire magyarlakta település volt. 1921-ben 2158 lakosból 2123-an vallotta magát magyarnak. A 60-as évek elején a falu közelében felépített Kelet-szlovákiai Vasmű – mai nevén U. S. Steel – többnyire szlovák alkalmazottai miatt megváltozott a nemzetiségi összetétel. A 70-es évek végétől a környezetszennyezés miatt már építési engedélyt sem adtak ki a településen.

Legközelebb Palást címerét mutatjuk be.